Ausztriai kutató fejtette meg: ősi bibliai kézirattöredéket fedeztek fel

Ez az evangéliumok egyik legrégebbi szöveges tanúja – olvasható az Osztrák Tudományos Akadémia csütörtökön kiadott közleményében, amely a „New Testament Studies“ című folyóiratban megjelent publikációról szól. A fordítás a 2. vagy a 3. században történt, és a 6. században írták kézzel. Mintegy 1300 évvel ezelőtt egy palesztinai írástudó kitörölte az eredeti, szír szöveggel feliratozott evangéliumos könyvet. A középkorban a sivatagban kevés volt a pergamen, és a kéziratokat gyakran újra felhasználták. Grigorij Kessel ultraibolya-fényképezéssel újra olvashatóvá tudta tenni a palimpszesztnek nevezett réteges kézirat egyes megmaradt levelein lévő szavakat - írja a magyarok.otf.at.

„Egy ilyen lelethez óriási tudásrepertoárra van szükség, hogy az első források nyomába tudjunk eredni“ – mondta Claudia Rapp, az Osztrák Tudományos Akadémia (ÖAW) Középkor-kutató Intézetének igazgatója kollégája, Grigorij Kessel felfedezéséről: „Ebben az esetben még egy kétszeresen kitörölt írásról is szó van, a felhasznált pergamentet kétszer írták újra“. Az első szövegréteg szír, a középső görög, a legfelső pedig grúz nyelvű volt.

Képzett szem szükséges

Ma a kutatók többspektrális fényképezést, köztük ultraibolya fotózást, valamint automatizált, számítógépes felismerőszoftvereket használnak, hogy az évszázadokkal ezelőtt kitörölt kéziratokat habkő vagy folyadékok segítségével újra láthatóvá tegyék. Itt is nagyon gyakorlott szemre van aztán szükség – mondja Rapp –, hogy „átlássunk a betűk zűrzavarán, és felismerjük a legalsó írást“.

A negyedik fordítás bizonyítékai

A mostani lelet azért is jelentős, mert a fordítás negyedik kéziratának eddigi egyetlen bizonyítékaként tartják számon: „A szír kereszténység hagyománya az Ó- és Újszövetség több fordítását is ismeri“ – mondja Grigorij Kessel. „Egészen a közelmúltig csak két kéziratról volt ismert, amely az evangéliumok ószír nyelvű fordítását tartalmazta“. Míg az egyiket ma a londoni British Libraryben őrzik, a másikat palimpszesztként fedezték fel a Sínai-hegyi Szent Katalin kolostorban. A „Sinai Palimpszesztek Projekt“ részeként egy harmadik kéziratból azonosították a töredékeket. A most megtalált kézirattöredék a negyedik olyan kéziratnak tekinthető, amely az ószír változatról tanúskodik. Minél több fordítást ismerünk, annál többet tudnak meg a tudósok az evangéliumok eredeti szövegéről.