Szerelmes földrajz és 150 éves vasúttörténet - Átadták a Kresznerics-díjakat Celldömölkön

Dr. Lenner Tibor Celldömölkön született, és szívvel-lélekkel celldömölkinek vallja magát. A Berzsenyi Dániel Gimnáziumban érettségizett, majd Szegeden szerezte meg a földrajz–történelem szakos középiskolai tanári képesítést. Ezután visszatért Celldömölkre, és a gimnázium tanára lett. 2002-től tanít a szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskolán. 1995-ben doktorált, 1999-ben PhD tudományos fokozatot szerzett földrajztudományból. 

Kutatási területe a városföldrajz, a települések alaprajzi fejlődése, a városmorfológia. Kollégájával, Csapó Tamással közösen dolgozták fel Budapest településmorfológiáját, amit hamarosan követ majd a megyei jogú városokról írt könyvük. 2020-tól tölti be az ELTE Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Központ igazgatói posztját. A Történeti Földrajzi Közlemények folyóirat szerkesztőbizottságának tagja és a Településföldrajzi Tudományos Egyesület elnöke. Az általa vezetett földrajz tanszék 2018-ban kapcsolódott be a Magyarország nemzeti atlasza – Társadalom című kötet előkészítő munkájába. 

Lenner Tibor három évtizede tagja a celli honismereti munkaközösségnek. A munkaközösségtől sok ösztönzést kapott celldömölki kutatásaihoz. A magyar kultúra napja alkalmából ugyancsak megkapta a Kresznerics-díjat Fehér Tamás nyugalmazott vontatásifőnökség-vezető (betegsége okán személyesen nem lehetett jelen az átadón). Fehér Tamás Szombathelyen született 1937-ben. Édesapja Ostffyaszszonyfa és Csönge községek körjegyzője volt, tanítói végzettségű édesanyja háztartásbeli. 1969-ben megnősült, és Celldömölkre költözött, azóta ott él. 1953-ban szerzett géplakatosi szakképzettséget, és a szombathelyi MÁV-járműjavítónál helyezkedett el.

 Ezután a celldömölki gimnáziumban levelező tagozaton érettségi vizsgát tett, majd a budapesti Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetemen okleveles közlekedésmérnöki képesítést szerzett. 1973-ban lett a MÁV celldömölki vontatási főnökségének vezetője, a feladatot 1995. december 31-éig, nyugállományba vonulásáig látta el. Irányítása alatt történt meg például a fűtőházi mozdonyszínek átépítése, a gőzvontatásról a dízelüzemre történő átállás, a műhelyi és az utazó személyzet átképzése. A MÁV História Munkabizottságának 1984-től tagja, közreműködött több muzeális értékű vasúti jármű megmentésében, felújításában.

 Évtizedek óta kutatja Celldömölk vasutasmúltját. A honismereti munkaközösség tagjaként is elsősorban a vasúttörténetet, valamint – gyakorló gazdaként is – a Ság hegy szőlő- és borkultúráját kutatta. Jelenleg a vasút Celldömölk fejlődésében betöltött szerepének írásbeli összeállításán dolgozik. A tanulmány első részéből készült előadás videóját levetítették 150 éves a vasút Celldömölkön címmel a múlt évben megrendezett évfordulós ünnepségen is.