Férfiak Fókuszban

2023.07.09. 14:00

A vár minden műszaki problémája nála landol - Bakos Zoltán 24 éve népművelőként érkezett a kőszegi várba

A munkájának úgy kell megtörténnie, hogy a folyamatot ne, csak a végeredményt lássa a közönség – ehhez tartja magát Bakos Zoltán, aki „mezei” népművelőként érkezett 24 éve a kőszegi várba. A Jurisics-vár Művelődési Központ és Várszínház műszaki vezetője fejből dolgozik, fülhallás alapján zenél és önmaga legnagyobb kritikusa.

Tóth Kata

Miután mindenki a helyén van, az esti előadás akkor kezdődik, amikor Bakos Zoltán arra „engedélyt ad”

Forrás: Ohr Tibor

Az elmúlt sok-sok évben őt is beszippantotta a színház, de nem szeret reflektorfényben lenni. Mindenkinek megvan a saját területe. Neki a háttérben van feladata: az, hogy műszakilag egyben tartsa a házat - mondja Bakos Zoltán, utalva állandó hármasukra Pócza Zoltán igazgatóval és Gelencsér Ildikó művészeti vezetővel. Május elején találkozunk, sűrű napok, hetek után, amikor színpadot épített a fúvószenekar minősítő koncertjére. A hangversenyen amellett, hogy zenélt, a világosítást, hangosítást kezelte. Következett a Szőlő Jövésnek Könyve Ünnepség két helyszínen hasonló feladatokkal, majd a Retrofolk Fesztivál, ahol lelátót is kellett kialakítania, igény szerint. Azóta rendezvények során vannak túl, amelyeknek a biztonságért felel, hogy a megépített színpad, technika életvédelmi szempontból megfelelő - és persze „szép” legyen. Az évnek meghatározott rendje van: az intézmény tevékenysége olyan összetett, hogy jóformán 365 napon adhatna munkát. Megállás nincs, a vár minden műszaki problémája nála landol, és szereti is magánál tartani a kontrollt. Kevés olyan rendezvényre emlékszik, amin nem volt jelen, és szinte természetes, hogy soha nincsenek elegen a feladatokra.

– 1999 júliusában jegyértékesítőként kezdtem a színházban, majd folyamatosan léptem előre a ranglétrán. A polgári szolgálat után 2001. február 28-án szereltem le, márciustól dolgozom itt főállásban. Eredetileg pék-cukrász technikus végzettségem van, a műszaki terület, mondjuk úgy, rajtam maradt, mint szamáron a fül. Előfordult, hogy be kellett ugranom a technikus helyére, így kezdtem tanulni.

Egy horgász közgyűlést hangosított először a kétezres évek elején. 2003-ig Merő Béla volt a Kőszegi Várszínház művészeti vezetője, közvetlenül utána Jordán Tamás rendezéseinél csak a saját várszínházi produkciókra érkezett műszaki stáb. Akkor kezdett jobban belemélyedni a műszaki témákba: elkezdte érdekelni, mi mitől szólal meg, igaz, a decibelekhez ma sem ért. És mivel soha nem volt klasszikus színház az övék abban az értelemben, hogy külön hangosító, világosító, videós ügyelő, nézőteres munkatársuk van, mindegyik feladatot meg kellett tanulnia. Szerencsésnek mondja magát, mert mindig számíthatott Berta Norbert segítségére a hangosításban; a fény- és világítástechnikában pedig Kehi Richárdra, a kaposvári Csiki Gergely Színház videó- és hangosítótárának vezetőjére. Miután átvette a műszaki vezetést, pályázati forrásból tudtak olyan rendszert kialakítani, ami megfelel a kornak és amit egy ember tud kezelni. Egy közel negyedszázados fejlődési ciklus fontos állomását jelentették a 2020-ban beszerzett rendezvényeszközök és fénytechnikai berendezések. Műszaki szempontból (is) emlékezetes produkció volt 2014-ben az Ostrom Opera, amit tíz nap alatt állítottak színpadra; Gergye Krisztián vetített hátterű szabadtéri előadásai, amelyek műszakilag rendre kihívás elé állítják. A nem színházi munkái közül megemlíti a 2021-es Novemberi merengés című fúvóskoncertet, amelyre fényjátékot készített.

– Állandóan tanulok és igyekszem úgy dolgozni, hogy ne a „nem” legyen az első válaszom a kérésekre, csak át kell mindent gondolnom a saját ritmusomban. Hajlamos vagyok a rendezvények után azt gondolni: másképp kellett volna csinálni. Otthon ugyanúgy, amikor a szabadidőmben asztalos munkát végzek, barkácsolok. Fejből dolgozom, nem rajz alapján, ezért majdnem minden munkafolyamatot kétszer csinálok meg – nevet. És ha már szabadidő: több mint 30 éve zenél – tenorkürtösként kezdett, ma már a tubasort erősíti – mely hangszeren magától tanult meg játszani – és vezetőségi tag. A zene a mindennapi természetjárás mellett a kikapcsolódást, feltöltődést jelenti számára.

Erősen ragaszkodik a gyökereihez, ezért is dolgozik immár 24 éve a művelődési központban. Amit Gelencsér Ildikóval és Pócza Zoltánnal felépítettek, nem adná fel semmiért, az számára mindennél többet ér. 

– Így, ezzel a három emberrel van értelme. Átéltünk együtt jót és rosszat. Erős a szövetségünk, bármikor számíthatunk egymásra. Ez az életünk.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában