Csíksomlyót érdemes felkeresni a pünkösdi búcsú idején kívül is

Csíksomlyó egykor önálló község volt, 1959 óta Csíkszereda településrésze a romániai Hargita megyében. A katolikus vallású székelyek híres Mária-kegyhelye, búcsújáró helye és szellemi életének központja. A falu Csíkszeredától három kilométerre található. Eredetileg 1444 óta tarthat itt búcsút a somlyói ferences rend. A székelyek életében a Szűz Mária-tisztelet több évszázados hagyomány. A krónikák szerint Mária adott erőt és bátorságot a hitüket védő gyergyói és csíki székelyeknek, hogy 1567 pünkösdszombatján győzelmet arassanak a protestáns hitet erőltető János Zsigmond seregei felett.

A romániai kommunizmus bukása után a búcsújárás új erőre kapott, és a székely-magyar identitás egyik legfőbb kifejezőeszközévé vált. A székelyföldi székely és a moldvai csángó magyar katolikus hívek búcsújáró helye napjainkban a legismertebb zarándokhely a Kárpát-medence térségében. A pünkösdkor megrendezett búcsú mára az összmagyarság ünnepének mondható, vallási hovatartozásra való tekintet nélkül. A több százezer, akár félmilliónyi zarándok a Kis- és a Nagy-Somlyó-hegy közötti nyeregben, a Makovecz Imre tervezte Hármashalom-oltár körül gyűlik össze.

A környék a népművészeti hagyományok kiapadhatatlan kincsesbányája

Természetesen a falut érdemes felkeresni a pünkösdi időszakon kívül is, hiszen a környék a népművészeti hagyományok és szokások kiapadhatatlan kincsesbányája. Látnivalói közül kiemelkedik a kegytemplom és a kolostor, melyek gótikus elődjeit 1442– 48 között építették a ferences szerzetesek, és építését Hunyadi János is támogatta a töröktől szerzett zsákmányból. A mai kéttornyú, neobarokk stílusú kegytemplom 1804–76 között épült. Legnagyobb értéke a valószínűleg a 16. századból származó, 227 centiméter magas, hársfából faragott, reneszánsz Mária-szobor, melynek alkotója ismeretlen. A kegyszobornak, amelyet Szent István és Szent László őrködő szobra fog közre, csodatevő erőt tulajdonítanak. Emberek gyógyulásáról, boldogulásáról, hitbéli megerősödéséről tanúskodnak a két oldalán elhelyezett köszönet nyilvánító táblák.

A kolostor udvarán látható Kájoni János (1629–87) ferences szerzetes, tudós, nyomdász és orgonaépítő szobra. A kegytemplommal szemközt Csíkszék 1825–41 között épült egykori székháza áll. Jobbra mellette a korábbi gyulafehérvári püspökről elnevezett, 1996-ban épült Jakab Antal-ház található.

A konferenciáknak, egyéb rendezvényeknek helyet adó központban volt a szállásunk félpanziós, baráti ellátással. A véletlen folytán csoportunknak itt üdítő találkozásban, közös imában volt része Böjte Csaba ferences szerzetessel. A templom mögötti Kis- Somlyó-hegyen három kápolna áll, a hegy lábánál pedig a vulkáni utóműködésnek köszönhetően borvíz fakad, amely a helyiek kedvelt savanyú ásványvize. Érdemes megkóstolni, akárcsak a helyi áfonyapálinkát és kovászos kenyeret.