Gotthárdi ünnep – A város legjobb csapateredménye a tekéseké

A szentgotthárdi tekecsapat 2018-ban jutott fel a szuperligába – Csuk Alajos, a város sportkrónikása szerint a 50-es évek elején volt egy NB I-es női kézilabda-együttesük – ez a második első osztályú gárdájuk. A harmadik szuperligás szezon pedig minden várakozást felülmúlt. Az utánpótlás-nevelésre nagy figyelmet fordító szakosztály felnőttcsapata negyedik lett 14 győzelemmel, egy döntetlennel és hét vereséggel, az ifjúsági játékosok nyakába pedig bronzérem került.

– A tavalyi, félbeszakadt szezon után nem fogalmaztunk meg különösebb célt, csak annyit, hogy biztosan maradjunk bent a szuperligában, ami négy kieső lévén komoly feladatnak tűnt. Illetve hogy lépjünk előre, jobb átlagot hozzunk, mint egy évvel korábban – mondta Tróbert József, a klub elnöke, szakosztályvezetője, edzője.

– Egyetlen játékossal egészült ki a keretünk, Szolnokról hozzánk igazolt és Szentgotthárdra is költözött Somodi Károly, ő nagy erősítést jelentett. Hamar kiderült, hogy a bennmaradással nem lehetnek gondjaink. A fiúk sokat edzettek, a meccseken nagyon jól küzdöttek, még a sérüléseket is átvészeltük. A Szeged és a Zalaegerszeg persze teljesen más „kávéház”, ellenük, a profikkal szemben nincs esélyünk, de azt óriási sikernek tartjuk, hogy már közelítünk a Répcelakhoz, és hazai pályán egy nagyon ki­élezett meccsen egyetlen fával, de sikerült le is győzni. Külön öröm, hogy két Vas megyei csapat is részt vehet az NBC-kupában, a bronzérmes répcelakiakhoz hasonlóan mi is jogot szereztünk a nemzetközi szereplésre.

Tróbert József a csapatszellemben látja a sikerük kulcsát.

– Olyan a közösségünk, mint egy család. Mindenki irigyli, sokan szeretnének hozzánk igazolni az ország másik végéből is, persze ebből nem lesz semmi, amikor kiderül, hogy nálunk nincs pénz, teljesen amatőr a csapatunk. Két játékos kivételével – Roman Walcher Ausztriában, Takács Tamás Zalalövőn lakik – mindenki szentgotthárdi, itt dolgozik, itt jár iskolába, itt él. Remélem, a városban mindenki olyan büszke erre a csapatra, mint mi magunk.

– Nem szeretnék egyénileg senkit kiemelni, bár általában mindig voltak jó egyéni eredmények, mindig akadt olyan, aki segíteni tudott a csapaton – folytatta Tróbert József. – A sok edzésnek, kitartó munkának megvan a gyümölcse. És jó úton haladunk abban is, hogy a fiatalokat beépítsük a felnőttcsapatba. Hiszen az a cél, hogy saját nevelésű, helyi fiatalok alkossák az együttest. Az ificsapatunk – Cseh Máté, Cserpnyák Martin, Karba Bálint és Karba Noel – bronzérmet érdemelt ki a Szeged és a Kazincbarcika mögött. Martin és Bálint a legtöbb felnőttbajnokinkon is szerepet kapott. Noel az U18-as, Bálint és Martin az U23-es válogatott tagja. Sőt utóbbit, a még nem egészen húszéves Cserpnyák Martint már a felnőttválogatott keretébe is meghívták. Eddig töretlen a fejlődésük, szívvel-lélekkel és sokat tekéznek, gyakorolnak. Számolgattuk, például Martin a felkészülés tavaly júliusi kezdetétől úgy negyvenezerszer gurította el a golyót.

Most egy szusszanásnyi pihenőt kapott a csapat, aztán július közepétől rajtolhat a felkészülés a következő sze­zonra.