második legnagyobb

2018.10.06. 07:00

Piranesi metszeteit mutatják be az Egyházmegyei Könyvárban

Időszaki tárlatot nyitottak Giovanni Battista Piranesi metszeteiből Szombathelyen, az egyházmegyei könyvtárban. A művész halálának 240. évfordulója alkalmából létrehozott kiállításon a Herzan-könyvtárban összesen húsz fóliókötetben őrzött alkotásokból válogattak a látogatók számára.

Nemes Judit

Ritkaságok sokaságát őrzi a Szombathelyi Egyházmegyei Könyvtár, köztük a Giovanni Battista Piranesi munkáiból álló húszkötetes gyűjteményt, amellyel a második legnagyobb Piranesi-rézmetszetsorozatot birtokolja az intézmény Magyarországon. Gróf Harrasi Herzan Ferencnek köszönhető a megléte, az egyházmegye 1735–1804 között élt püspöke európai műveltségű, széles látókörű császári diplomata-főpap volt. Könyvtára 5196 kötetet számlál, köztük az 1778-ban Rómában elhunyt itáliai rajzművész, rézmetsző munkáiból álló sorozatot. A könyvek tartalmát most a könyvtárba látogatók is megtekinthetik.

Dr. Perger Gyula, a Szily János Egyházmegyei Gyűjtemény és Látogatóközpont igazgatója a megnyitón beszédében elmondta:

– Ezek a metszetek a gyűjteményünk egyik legértékesebb műtárgyegyüttesét képezik. Húsz nagy kötetből (fólióból) áll, egy-egy könyvben különböző számú, 20-40-50-60 alkotással.

Az igazgató beszélt arról is, hogy a művész rézkarcban készült városlátképei alapvetően meghatározták a XVIII. századi közönség Rómáról alkotott képét, mivel az oda utazók a nyomatokat fűzve és képeslapként is magukkal vihették. Az atya elmondta, hogy Szily János szombathelyi püspök római ösztöndíja idején magával hozott ezen képeslapokból, és a szombathelyi püspöki palota kisebb termének falburkolatába foglaltatta. Továbbá, hogy a képeket Stephan Dorffmaister is felhasználta a palota földszinti termének kifestésénél.

Piranesi-kiállítás a patinás falak között
Fotó: Nagy Jácint/ Vas Népe

Dr. Perger Gyula a kiállítás létrehozásának apropóján azt mondta, hogy részben az egyházmegye birtokában lévő kiemelkedő sorozat megléte, részben a művész halálának 240. évfordulója adta az ötletet, hogy tárlat formájában a vitrinekben közzétegyék az alkotásokat. Csapláros Andrea, a Savaria Megyei Hatókörű Városi Múzeum igazgatója a megnyitón emlékeztetett arra, hogy az Iseum első, Nyitány című kiállításán, 2011-ben Piranesi művei álltak a középpontban. Az itáliai származású művészt bemutatva úgy fogalmazott:

– A Velencéből származó rézmetsző tanulóévei során olyan környezetbe került, amely kedvező közeget nyújtott számára és kihatott művészetének kibontakoztatására. Hatalmas életművet hagyott az utókorra, benne az ókori művészetekről szóló elméleti munkákat, görög és római művészettel kapcsolatos vitairatokat, építészeti fantáziarajzoktól a megvalósult tervekig.

Az igazgatónő beszélt arról, hogy Piranesi nemcsak rézmetszőként volt jelentős, hanem kiadói, műkereskedői, műtárgy-restaurátori tevékenységet is folytatott, ám tehetsége grafikai munkáiban emelkedett ki. E technika alkalmassá tette a két legfontosabb témájának megörökítésére: látképei révén az antik építészeti kultúra terjesztésére és nagyszabású képzőművészeti alkotások elkészítésére. A kiállítás megnyitóján elhangzott az is, hogy Piranesi több mint ezer rézkarcot készített, a könyvekben megjelent lapokon több önálló ábrázolása is látható, ezért műveinek számát 12-15 ezerre teszik. Csapláros Andrea hozzátette:

– A kompozíciók iránti érzékét a Velence hídjai, árkádjai alól a vízről feltáruló látványok csiszolták. Ókori tanulmányai korán Rómába vonzották, ahol találkozott az ókori római építészet fennmaradt emlékeivel, szoros kapcsolatban állt az akkori építészekkel és az akkori ókorkutatókkal. Csapláros Andrea kifejtette, hogy Róma városa mennyire meghatározó volt a rézmetsző számára: művei fő témái a veduták, városlátképek lettek, amelyeket addig nem látott művészi tökélyre fejlesztett. Újszerűsége a korábbi kötött vonalrendszert elvető, szabad és festői rézkarctechnika kialakításában és monumentális hatású kompozíciókban rejlik, amihez ihletet a művészetből és a velencei látványból merített. A megnyitón szó volt arról is, hogy Piranesi 1743-ban készítette el első grafikai sorozatát, a Prima partét, amely külső és belső terekben, fantáziaépületekben összegzi a római tanulóévek eredményeit. Ebben megfogalmazta munkáinak irányát: a jelenkor építészetének középszerűségével szemben bemutatja benne az egykori antik művészet nagyszerűségét.

Piranesi huszonhét évesen végleg letelepedett Rómában. A Szombathelyi Egyházmegyei Könyvár a kiállítással Piranesi munkásságának állít emléket. Az időszaki tárlatot jövő szeptemberig lehet megtekinteni a bibliotékában. A patinás falak között járni önmagában élmény – most míves rézmetszetek teszik még különlegesebbé az élményt.

Ezek is érdekelhetik