Sport mellett pszichológia – Sokak számára fizikálisan és mentálisan is megterhelő időszak a mostani

A koronavírus-járvány okozta veszélyhelyzet miatt az egész világon megállt a sportélet, szünetelnek a különböző bajnokságok, emellett sorra halasztják el a nagy világversenyeket is – a tokiói olimpiát és a labdarúgó Európa-bajnokságot például csak jövőre rendezik meg. A mostani helyzet tehát nemcsak az úgymond átlagemberek, hanem a sportolók számára is kőkemény időszak. Hetek óta odahaza, gyakran a négy fal között, egyénileg készülnek, miközben nem tudják, mikor folytatódik a bajnokságuk, mikor indulhatnak versenyen – egyáltalán lesz-e folytatás.

Nagy kérdés: a mentális vagy a fizikai állapotot nehezebb ilyenkor kezelni?

– Mindkét területen mutatkozhatnak kihívások a sportolók körében – mondta Ősze-Márkus Ágnes sportszakpszichológus. – A fizikai

állapot szempontjából az élsportban nagyon tudatos felkészülésre van szükség, hogy az adott versenyre, meccsre a csúcsformájukat tudják hozni a sportolók, ennek megfelelően vannak súlyozva az edzések is. Jelen pillanatban olyan felkészülésre kell átállniuk, amikor nincsenek meg azok a támpontok, amiket egy kiírt meccs időpontja, vagy éppen a bajnokság eleje-vége jelenthet. Mentálisan is megterhelő a jelen időszak. A saját és a szeretett személyek egészsége kapcsán érzett aggodalom jelentősen megnöveli szorongásszintet. Továbbá a mindennapi megszokott rutin változása, a bizonytalanság, az új edzésforma, a bizonyos fokú bezártság olyan alkalmazkodást igényel a sportoló részéről, amely a frusztrációt növeli. Az egyéni sportolók és a csapatban szereplők számára is nehéz időszak a mostani.

Az edzések néhány kivétellel egyéni és csapatsportban is csoportosak, emiatt hasonlóan új számukra a kialakult helyzet. Csapatsportok esetében talán további nehézséget jelent az, hogy azok a taktikai, technikai edzések, amelyekhez nélkülözhetetlenek a csapattársak, most nehezen pótolhatók az egyedüli edzések során. Összefoglalva: a helyzet bizonytalansága róhat nagy terhet a sportolókra.

- Gondoljuk csak magunkat annak a versenyzőnek vagy csapatnak a helyébe, akik arra szocializálódtak, hogy hétről hétre kell kimagaslóan teljesíteni, és most hirtelen meghatározhatatlan ideig szünetel a bajnokság. Mindez nagy rugalmasságot és egy teljesen új megküzdési stratégiát igényel a sportolók részéről. Ilyenkor nagy hangsúlyt kap az, hogy megfelelőképpen pozitívan tudja átkeretezni a sportoló a mostani időszakot, és kizárólag azokra a dolgokra fókuszáljon, amelyekre valós ráhatása van – például egyéni célok,

önfejlesztés. Fontos szerepe van annak, hogy hetekre lebontva most is legyenek megfogalmazva a sportoló számára releváns célok. A mostani időszak akár lehetőséget is nyújthat arra, hogy jobban fókuszáljunk azoknak a részképességeinknek a fejlesztésére vagy hibák javítására, amelyekre korábban kevesebb idő jutott. A monotonitást elkerülendő, lehetőségünk nyílhat új edzésmódszerek kipróbálására is, amelyek változatosságot hozhatnak az egyéni felkészülésbe, ezáltal elodázható a fásultság kialakulása. Hogy miben tud segíteni ilyenkor egy sportpszichológus? A mostani időszakban részben áttolódik a fókusz az aktuális nehézségek megfelelő kezelésére, a motiváció fenntartására.

- Emellett a közös munka során szerepet kaphat a későbbi téthelyzetekre történő mentális felkészülés. A versenyek, meccsek hiánya miatt nagyobb hangsúly kerülhet az önismereti munkára. Kiemelném az edzőkkel történő konzultációt, hiszen nemcsak a sportolók, hanem edzőik számára is merőben új formában történik a felkészülés, ami nekik is nagyobb terhet jelent. A nagy világversenyeken

sikereket elérő sportolók több tapasztalattal rendelkeznek a bizonytalan helyzetek kezelésével kapcsolatban, ez a fajta rutin segítheti a rugalmasságot és a nehézségekkel való megküzdést. Hasznos, ha ilyenkor többet kommunikálnak egymással a sportolók, nagyon fontos a sporttársak, csapattársak szerepe, hiszen ők azok, akikkel egy cipőben járunk, akik hozzánk hasonlóan élik a mindennapjaikat

most. Fontos, hogy kapcsolatban maradjunk az online térben és megosszuk egymással tapasztalatainkat, ezzel segítve, támogatva egymást.