A Covid és az élsport – A XXI. századi sportsebészet és a rehabilitáció is téma volt

Az ELTE PPK Sporttudományi Intézete félévenként esedékes sportszakmai napján a sportsérülések és a rehabilitációjuk, valamint a Covid-stratégia az élsportban volt a sporttudományi konferencia témája. Mint ­Heszteráné dr. habil. Ekler Judit intézetigazgató elmondta, éppen a koronavírus okozta helyzet miatt adódott a lehetőség, hogy az Országos Sportegészségügyi Intézet (OSEI, köznapi nevén Sportkórház) jeles orvosait hallhassák, láthassák a résztvevők – nem utaztak Szombathelyre az előadók, hanem saját környezetükben szakítottak időt munkájuk bemutatására. A Magyar Edzők Társasága segített a szervezésben – edzői továbbképző konferencia is volt egyben ez az alkalom. Az online rendezvényt, amelyhez közel ötszázan csatlakoztak, dr. Köpf Károly, a társaság elnöke moderálta. Előbb az OSEI főigazgató főorvosa, dr. Soós Ágnes adott helyzetjelentést a Sportkórház működéséről; amely igyekszik segíteni abban is, hogy a sporttársadalom, az ország átvészelje ezt a nehéz időszakot. A XXI. századi sportsebészeti lehetőségek a sportolók ellátásában volt a címe dr. Bálint Lehel PhD, az ortopédiai és sportsebészeti osztály osztályvezető főorvosa előadásának, míg a mozgásszervi rehabilitációs osztály főorvosa, dr. Nagy Helga a sportrehabilitáció modern szemléletével ismertette meg a hallgatókat. Ehhez a témához csatlakozott aztán később Laki Ádám tanársegéd vezetésével egy „kerek­asztal-beszélgetés” a rehabilitációról már elég sokat tapasztalt két szombathelyi élsportolóval, két nagy sérülésekből visszatérővel, az Európa-bajnok tornász Dévai Boglárkával és a Falco válogatott kosarasával, Váradi Benedekkel.

Nagyon aktuális volt dr. Toman József, a Válogatott Kereteket Ellátó Szolgálat (VKESZ) igazgatójának előadása az élsportbeli Covid-stratégiáról. Elmondta, hogy a válogatott birkózó Tóth Bendegúz júniu­si tragédiája után kezdték átdolgozni a protokolljaikat, hogy amennyire lehet, minden sportoló biztonságban legyen. Keddig összesen 1670 jelentett pozitív sportolóról tudtak, a sportági megoszlásban a kézilabda vezet. A sportágukat zárt térben űzők nagyobb veszélynek vannak kitéve, de az öltözőhasználat is rejt kockázatokat magában. A jó hír az, hogy bár szigorúnak gondolja a közvélemény a sportkórházi protokollt, már 551 esetben megtörtént a komplex kivizsgálás és nyugodt lelkiismerettel adhatták vissza a versenyzői engedélyeket. Toman doktor szerint jelenleg az a legfontosabb, hogy időben felismerjük, kik azok, akik potenciálisan megfertőzhetnek másokat. Ha őket időben el tudják különíteni a többiektől, akkor meg lehet akadályozni, hogy hosszú fertőző láncok alakuljanak ki. Mert ez a betegség sajnos nemcsak a tüdőt – ahogy eleinte gondolták –, hanem érgyulladás révén az összes szervet érintheti, a szívben, izmokban, ízületekben is komoly következményekkel járhat. A túl korai visszatérés nagy veszélyeket rejt. Fontos, hogy a protokollt betartva, amikor már lehet, egy pulzuskontrollos edzést végezzen a sportoló és mindenfajta eltérésről kommunikáljon az orvosával, kardiológussal. Jelenleg, akik tünetmentesen és enyhe tünetekkel vészelték át a betegséget, három hét után megkaphatják a versenyzési engedélyeket, akiknek súlyosabb tünetei, elhúzódó volt a láza, azoknak négy-hat hét kihagyást javasolnak. Nem a magyar szabályozás a legszigorúbb a világban, igyekeznek sportolóbaráttá tenni. Nem egyszerű az élsportba való visszatérés, hiszen a fenyegető következmények mellett a karanténidőszak alatti pihenő alatt leromlik az edzettségi állapot, amit pszichésen is fel kell dolgozni.