A Haladás új erőnléti edzője, Nagy Norbert NB II-es futballista volt

A nyáron érkezett erőnléti edző, Németh Zoltán a közelmúltban közös megegyezéssel távozott a zöld-fehérektől. Helyére a korábban a BVSC-ben és a REAC-ban az NB II-ben futballozó Nagy Norbert érkezett. A szakember korábban edzőként dolgozott a BVSC, a REAC és a Vasas Kubala Akadémia korosztályos együtteseinél, majd erőnléti edzőként a Puskás Akadémiánál és az Illés Akadémián.

– Tíz évvel ezelőtt kezdtem el foglalkozni az erőnléti szakmával, a korábban az Internazionaléban is futballozó Filkor Attila édesapjánál, a Vasas Kubala Akadémián láttam először, mi a dolga egy erőnléti edzőnek – mondta Nagy Norbert. – Nagyon profi dolgokat láttam, ami nem csoda, idősebb Filkor Attila az Olaszországban tapasztalt módszerekkel dolgozott. Ilyen jellegű iskola annak idején még nem volt – később viszont az MLSZ elindított egy erőnléti edzői képzést. Azt elvégeztem, és utána, három és fél évvel ezelőtt kerültem a Puskás Akadémiához. Felcsúton az U15-től az U19-ig minden korosztálynál dolgoztam erőnléti edzőként, és néha az NB I-es csapatnál és az NB II-es Csákvárnál is besegítettem. Eljött az idő, váltani akartam, a nyáron két helyre küldtem el az önéletrajzomat, az FTC-hez és az Illés Akadémiára. Hogy Szombathelyre miért? Nem tudom megmondani, de volt egy megérzésem, hogy itt számítanak rám. Az akadémia vezetője, Bakos Roland is nagyon jó benyomást tett rám és természetesen Illés Béla is. Jól éreztem magam az akadémia U19-es csapatánál, de aztán jött a lehetőség, hogy a Haladáshoz kerüljek. Mátyus Jánost személyesen nem ismertem, de telefonon – amikor télen idekerült, majd nyáron is – beszéltünk, utóbbi alkalommal két napon múlott, hogy nem én lettem az erőnléti edző. Aztán amikor elődöm, Németh távozott, Mátyus felhívott, hogy lenne-e kedvem a csapatnál dolgozni? Természetesen volt! Hogy mennyiben más utánpótlás és felnőtt játékosokkal dolgozni? Mindenképpen más, előbbieknél a hosszútávú fejlesztés a cél – amelynek megvannak a lépései. Viszont a felnőtteknél kész és nagyon különböző életkorú játékosok vannak. Itt nincs hosszú távú fejlesztés, mert az alapokat vagy megkapták utánpótláskorban, vagy nem. Valamilyen szinten tüzet tudsz oltani és erősítőjelleggel olyan gyakorlatokat próbálsz beépíteni, amely elsősorban megelőzi a sérüléseket, és csak másodsorban van hatással a teljesítményre. Elindultam velük egy úton, megpróbálom mielőbb megfelelő erőállapotba hozni a játékosokat. Igyekeztem egy olyan optimumot belőni a terhelésben, amellyel nem is edzem túl őket, de adok is valamit. Az őszi idény végéig az az elvárás, hogy fejlődjünk állóképességben, de igazán majd az lesz a valódi cél, hogy a téli, hathetes felkészüléssel el tudjunk indulni oda, ahová később szeretnénk elérni. A fiúk fogékonyak a munkára, elfogadtak, látják, hogy a labdarúgásból jöttem, ott dolgoztam. Sokrétű a feladatom, hét elején leadom a szakmai stábnak a csapat heti, erőnléti programját, össztávot, amit a játékosoknak teljesíteniük kell. És később a Catapult-rendszer segítségével le is tudom ellen­őrizni, melyik játékos milyen állapotban van. Heti két alkalommal kizárólag erőfejlesztő edzést tartok a csapatnak. A pályán pedig edzés és meccs előtt bemelegítem a fiúkat – lehet, hogy ez a látványosabb, de valójában a legkönnyebb része a munkának. Addig ugyanis rengeteget kell számolni, megtervezni, hogy melyik gyakorlatból mennyi az optimális. Hogy mikor sikeres a munkám? Nyilván mindannyiunké akkor, ha nyer a csapat. Az elsődleges célom az, hogy minél kevesebb sérülés legyen. De az is nagyon fontos az én szempontomból, hogy a játékosok állóképességében hat-nyolc hét múlva előrelépést lássak. Ha gyorsabb lesz egy játékos, bírja 90 percen keresztül, akkor elértem azt, amit akartam.