Ferencesek évszázadai Szombathelyen

Az ezredfordulón a ferences rend teljes létszáma 17 064 fő volt. A világ 49 országában, 110 rendtartományra osztva összesen 2651 rendházuk volt. A legtöbben Olaszországban (3046 fő), az Egyesült Államokban (1816 fő), Lengyelországban (1119 fő) és Brazíliában (1111 fő) működtek.

Magyarországon a ferencesek már 1221-ben megjelentek. Az első ismert ferences Szent Ferenc kortársa, Abraham Hungarus volt. A magyar rendtartomány 1233-ban lett független. Az első tartományfőnök János testvér volt. A magyarországi ferencesek ki-emelkedő helyzetét jellemzi, hogy 1379-ben Esztergomban tartották az egyetemes káptalant. Akkor a keresztény világ minden részéből itt gyülekeztek a tartományfőnökök, itt tárgyaltak a rend ügyeiről.

Mióta élnek Szombathelyen?

A Keresztény Értelmiségiek Szövetségének legutóbbi előadásán a tudós, szombathelyi ferences szerzetes, dr. Sill Aba Ferenctől hallottuk a rend itteni történetét.

- Nagy Lajos királyunk Nápoly ellen indított második hadjárata idején (1349-50) a magyar seregekkel érkezett országunkba Szienai János ferences szerzetes. Kálmán győri püspök, Szombathely mezőváros földesura - Nagy Lajos féltestvére - a város falain kívül álló lakatlan ispotályt a ferenceseknek adta a Gyöngyös melletti vizenyős, elbokrosodott területtel együtt. Szienai János testvér több jótevő segítségével rendházzá építette azt át 1360-ban. Ennek szentélye és alapfalai eredeti formában mindmáig megvannak.

A rendház szerzetesei Szombathelyen elsősorban lelkipásztori munkát végeztek. Az itteni kolostor nem tartozott a nagyobb rendházak közé. A régészek 8-10 szerzetesi cellát azonosítottak. A templom látogatottságára utal, hogy az északi oldalon is bejárati kapukat nyitottak.

- 1532-ben, amikor a török hadak Kőszeg várostromára felvonultak, Szombathely is a török dúlás áldozata lett - mondta Sill atya. - A feren- ces rendháznak menedékjoga volt, a törökök közeledtére sokan kértek menedéket. Erre vall, hogy a mai belső udvarban a legutóbbi ásatások egy kenyérsütő kemence maradványait tárták fel. Gregoriáncz Pál győri püspök 1557-ben azt írta, hogy a kolostor a törökök dühe által lerombolva már több éve elhagyottan áll. A törökök átvonulása idején a ferencesek még a kolostorban maradtak, de újjáépíteni nem tudták azt, mert 1549-től a luteránus Révay család szerezte meg Szombathely várát és a mezővárost. Ők nem tűrték meg a ferences szerzeteseket, akiknek el kellett hagyniuk Szombathelyt. Mintegy 80 évig voltak távol.

A törénetük 1630-ban folytatódott. Esterházy Miklós egy Kismartonban tett rendelkezésével visszaadta a ferenceseknek a szombathelyi kolostort. A ferencesek Kisboldogasszony napján vonultak be ünnepélyesen ősi lakhelyükre. Újjépítették templomukat, azt 1634. augusztus 2-án Szent Erzsébet tiszteletére szentelte fel a győri püspök. Újjáépítették a kolostort is, amelyet 1757-től összeépítettek a templommal. (Második emelete, meghosszabbítása 1927-ben épült.)

Egy 1647-ből származó kódex szerint a ferencesek visszatérése után a város népe buzgón gyakorolta vallását. A szentmisékre mind a városból, mind a falvakból nagy tömegben jönnek össze. Jeles szónokok hirdették az igét magyarul a ferences templomban és a vártemplomban.

- Ki kell hangsúlyoznunk ezt, mert a város magyar törzslakossága szinte kisebbségbe került a bevándorló német iparosokkal szemben - jegyezte meg Sill Aba. - 1710-11-ben a pestis 2000 hívő halálát okozta a szombathelyi plébánián. Ezután Rohonc és Pinkafő környékéről német ajkú emberek telepedtek ide. Szinte elnémetesedett a város. Kialakult az a gyakorlat, hogy a domonkosok templomában német szentbeszédek voltak nagyobb részben, a ferenceseknél és a vártemplomban magyarul szóltak a hívekhez.

Már 1678-ból teológiai főiskola működéséről maradtak fenn adatok. Az 1830-as években bosnyák püspök küldött teológusokat a szombathelyi ferences főiskolára. Az itteni gimnáziumban is ferences tanárok tanítottak. 1771-ben a város közgyűlése úgy döntött, hogy felkérik a Ferences Rendtartományt: küldjenek szakképzett tanárokat ide, vállalják a gimnáziumban az oktatást. Később Csepy Demeter ferences házfőnök volt az, aki 1840-ben megalakította a Kisdedóvó Társaságot . Az első szombathelyi óvoda meg is őrizte Csepy Dömötör emlékét. Később az Isis Szálló építése miatt lebontott épületen emléktábla állt, Csepy Dömötör szombathelyi házfőnök lángbuzgalmát örökítette meg az első szombathelyi óvoda létrehozásáért.

A trianoni békediktátum után a mai Szlovákia területéről - ideiglenes elhelyezések után - 1927-ben Szombathelyre hozták a teológiai főiskolát. Akkor építették át a rendház épületét.

A szombatheyi ferences szerzetesek lelkipásztori szolgálatot is vállaltak, szükség szerint vidéki plébániákon teljesítettek szolgálatot. 1874-ben 154 magyar és burgenlandi településen fáradoztak a Jézus Szíve-tisz- telet elmélyítésén.

1950. június 12-én éjszaka az ÁVH leponyvázott teherautója a rendház külső udvarán állt meg. A házfőnököt két ávós kísérte végig a rendház helyiségein. Felsorakoztatták a rendtagokat, s a teherautóval kényszerlakhelyre szállították őket. Templomuk és a plébánia gondozását a püspökség vette át.

- A szombathelyi templomot, rendházat és plébániát 1989. szeptember 15-én adták át. Sajnos már csak néhány idős rendtag tudott munkát vállalni, mert 40 éven át a rendtartomány új tagokat nem vehetett fel. Jelenleg is négy rendtag végzi a lelkipásztori munkát a templomban, és működtet kollégiumot a rend-házban.

Az egykor itt élt ferencesek tudományos is irodalmi tevékenységéről is szólt Sill atya. A rendtartomány múltját tekintve kiemelkedő Nyűrő Zsigmond, aki 1846-ban Szombathelyen lett házfőnök. Megírta a rendtartomány és a magyar klarisszák történetét. A mindössze 39 évet élt Gegő Elek Nicefor 1838-ban került Szombathelyre. Korábban a Magyar Tudományos Akadémia felkérésére Moldvába ment, a csángók helyzetéről írt könyvet. Tömegek hallgatták nemzeti érzéssel teli beszédeit Pesten, ezért került el Szombathelyre, ahol 1843-ig a Líceum tanárának jelölték. Hazafias szókimondása miatt tanár nem lehetett, viszont megírta a Vas megyei régi várak és várromok című művét.

Gasparits Kilit is híres szónok volt. Őt is száműzték Szombathelyre 1845-ben. Részt vett a szabadságharcban. Pozsonyban 1853-ban kivégezték. Sill atya még több egykori ferencest is felsorolt, végül kortársként P. Takács Vincét, aki gazdag irodalmi tevékenység mellett a szombathelyi rendház történetét is megírta. Ezt a művét rövidített formában kiadta. Kéziratban teljes formájában őrizzük.