Szent Márton nyomában a történész - Tóth Ferenc a jelentős hatású magyar–francia kapcsolatokat éri tetten

Dr. Székely János megyés püspök a bemutatón két kisebb témát emelt ki a könyvből. A jáki templomét, amely történet rámutat, hogy a 13. században Magyarország benne volt az európai kultúra fősodrában, egyenrangú partner volt, lélekszámban pedig akkora, mint Anglia, egészen a török pusztításig, amikor a lakosságnak mindössze harminc százaléka maradt fenn. A másik Cyprien Polydore abbé szombathelyi útleírása 1880-ból, amely egyebek közt érinti azt a vitát, hogy Szent Márton Pannonhalmán vagy Szombathelyen született. A francia plébános mindkét helyen járt, Szombathelyen meglepte, hogy milyen kevés római emlék van. 

Dr. Székely János fogalmazása szerint a városnak a mai napig adóssága, hogy nem mutatja be jobban a történelmi értékeit. Tüskés Anna irodalom- és művészettörténész, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont tudományos munkatársa ismertette a kötetet, amelybe Tóth Ferenc tizenegy tanulmányát gyűjtötte össze 1998-tól napjainkig. A főleg Kőszeg, Szentgotthárd, Szombathely, Vasvár és Ják köré rendeződő történelmi vizsgálatok bemutatják, hogyan érhetők tetten a jelentős francia–magyar kapcsolatok a helytörténetben. 

A kora középkortól a 19. század utolsó negyedéig követi Szent Márton történelmi szerepét, és hatását társadalmi szempontból, az uralkodók, hadvezérek, katonák, kísérők, a klérus és az arisztokrácia életében. Két fejezetnek főszereplője Szent Márton, a többiben Vas vármegye történelmének fejezeteiből kap ízelítőt az olvasó, például az 1664-es eseményekből és a 18. század második felének tudományos, egyházi és művelődéstörténeti folyamataiból. A kötet előszavát Jean Bérenger, a párizsi Sorbonne Egyetem professzora írta, akinek Tóth Ferenc előbb a tanítványa, majd a kutatótársa volt. A szerző bevezetőjéből megismerjük a „tudományos családfáját”: a szegedi, londoni, párizsi, tours-i egyetemi kutatóintézetektől a budapesti Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetéig, amelynek tanácsadója. 

A bemutatón megszólalt dr. Gyurácz Ferenc, a Magyar Nyugat Könyvkiadó vezetője, aki a tanulmánykötet megjelenését szorgalmazta. Felelevenítette a Tóth Ferenccel való sokéves kapcsolatot, hogy a szerzőnek hét tanulmánya jelent meg korábban a Gyurácz szerkesztette Vasi Szemlében. Kifejtette: tetszik neki az a következetesség, ahogy a történész felépíti az életművét, pedig vidéken élő értelmiségiként ez nem könnyű. Felhívta a figyelmet, hogy Tóth Ferenc műveiben mindig van egy személyes szál, különös tekintettel Francois de Tott báróra, aki Vas megyében hunyt el. 

A szerző elmondta: mindig igyekszik problémákat megragadni a kutatásai során, amelyekre érdemben próbál válaszokat adni; Szent Márton témájú könyvből több is született. Pohárköszöntőjében dr. Balázsy Péter megyei jegyző azt hangsúlyozta, hogy Szent Mártonnal időnként sokat foglalkozik a város, máskor meg keveset, Tóth Ferenc ebben az állandóságot képviseli. A megyei értéktár bizottság tagja és egyúttal Vas megye „követe” is, hiszen utazásai során Párizstól Rómáig viszi a megye hírét.