A szentgotthárdi Seres Armand unaloműzésből kezdett íjászkodni

Közel egy hétig Szekszárd lesz az íjászat fellegvára 2021 nyarán, a városban rendezik meg az IAA háromdimenziós világbajnokságot. A megmérettetésen – amelyet egy évvel elhalasztottak a járvány miatt – részt vesz a szentgotthárdi Eb-ezüstérmes, csapatban vb-második, ötszörös magyar bajnoki helyezett Seres Armand is, aki 2013-ban fogott először íjat a kezébe.

Seres Armand szobafestő- mázolóként dolgozik, saját költségén űzi a sportágat, az idén lesz ötvenéves. A nagyobb versenyek előtt napi négy órát is gyakorol, persze munka mellett. 2015-ben a gödöllői világbajnokságon 216 nevező között a negyedik helyen állt, de tönkrement az íja, fel kellett adnia a versenyt (nem volt pótíja). Jobb emlékű a 2016-os budapesti Európa- bajnokság, ahol a dobogó második fokára állhatott fel. Az elmúlt két évben nem indult nemzetközi versenyeken. A szekszárdi világbajnokságon viszont ismét ott akar lenni a legjobbak között, döntőt szeretne lőni.

– Mint minden gyerek, miután megnéztem néhány westernfilmet, mogyoróbotból íjat készítettem, amellyel aztán lövöldöztünk a barátokkal – idézte fel Seres Armand az íjászattal kapcsolatos első emlékeit –, ám a felnőtté válás után elmúlt az érdeklődés. Egészen 2013-ig. Ekkor Németországban dolgoztam, egy kis faluban éltem. Az unalom elűzésére vásároltam egy történelmi jellegű magyar íjat, és az udvarban kezdtem el megismerkedni a sportággal.

Egyre inkább kedvet kapott: videókat nézett, szakirodalmat olvasott, majd megismerkedett egy magyar íjkészítő mesterrel, aki készített számára egy vadászreflexíjat. Ezzel gyakorolt pár hónapon keresztül, majd tagja lett egy németországi lövészklubnak. 2014-ben már jöttek az eredmények is. Aztán hazaköltözött, és a Haladás VSE Nibur SE Sportíjászat igazolt versenyzője lett. A sport mindig jelen volt az életében, fiatal korában szintén a Haladás színeiben birkózott, később pedig testépítéssel is foglalkozott a saját maga szórakoztatására. Az íjászatot főként önerejéből finanszírozza, mivel kevés szponzort vonz ez a sportág. Egyetlen évben közel 800 ezer forinttal lehet számolni, ha a felhozó és minősítő versenyekre is elmegy. A legközelebbi versenyt 260, a legtávolabbit 520 kilométerre rendezik Szentgotthárdtól, és a szállás díjával is kalkulálnia kell. 2021-ben négy grand prix versenyen, egy évadnyitón és egy országos bajnokságon szeretne indulni, ezek költsége közel 300 ezer forint, amit támogatói hozzájárulásokból is fedez. Az egyhetes szekszárdi világbajnokság költsége hozzávetőleg negyedmillió forint lesz.

A téli szezonban fedett pályás versenyeken szokott részt venni, ahol 18 méterről kell eltalálni a két centiméteres kört minél többször. Tavasszal a háromdimenziós (3D) bajnokság következik. Ilyen lesz a világbajnokság is, ahol a 28 életnagyságú állatbábut öt és negyvenöt méter közötti távolságra helyezik ki, amelyeket a vadászreflexes íjásznak 28 különböző állomásról kell meglőnie. A versenyző tudásán és távbecslésén múlik a siker. Egy úgynevezett vitális zónát jelölnek ki az állatbábun, a testtalálat öt pontot ér, míg a halálos zóna, például a szív tízet. Utóbbinak a harmada a 11-es, amely egy kis felület a bábun. A legutóbbi versenyen 106 százalékos találati aránynyal sikerült győznie, a 28-ból 17 célt a maximális pontszámmal teljesített. A vb-döntőn a 280 pont 97-98 százalékával juthat a döntőbe.

Kiemelt képünkön: Seres Armand edzés közben