Képpé kódolták át a verseket a vasi gyerekek, kiállítás lett belőle

- Lukácsháziként én is a gyöngyösfalui Dr. Tolnay Sándor Általános Iskola tanulója voltam, örülök, hogy az intézmény még mindig támogatja a tehetségek kibontakozását – mondta a Rózsabors Zeneműhely énekesnőjeként ismert Nagy Krisztina, a Herényi Kulturális és Sport-egyesület ügyvezető titkára a megnyitón. A kiállításon Balogh József, Devecsery László, Pődör György, Tóthárpád Ferenc verseire készült illusztrációkat mutatnak be a gyerekek, akiket különböző korcsoportokban díjaztak is. – Látni és láttatni, ez lehetne a tárlat mottója – mondta Pődör György költő a megnyitón, miután megnézte a kiállítást, amely úgy született, hogy mindenki kapott vagy választott egy verset.

Illusztrálni nehéz

Kifejtette: illusztrációt nehezebb készíteni, mint saját rajzot. „Az én kiskutyámat” könnyebb megrajzolni, mint meglátni egy versben, verssorban a lerajzolható képet.

Pődör György általában felnőtteknek ír verseket, most azonban óvodásoknak szóló kötetet ad ki Játékos világ címmel, gyermekrajzokkal. Mint elmesélte, nem volt könnyű összehozni.

- E közös munka során derült ki, hogy mennyire másként gondolkodik a költő és az illusztrátor. Amit a költői szándék rímekbe, sorokba rejt, azt kell képpé átkódolni. Az alkotó gyermek fantáziája egészen másként működik, mint azé, aki nem gondolkodik vizuális művészi megoldásokban.

Egy valami közös: a lélek, a szív nyitott alkotás közben, ez vezeti az illusztrátorok kezét is. Aki megpróbál egy lovat vagy madarat lerajzolni, észlelheti, hogy egy gyerek milyen jól megragadja az adott téma leglényegesebb pontját.

Átmentett frissesség

Pődör György nem kritikaként, csak észrevételként azt is hozzáfűzte a kiállításhoz, hogy szívesen látott volna a rajzok mellé kitett nevek alatt versidézeteket is, hogy a szemlélő tudhassa, a gyermeket mely verssorok ihlették meg. Összefoglalóan úgy fogalmazott: a tárlaton sok üde szín, a harsogó, reménykedő

tavasz mutatkozik meg, csak egy-két sötétebb tónusú rajz van. A nagyobb festők kevesen őrzik meg a gyerekkorból átmentett frissességet, széplátást, amikor még nem terheli az embert semmi, és boldog.

A kiállítás széles merítésű, nagy alkotói munka eredménye: a zsűri 182 rajzot bírált el három körben, az utolsóban már csak 15 maradt, közülük kerültek ki a díjazottak.

Az ítészek kiemelték: a térkitöltés jó a rajzokon, érvényesül a gyermeki fantázia. Őszinte, tiszta alkotások, a saját tudás tükröződik rajtuk.

Öröm látni, hogy a gyerekek ki merik fejezni a gondolataikat, érzéseiket. Sok egyéni megoldás született, és az egyéni megoldás sokszor több, mint a tökéletes.