Egy városi legenda nyomában: Szombathelyen érettségizett Jávor Pál?

Újra és újra felmerül, igaz-e az a városi legenda, hogy „Jávor Pál Szombathelyen érettségizett?” A Vasvármegye 1936. május 24-i számában olvasható tudósítás szerint: „Feszült várakozás ülte meg a nézőteret, ahol frenetikus tapsorkán csattant fel, amikor a „Három sárkány” c. előadás első felvonásának második képében kilépett a reflektorfénybe Jávor Pál. Percekig ünnepelték. És ebből a taps fergetegből ki kellett éreznie, hogy az ünneplés nemcsak a Nemzeti Színház művészének, a legjobb magyar filmszínésznek, hanem annak a kis gimnazista gyereknek, Jerman Palinak is szól, aki évekig a Premontrei Gimnázium diákja volt…”

Szombathelyen érettségizett Jávor Pál? 

Jávor önéletrajzában ugyanakkor azt olvashatjuk, hogy: „1902-ben Aradon születtem és 1919-ben miután a város Románia része lett, kiutasíttattam magamat az országból, mert Dániába kívántam utazni, de mivel vasúti jegyemet Budapesten érvénytelenítették, a városban maradtam. Nem sokkal később jelentkeztem az Országos Színművészeti Akadémiára, ahová fel is vettek.” Ezek után nem meglepő, ha a Jermann Pál néven született fiút, aki 1920-ban lett 18 éves, egyetlen korabeli szombathelyi érettségi matrikulában sem lehetséges megtalálni. A legendákról ugyanakkor tudjuk, hogy ha szó szerint nem is bizonyulnak igaznak, de tartalmaznak valós elemeket. Így van ez Jávor Pál esetében is, akinek gondviselőjét idősebb Jermann Pált 1907-ben a szombathelyi Földmívelők Gazdasági Egyesülete pénztárnokának választották meg és családjával emiatt költözött Szombathelyre. A kis Jermann Pali az elemi iskola elvégzése után 1912 szeptemberében az akkor induló Szombathelyi Főreáliskola (a későbbi Faludi Ferenc Gimnázium) első osztályosa lett. A család 1914-ben költözött vissza Aradra. 

Több mint érdekesség, hogy a Jermann család 1908-ban a Faludi Ferenc (ma Petőfi) utca 33. számú házban épp azt a földszinti lakást bérelte, ahol két évtizeddel később már Pável Ágoston lakott. Jermannék hajdani lakásának falán napjainkban emléktábla hirdeti, hogy Pávelékhez járt kosztolni az iskolás Weöres Sanyika. További kutatások derítették ki, hogy az épületet Brandstein István kéményseprő mester, Vukán György anyai nagyapja építtette. A zongoraművész egy életút-interjúban mesélte el a nagyapjától hallott sztorit, amely szerint a kisdiák Weöres Sanyika nagyszájú gyerek volt és az egyik ebéd alkalmával kritikusan megjegyezte: „Inci néni ez a leves nem valami jól sikerült!” Benkő Irén, Pável felesége válaszul: „ez viszont sikerült” szavakkal lehúzott neki egy pofont. Vukán, később egy filmforgatáson meg is kérdezte Weöres Sándort, aki: „hát lehet ezt elfelejteni?” szavakkal vallotta be, hogy bizony emlékszik a pofonra… Kultúrtörténeti kuriózum, hogy Jávor Pál, Pável Ágoston, Weöres Sándor, Vukán György, mind a négy híres személyiség egyazon házhoz köthető Szombathelyen.