Koncertszínház - a Savaria Szimfonikus Zenekart vezénylő Kovács János karnaggyal beszélgettünk

Debussy: Szent Sebestyén vértanúsága című misztériumjátékának nagyívű, országos szinten is egyedülálló előadására készül a Savaria Szimfonikus Zenekar április 26-án 19 órától az Agora Sportházban – színészekkel, táncosokkal és a Nemzeti Énekkarral együttműködve.  Kovács János karnagyot kérdeztük a részletekről, aki a napokban már itt próbál a zenekarral.

Amint megtudtuk: régi terve volt, hogy ezt a különleges produkciót – ami egyszerre látványelemekben is gazdag színház és egyszerre koncert – megvalósítsa.

Már háromszor elkövettem a mű koncerttermi előadását, laikusként válogattam összekötő szövegeket a prózából, de ez így egy torzó – mondta Kovács János. – Debussy csak egy bizonyos részét zenésítette meg Gabriele D’Annunzio elképesztő szövegkönyvének, de az előadást a zeneszerző is úgy gondolta, hogy nagy színpadi jelenetek vannak, sokszor zene nélkül. Ami újdonság most, hogy Harangi Mária - aki az Operaház kiváló játékmestere és ráadásul a franciás műveltsége is tökéletes - alakította ki a szövegkönyvet. A közönség arra készülhet, hogy van ötvenegynéhány perc zene, és legalább ugyanennyi van még prózában is.

Hangsúlyozom, nem értek a színházhoz, csak régóta élt bennem ez a vágy, hogy ne torzót adjunk, hanem egy teljes színházi előadást. Úgy kell elképzelni, mint ami 60-70 évvel ezelőtt a Nemzeti Színházban megvalósult Shakespeare Szent Iván éji álom című darabjából, ahol a kor legendás karmestere, Otto Klemperer dirigálta minden alkalommal a színdarabhoz pászintva azokat a számokat, amiket Mendelssohn megkomponált. Azt gondolom, hogy kötelességünk, hogy a Debussy-darabot is a maga teljességében mutassuk be, ahogy a két szerző kitalálta.  Még akkor is, ha problematikusnak tartják a szöveget, én nem tartom annak.
Hogy kik és miért érzik problémásnak a szöveget, arról Kovács János elmondta:

- A korabeli párizsi püspöknek nem tetszett, hogy D’Annunzio szövegkönyve egy olyan korban játszódik, amikor még megvolt a római birodalom a maga élvhajhász, pompakedvelő és sok istent imádó kultúrájával, de már a Jézus-hit is futótűzként harapódzott. Ma is vannak olyan klerikális vezetők, akik nem tartják megengedhetőnek, hogy Szent Sebestyén személyét egy lány alakítsa, és a szöveg tele van bújtatott erotikával, ami a Jézus történethez nem illik. A szerző D’Annunzio kitalált egy olyan párhuzamot, ami borzasztóan izgalmassá teszi a történést: Szent Sebestyén az első részben hirtelen ráérez a Jézus-hitre, jelet kér az égtől, és megkapja, onnantól kezdve tébolyodottan keresi az Urat. Sok viszontagságon átmegy. Amikor a negyedik részben a császár parancsára pálmafához kötözik, úgy lenyilazzák őt, hogy szinte sündisznóvá válik. De ő erre vágyott. Valami egészen különleges mártírhalálra, ami közelebb viszi őt Jézushoz – mesélte a karnagy. 

–  Az a fura, hogy ebben a részben, ahol pantomimban eljátssza „az Ázsiából jött ifjú” passióját, az asszonyok, akik tanúi ennek a táncnak, siratják Adoniszt, akinek hasonló sorsa volt. Ő is ifjú volt és szép, mint Szent Sebestyén és mint Jézus Krisztus. Csak egyiküknek volt mögöttes tartalma, Adonisznak meg a szépségén kívül semmi más, csak vonzotta a hölgyeket Vénusztól kezdve valamennyit. Nem mindenki veszi jó néven, hogy ez a párhuzam fel legyen állítva, pedig azt senki nem mondja, hogy Jézus azonos Adonisszal.
A szövegkönyvvel kapcsolatban a mindenkori klérusnak és esetleg a közönség egy részének lehet problémája, ha ezeket nem tartja összeegyeztethetőnek, pedig abban a korban ez volt  fogalmazott Kovács János. – Diokleciánusz udvarában zajlik a történet, ő is egyfolytában magasztalta Sebestyént, hogy milyen szép, nem kellene a halált akarni, még királyt is tudna belőle csinálni. De Sebestyén hajthatatlan volt, mert megérintette Jézus története.

A Debussy-zenéről szólva a karnagy egyebek között azt az érdekességet is megosztotta, hogy a zeneszerző mindig nehezen komponált– sokszor átírta a darabjait, kidobta a piszkozatokat –, de ez a mű annyira magával ragadta, hogy saját magához képest gyorsan csinálta meg. Olyan elképesztő tempóban komponált, amit aztán maga is alig bírt, segített neki a kedvenc karmestere.

Engem az rendít meg legjobban, meséltem is a kollégáknak, hogy a főpróbán a túlhajszolt és kimerült Debussy, meghallván a saját darabját, könnyekre fakadt. Annyira legbelülről jött ez a zene és annyira a legtökéletesebb, legválasztékosabb eszközökkel – mondta Kovács János. Hozzátette: – Ami nagyon nehéz a Debussyt játszó zenekarnak, hogy itt nem nagy tételek vannak, mint például a Tenger című művében, hanem tételtöredékek vannak, de mindegyik tökéletesen kapcsolódik a színpadi cselekményhez, a jelenetekhez. Például megnyílik a paradicsom kapuja, az apostolok kórusa dicsőíti istent, aztán a mártírok, a szüzek… Egyébként azt mondanám, hogy ilyen giccses dolgot nem is szabad színpadra vinni, de mindez olyan elképesztően fölötte van az átlagosnak, ahogy két lábal állunk a földön, hogy én mindannyiszor elvarázsolódom.

A karnagy azt is elmondta, hogy a Szent Sebestyén vértanúsága című misztériumjáték koncertszínpadra állításához azért ideális Szombathely, mert nagyon szereti a Savaria Szimfonikus Zenekart (ami az alkalomra jelentősen kibővül), és az Agora Sportház alkalmas helyszín, amint mondta, Budapesten nem kapott volna olyan játszóteret, ahol ezt színpadra lehet állítani. Így aztán ide utazik hozzánk, Szombathelyre a csodálatos Nemzeti Énekkar, és lesz négy szólista és sok színész és táncos. Kovács János felidézte még, hogy a címszereplő a premier idején is egy legendás balerina volt, Ida Rubinstein, a szerzők neki szánták a művet, de törököt fogtak vele, mert a szöveget nem nagyon tudta előadni. Április 26-án, pénteken este egy olyan hölgyet láthatunk, aki színészileg is jó és táncolni is tud.