Megkorbácsolják a fiúk a lányokat és az egész ház népét Nemescsón - fotók, videó

Van, aki úgy emlékszik Nemescsóban, hogy a korbácsolás még az 1990-es évek végén, a 2000-es évek elején is élő népszokás volt; jónéven vették a falusiak, sőt el is várták, mert úgy tartották, hogy aki nem kap jókívánságot, félő, hogy valami rossz éri. Mayer Tiborné Irénke (62), a hagyományőrző egyesület elnöke meséli, hogy egyenesen szégyenletes volt, ha valakihez nem mentek be korbácsolni.  

- Csak fiúk korbácsolhattak. Egyszer mi lányok is megpróbáltuk, mert pénzt lehetett gyűjteni vele. Nyolc-tíz évesek lehettünk, összeálltunk, bekopogtattunk egy nénihez a verssel, de szó szerint kisöprűzött minket, hogy ha lányok mondják, szerencsétlenséget hoz. A kicsi fiúk mindig korán reggel futották körbe a falut, gyűjtögették az adományokat, a nagyobbak este mentek, mert kihasználták a lehetőséget, hogy ez is egy alkalom, hogy bemenjenek a lányhoz, aki tetszik nekik. Szokásosan le is ültették őket egy pohár borra. Az esti korbácsolás hamarabb kihalt (már a 80-as években nem volt), mint a reggeli, a kicsi fiúk még a 90-es évek végén, a 2000-es évek elején is jártak – idézte fel Irénke a gyerekkori élményeit. – Akkoriban dunyhával takaróztunk, ha még nem keltünk fel, amikor a fiúk jöttek, a szülők a szobába is beengedték őket, és akkor vagy a dunyhát ütötték, vagy felhajtották, úgy korbácsoltak meg minket. Rajtunk kívül az egész ház népére, az öregekre is ütöttek, hogy senki ne maradjon ki az egészségből. Egyébként az utcán sem kíméltek senkit, aki szembejött, annak is odacsaptak, hogy egészséges legyen.   

Nemescsóban azt is megtudtuk, hogy a korbácsokat a falubeli kosárfonók készítették a fiúknak – hitelbe. Elmentek korbácsolni, mikor összegyűlt az öt forint, akkor kifizették az árát a kosárfonónak, és őt is jól megkorbácsolták, hogy egészséges legyen. Úgy tudjuk, mostanság Pongrácz László tud kosarat fonni a faluban – habár más a foglalkozása-, de a technikát még a nagyapjától megtanulta, ő készíti a korbácsokat a mai gyerekeknek.