Csörötnek anno: Hungarikum pályázatból jelent meg helytörténeti kiadvány

A falu szülöttje, Kuntár Lajos tollából több, mint három évtizede jelent meg utoljára helytörténeti könyv a Rába-menti településről. Okkal ünnepelték tehát a Csörötnek anno című könyv kiadását a helybeliek szombaton. 

Civil kezdeményezésként Csörötnek anno címmel indult egy internetes felület, ahova az elmúlt években interaktív módon elkezdték a helybeliek, elszármazottak feltenni a korabeli fényképeket, dokumentumokat. A 2021-es Hungarikum pályázat négymillió forintos támogatása teremtette meg az anyagi lehetőséget, hogy mindez „szervezettebb” formában is történhessen: megkeresték a falubelieket, hogy a régi fotókat, iratokat, írásokat megszerezzék, azokat digitalizálhassák - foglalta össze a könyv megjelenésének előzményét Kocsis Zsolt polgármester. Mi került végül a Csörötnek anno című kötetbe?

- A tematikus oldalakon dokumentumok, rendezvények, hitéleti és családi események kaptak helyet. „Csörötnekiek idegenben” címmel azokra a katonákra gondoltunk, akik az első és második világháborúban a harctereken küzdöttek. De az iskolai, a civil- és a sportélettől a csörötneki cigányzenészeken át egészen szerteágazóan próbáltuk a falu életét bemutatni, fotódokumentációval és nagyon rövid szövegekkel. A könyv kivonataként készültek tablók is, azokat szintén kiállítottuk a rendezvényen – tudtuk meg Kocsis Zsolttól.

- Célunk nem az volt, hogy valamilyen tudományos értekezések szülessenek, és az itteni szerzők helyébe lépjenek a történészeknek, néprajzkutatóknak – indokolt V. Németh Zsolt államtitkár, a térség országgyűlési képviselője, miért karolták fel a kötet megjelenését a Hungarikum pályázattal. - Szó sincs arról. A célja az, mint az egész hungarikum mozgalomnak, hogy megerősítse a helyhez való kötődést, az identitást. Ha valaki megnézi ezt a kiadványt, azt mondom, ez sikerült – jelentette ki, majd Kassai Lajos lovasíjász gondolatát is idézte: „Nem az ősöket követjük, hanem amit az ősök követtek”. Utalt arra is, fontos, hogy a mai fiatalok is lássák, megismerjék a régi falusi házakra, udvarokra jellemző harmonikusságot, léptéket, belsőségességet, szerethetőséget.

Csörötneken pedig erre hosszú távon is megvan a szándék. Kocsis Zsolt kitért arra is, idővel szeretnének tájházat nyitni, amihez az épületet már megvették. Egy 20. század eleji parasztházat szeretnének bemutatni, az akkor használt eszközöket az utókor számára megőrizni.