Az amurgéb hatása a védett lápi pócra - Természetes vizeinket és az élővilágukat óvni kell

– Magyarország és vármegyénk vizei és a bennük élő őshonos halállomány, a vizek környéki változatos élővilág közös kincsünk. Vizeink kezelése, az azokon folytatott halgazdálkodás hosszú távú felelősség, melyben szövetségünket szerencsére önkéntes segítői mellett az érintett hatóságok, természetvédelmi, vízügyi kezelő szervezetek és rendvédelmi szervek is támogatják – fogalmazott köszöntőjében Seregi Miklós, a Sporthorgász Egyesületek Vas Megyei Szövetsége elnöke. Kiemelte, napjainkban a beszerezhető halak ára az egekbe szökött, az őshonos halfajokat pedig az aszály és vízhiány veszélyezteti. Ha valamikor, akkor most egyre fontosabb a halőrzés szinten tartása, fejlesztése. A nap célja az ismeretek bővítése mellett az emberi, szakmai partneri kapcsolatok ápolása is. 

Puskás Norbert ügyvezető elnök Horgászbottal a vasi vizeken című előadásában bemutatta a szövetség jelenkori és jövőbeli tevékenységét, működését és pályázati lehetőségeit, fejlesztési eredményeit. Mesterházy József halgazdálkodási csoportvezető a változó feltételekhez és problémákhoz igazodó elvárásokról adott tájékoztatást, elsősorban a társadalmi halőrök részére. Mindkét előadó kiemelte: a szövetség továbbra is számít a halakért, vizekért, természetért aggódó és segíteni vágyó önkéntesek munkájára. Ezt követően a Vas Vármegyei Kormányhivatal Agrárügyi Főosztálya – mint halgazdálkodási hatóság – szakügyintézője, Soós Norbert tartott tájékoztatót a halőri továbbképzés és vizsga jogszabályi hátteréről, a hatósági munka és a halőrök kapcsolatáról. Hercsel Róbertnek, a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Szombathelyi szakaszmérnökségének vezetője előadásában érintette a működő hallépcsőkkel kapcsolatos tapasztalatokat, az előző aszályos év vízügyi jellemzőit, valamint ismertette a Rába mentén megvalósítható élőhely-rehabilitációs lehetőségeket és azok nehézségeit. 

A legtöbb kérdés a folyóvizeken található erőművek, duzzasztók és hallépcsők működésével, az ingadozó vízszintek halállományra gyakorolt negatív hatásával kapcsolatban hangzott el. A vízügyi és természetvédelmi szakemberek megállapodtak abban, hogy a szövetség hivatásos halőrei­vel együttműködve közösen dokumentálják a vármegyében található hallépcsők, duzzasztók szabálytalan, vagy az üzemeltetési engedélyben foglaltaktól eltérő működtetését a vízügyi hatóság részére. Szalay Zoltán r. alezredes a Vas Vármegyei Rendőr-főkapitányság Közrendvédelmi és Határrendészeti Osztályáról adott tájékoztatót Rendőrségi tapasztalatok, tanácsok a halőrzés szabályszerű ellátására címmel, majd a Körmendi Rendészeti Technikum képviseletében Perecz Gábor r. alezredes, Tóth Tamás r. alezredes, Horváth Norbert r. őrnagy adott elméleti kitekintést „rendészeti feladatokat ellátó személyek által alkalmazható önvédelmi és a kényszerítő eszközök használata”, valamint „vízparti intézkedéstaktika a gyakorlatban, szakszerű tényállásrögzítés, jogszabályi aktualitások” témában. 

Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság munkatársa, Fera Gábor zoológus tartott két előadást: a vizes élőhelyek mentén terjedő nutriától az idegenhonos tízlábú rákokon át a felelőtlen állattartásból a természetbe kikerülő teknősfajokig több témát is érintett. Szólt a terjedőben lévő amurgébnek az őshonos, fokozottan védett lápi pócra gyakorolt negatív hatásáról, a hódállomány természetvédelmi, vízügyi és halgazdálkodási szerepéről. A kormorán által okozott károkozása is terítéken volt és lokális gyérítések
helyett a jelenlévők többsége nemzetközi megoldást sürgetett, mert az egyértelműen látszik, hogy helyi gyérítésekkel ezen probléma nem oldható meg és az egyre csökkenő vizi élettér következményeként az őshonos halállomány már nem bír el ilyen szintű nagy kárókatona terheltséget is.