Kecskés Andrea: a kultúra és az egészség találkozásánál van az élet sava-borsa

Szentgotthárdi premierje után Jákon is bemutatták november elején a jáki, a rábagyarmati és a szentgotthárdi színjátszók Petőfi Sándor: A helység kalapácsa című vígeposzt. Kecskés Andrea beugróként a Szemérmetes Erzsókot játszotta a rendező, Hrabovszky Orth Katinka felkérésére, akivel együtt jártak egyetemre. Andrea magára vette Erzsók ruháit, tulajdonságait, viselkedését, kicsikét hozzáadott önmagából, hogy fűszerezze, és a közönség azt láthatta: olyan volt, mintha rászabták volna ezt a szerepet. 

- Tavaly már volt egy darabunk, amit a három éve alakult Jáki Pajtaszínházzal előadtunk, a színjátszásba már akkor „belekeveredtem”. A véletlen folytán, mert azt gondoltam, hogy mint közművelődési szakembert hívott meg a polgármester a körbe, aztán azt vettem észre, hogy az egyik főszerepet játszom. A helység kalapácsa próbáinál tudatosan nem akartam a játékban részt venni szereplőként, hogy kapjanak teret mások is, nem szeretném, hogy mindenhol én legyek ott, de meg kellett menteni a helyzetet. Sokkal szelídebb vagyok, mint Erzsók a darabban, de ez is egy női minőség, ami mindannyiunkban benne van.

A színpadi szereplés nem idegen Andreától, hiszen korábban hastáncosnőként ismerhette őt a nagyközönség – rengeteg szereplés van a háta mögött, majdnem tizenöt évig tartó korszaka volt az életének. Keleti bálok, teadélutánok, a Savaria Karneválokon a Keleti udvar – sok rendezvényt szerveztek társnőivel meglovagolva az akkori divathullámot. Akkoriban sok helyre hívták őket fellépni a falunapoktól a bálokig. A hastánc a népszerűségét annak köszönhette, hogy nem csak egy mozgás, hanem a nőiség sok szálon való megélése, megmutatása.

- Mindig érdekeltek a női témák, mindkét szakdolgozatomat ebből írtam. Az elsőt 2005-ben művelődésszervező szakon, andragógia szakirányon a szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskolán „A hátrányos helyzetű nők és a felnőttoktatás” címmel, a másodikat 2023-ban kulturális mediáció szakon a győri Széchenyi István Egyetemen „A bábaság régen és ma” címmel.  A hastáncnál az volt a tapasztalatom, hogy azon kívül, hogy a csoportunk egy nagyon erős női kör volt, az élet minden területén tudott hozzáadni a résztvevők nőiségéhez: attitűdjeikhez, szokásaik kialakításához, párkapcsolataikhoz. A hölgyek önbizalma gyakran nem elég erős, a hastánc ezen sokat lendített. Helyre tudtuk magunkat tenni a különböző szerepeinkben. Mindenkiben több női archetípus él, a hastánc hozzásegített, hogy ezeket fel tudjuk fedezni, meg tudjuk élni magunkban a kislányt, az anyát, a szeretőt is. 

Kecskés Andra három éve vezeti a jáki kultúrházat, nagyon dicsérik a helyiek, rengeteg rendezvényt hívott életre a Hömböldétől a nívós kiállításokon át a búzaösszeöntésig és a közös ünnepi kenyérsütésig. Előzmények és tapasztalat nélkül vágott bele a munkába, de – ahogy meséli – „minden adta magát”.

– Akkor kezdődtek a Covid miatti lezárások, a szerencsétlenség nekem szerencsét hozott, mert így volt elég hosszú időm arra, hogy kiépítsem a kapcsolatokat, tervezzünk közösen, kitaláljuk, hogy mit szeretnénk közösen megvalósítani. Az előkészítő munka része volt a kultúrház helyrehozása, amit úgy vettem át, mintha egy bútorraktár lett volna, mert addig nem volt benne élet, időnként kiadták esküvők és vásárok céljára. Dr. Tóth Ernő polgármester nagyon kultúraérzékeny, ő is ezen dolgozott, dolgozik, hogy Jákon legyen kulturális élet. 

Amikor odakerültem, mindenben partner volt, magunk festegettük, kárpitozgattuk a székeket, az önkormányzat minden helyiséget kifestetett, parkettát csiszoltatott, rendbe hoztuk annyira, hogy oda be lehessen hívni embereket. Mire eljutottunk oda, hogy újra ki lehetett nyitni, a ház már fogadóképes volt, az emberek pedig ki voltak éhezve a közösségi alkalmakra, örömmel jöttek a meghívásainkra. Sporttevékenységekkel kezdtünk: jóga, Pilates, aerobic, tánc, ezek nagyon vonzották akkor az érdeklődőket. Délelőtt be lehetett jönni beszélgetni egy kávé mellett, délután pedig programok voltak. Folyamatosan bővítettük a kínálatot.

Kecskés Andreának életmód-tanácsadó és terapeuta végzettsége is van, ebbe valamennyi természetgyógyászati ág beletartozik. 

- A szívem csücske a harmónia keresése és a kultúra. A tevékenységemet úgy neveztem el, hogy kulturális életmódfejlesztés, mert azt figyeltem meg, hogy a kultúra és az egészség találkozásánál van az élet sava-borsa. Tág kultúra felfogásban: minden kultúra, ami körülvesz minket. Ha azt nézzük, hogy mik az egészséges életmód alapelemei, akkor abban megint csak minden benne van, a kultúra, az egész életen át tartó tanulás, a mozgás, a sport is. Szeretem az életmód táborokat, a női elvonulásokat, ezek a leghatékonyabbak. 

Mert amikor elmegyünk néhány napra kicsit távolabbra az otthonunktól egy szép, egészséges környezetbe, ahol tudunk magunkra figyelni, más üzemmódba kapcsolunk. Észrevesszük, hogy szépen hullámzik a víz, zizegnek a falevelek. Sokkal kiegyensúlyozottabb állapotba kerülünk, sokkal befogadóbbak vagyunk – összegzi Andrea a megfigyeléseit: kiemelve, hogy a természet közelsége, a foglalkozások, programok is azt segítik, hogy harmóniára találjunk, magunkat a közösségbe integrálva lelhetünk rá az igazi önmagunkra és egyben tudunk a környezetünk számára is értéket közvetíteni.