a lángot örökítik

2018.10.22. 09:00

A gencsiek lebontották a bokrétás mozgalomról a mázt, és újraértelmezték a hagyományt

Porzik, porzik a gencsapáti utca címmel rendezte meg a Gencsapáti Hagyomány­őrző Néptáncegyüttes a szombaton bemutatott műsorát az MMIK-ban: a táncos közösség megalakulásának 80. évfordu­ló­jára és az együttes újjá­ala­kulásának 25 éves jubileumára.

Merklin Tímea

A program a Gencsapáti értékek mentén című kiállítás megnyitójával kezdődött, amely az együttes történetéből villant fel pillanatokat, mellette bemutatták a Gencsapáti Értéktárat is. Varga Albin, az együttes vezetője Bárdosi Balázst köszöntötte, aki az ötvenes évek táncosa volt, aztán Gerlecz Lászlót, akit a híres szólótáncos Vincze Ferenc halála után kértek fel a közös munkára, neki köszönhető a vasi táncok újraértelmezése.

– A felvételek nem művészi képek, összességében mégis művészi megoldás a tárlat, mert lehet érezni a közösségi hangulatokat és azt is, hogy a gencsiek értenek ahhoz, amit csinálnak, és azt szent elhivatottsággal teszik – mondta Gerlecz László. – A közös munka lényege az volt, hogy átnéztük a korábbi gyűjtéseket, és saját gyűjtéseink is voltak a helyiek közreműködésével. Sok hagyományőrző együttes számára lett ez olyan követendő példa, amely megváltoztatta az életüket. A gencsi kicsi együttes volt, mára négy csapatból álló nagy családdá nőtte ki magát az utánpótláscsoportokkal együtt. Ez jelzi a munka minőségét: a fia­talok követik az idősebbeket.

Héra Éva, a Muharay Elemér Országos Népművészeti Szövetség elnöke is köszöntötte a táncbarátokat, kifejtve: a gencsiek 80 éves jubileuma a magyar néptánc ünnepe is, hiszen az 1920-as években alakultak sorra a hagyományőrző néptáncegyüttesek a Gyöngyösbokréta mozgalomban, és megismerhette őket az ország, a külföld. Háborúk és rendszerváltozások jöttek, de a táncosok öt generáción át közvetítették az emberi örömöt, a boldog perceket. A Mu­haray szövetség büszke a gencsiekre, mert ők bontották le a bokrétás mozgalomról a mázt, és újra­értelmezték a hagyományt. Gencsen nincs olyan ember, akinek valamilyen módon ne lenne köze a néptánchoz. – A hagyomány nem a hamu őrzése, hanem a láng továbbadása – fűzte hozzá Varga Albin.

Ágról ágra, generációról generációra: ünnep az MMIK-ban Fotó: Ohr Tibor

A színházteremben a gencsi templom képét vetítették ki először háttérként, aztán régi faluképeket is Gerlecz László „elévülhetetlen” nyitó­koreográfiájához, amit már legalább hétszázszor eltáncoltak, s azt mutatja be, milyen volt a regrutázás Gencsapátiban, nemzeti színű szalagokkal díszített ruhákban. Ez az alkotás folyamatosságot képvisel az együttes életében. Az erőteljes férfihang után láttuk a gyerekcsoportokat, az Ispilángot, a Kópicot, a Kiskópicot, a lányokat, asszonyokat, a nótás kedvű bajtársakat, a Bakafántot, az első rész végén együtt mulatott a színpadon a „nagy család”, a nagymamától az unokáig, egy 1960-as évekbeli szlavóniai lakodalomban.

A szünet után a gyerekek csőszt gúnyoló Lopom, lopom a szőlőt… nótával kezdtek, aztán ügyes fordulattal épp a csősz (Varga Albin) mesélte nekik a gencsapáti Ördögkő történetét, amely figyelmezteti az embereket, hogy soha ne legyen a szívük helyén kő, és soha ne legyenek az ördög szolgái. A műsor második részében dr. Kondora Bálint megyei alelnök a Vas Megyei Közgyűlés oklevelét adta át a táncosoknak azzal, hogy az elismerésnek két oka van: „amit csinálnak, és ahogy csinálják.” Amint mondta, a hétszázból legalább ötvenszer látta a nyitókoreográfiát, amit nem lehet megunni, minden újratáncolás valami újat rejt. Mivel a gyermeki lelkesedés és a mélyről jövő motiváció a karizmatikus vezetőhöz, Varga Albinhoz kötődik, ezért neki adja át a közösségnek szóló oklevelet. Héra Éva elnök a Muharay szövetség nevében adott át emléklapot a színpadon, kifejtve, hogy „mi, néptáncosok abban a hitben élünk, hogy a néptánc bárhol a világon boldoggá tesz”. Bodorkós Ferenc, Gencsapáti polgármestere köszöntőjében elmondta: büszkén áll itt, mert nem sok 1300 fő alatti kistelepülés mondhatja el magáról, hogy ilyen kulturális élete van. Ismerte Vincze Ferencet, ott volt Varga Albinékkal, amikor 1993-ban újjáalakították az együttest, és a vadcseresznyefa alatt először felléptek. Akkor nem hitt abban, hogy a néptáncnak ilyen mozgósító ereje van, a Gencsi Söprűn látta, hogy ez az a hagyomány, amit örökíteni kell. Köszönte a sok sikert, amit a falunak, a megyének, az országnak hoztak. Emlékplakettet adott át azoknak, akik 25 évvel ezelőtt is táncoltak: Tömő Józsefnek, Varga Csaba Szőkének és Varga Albinnak, majd bejelentette: a csütörtöki közgyűlés úgy döntött, hogy százezer forinttal támogatja az együttest. Varga Albin emlékplakettet adott át Gerlecz Lászlónak, Csollány Csabának, Csollányné Horváth Krisztinának, Györke Eszternek, Molnár Péternek, Spiegel Zoltánnak, Spiegel-Szabó Viktóriának, Takács Ádámnak. Az ünnepi műsorban közreműködött az ELTE SEK Szökős Néptáncegyüttes, a Boglya Népzenei Együttes, a Vasi Népdalstúdió, Tanai Erzsébet és Bognár Szilvia.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!