Immár 52. alkalommal ünnepeljük a magyar szavakat

- Az április összekapcsolja a költészet napját és a magyar nyelv hetét – véletlenül a tavasz is épp ekkor érkezett meg idén, mondta dr. Czetter Ibolya, a Vas Megyei TIT elnöke. Köszöntőbeszédében József Attilát, Márai Sándort és Nagy Lászlót idézte: költőket, írókat, akik bátorsággal álltak ki a nyelvért, a nyelvészet fontosságáért akár irodalmi, akár közéleti írásaikban. Szombathelyen is működik egy önszerveződő közösség, a Savaria Irodalmi Műhely – az ezelőtti héten ott is megfordult az ELTE SEK főiskolai tanára, hiszen középiskolás diákok mellett saját hallgatói is a jelenlevők között vannak: színt visznek a komor pubok kocsmagőzös éjjeleibe, nyelvet művelnek úgy, hogy hétköznapjaikon ők is szembesülnek az értékromlással.

Az előadók sorát prof. dr. Balázs Géza kezdte, aki Anyanyelvünk magyarsága címmel foglalta össze a magyar nyelv meghatározó sajátosságait. Kezdve azzal a számunkra megszokott, de idegen nyelvi beszélő számára kiugró furcsasággal, hogy nyelvünkben minden fordítva van: míg az angol előre helyezi a toldalékokat, mi a végtelenségig képesek vagyunk ragozni, gondoljunk csak a szinte kimondhatatlan „megszentségteleníthetetlenségeskedéseitekért” szóra. Nyelvünk még máig is megfejthetetlen egyedisége, hogy a mássalhangzóknak jelentésmeghatározó és hordozó szerepük van. Így valójában mindenki érti, ha azt mondjuk, hogy „je nepet kevenek”, és visszaválaszol, hogy jó napot kívánok. Külön érdekesség – kissé tréfás mivolta is a nyelvészetnek – a kicsinyítés. Észre sem vesszük, mennyi kicsinyítőképzőt használunk a hétköznapokon: mami, mamika, mamus, mamuska, mamó – és ezek csak a visszafogottabb változatok.

A professzor úr két tanítványával érkezett: Blankó Miklóssal, aki az ELTE Online főszerkesztője és Mayer Péterrel, aki ugyanitt a főszerkesztő-helyettesi és a korrektori feladatokat látja el. Miklós A magyar nyelv latin nyelvű forrása: Ephemerides Budenses címmel tartott előadást egy korai folyóiratról, melyben latin nyelven álltak ki ismeretlen szerzők a magyar anyanyelvi kérdések fontossága mellett. A lapot, a hallgató úgy tartja, az értelmiség felsőbb rétegeinek szánták, hiszen a latin nyelv főként az elit rétegek számára volt könnyen olvasható.

Mayer Péter ezután a sajtóban leggyakrabban előforduló helyesírási hibákra hívta fel a figyelmet, szubjektív fontossági sorrenddel és természetesen alátámasztva mindezt a magyar helyesírási szabályok pontos idézésével. Sokszor csak apró odafigyelésen múlik az egész – talán némi logikán és megfontoltságon, emelte ki a nyelvi tanácsadóként is dolgozó egyetemi hallgató. Kategóriákon keresztül mutatott be típushibákat, melyek – ha visszaemlékezünk – az általános iskolai tollbamondások piros aláhúzással jelölt csúfságai voltak.

A magyar nyelv hetének hivatalos megnyitóját Tihanyban péntek délután tartották, de Szombathelyen elébe mentek a dolgoknak: már délelőtt lezajlottak a komoly, de közérthető előadások. A foghíjas széksorok ellenére vagy éppen annak köszönhetően bátrabb hozzászólások és közvetlenebb, de a témát érintő beszélgetések alakultak ki. És mindez így a legigazabb: a magyar nyelv hetén magyar nyelven a magyar nyelvről beszélgetni.