Melocco MIklós grafikái a Vitalitas Galériában

- 1956-ról egyszer azt írta Melocco Miklós: Én azóta vagyok magyar. Addig az, hogy magyar voltam, vagyok, megfoghatatlannak bizonyult. Most olyan időket élünk, amikor - akarjuk, nem akarjuk - újra kell gondolni magyarságunkat. Szimbólumok, metaforák, allegóriák sorozatával vagy hétköznapi beszéddel, festészettel, szobrászattal, zenével, költészettel vagy imával, de mindenképpen szükségessé vált identitásunk kifejezése. Kérdőjelek helyett a felkiáltójelek idejét éljük. Korunk felkiáltójele Melocco Miklós művészete, mert összességében és egyenként is kifejezi műveivel azt, amit nemzeti őstudásnak és jövőlátásnak egyaránt tekinthetünk. Reneszánsz mesterek tökéletességét és a tipikusan mait sorolja olyan összefüggő rendbe, hogy senkiben nem merülhet fel hiábavalóan a kérdés: mivégre vagyunk a világon? Ez az emberi és művészi tartás reményeim szerint a mai napon a Vitalitas Galériában újra elhiteti a jelenlevőkkel és a távolmaradókkal, hogy Melocco Miklós művészetét önértelmezési és öntudatosodási törekvéseinkben nem lehet, nem érdemes megkerülni.

A bevezetés után Mérei Tamás csellóművész, a Savaria Szimfonikus Zenekar igazgatója egy Kodály-művet játszott.

Dr. Patai Árpád kifejtette, hogy 1956 emléke az emlékműszobrászat terén úgy kapcsolódik össze Melocco Miklós nevével, mint 1948 Petőfi Sándoréval.

Trokán Péter, a Weöres Sándor Színház Jászai-díjas színművésze felolvasta Illyés Gyula az 1956-os forradalom idején az Irodalmi Újságban megjelent Egy mondat a zsarnokságról című versét.

Kratochwill Mimi művészettörténész elmondta: a budai vár oldalában áll a Hullócsillag című Melocco-szobor, amely Mansfeld Péternek állít emléket.

- Mansfeld Péter alig lett nagykorú, s már nem is élt - mondta. - Kemény idők jártak a lánglelkű ifjakra, akik vállalták magukat, a forradalmat, a tetteiket, akár az életüket is odaadták. Veszprémben állították fel Melocco Miklósnak egy másik 56-os mártírról készített emlékművét, Brusznyai Árpád síremlékét. És decemberben avatják majd Budapesten, a Kossuth Lajos utcában, a Ferenciek tere templomának falán édesapja emlékművét. Melocco életét meghatározta, hogy újságíró édesapját úgy ítélték meg, hogy bele kellett halnia. Soha el nem múló sebet ejtett. Ez az emlék örökre szól. Sokunknak van fájdalma és visszaemlékezése erre a korszakra. Akármelyik Melocco-szoborról beszélünk, érezhető a fájdalom, és láthatók mély rezdülései az érzelemvilágának. Egyedülálló a mai szobrászművészetben. Az, akinek egy szobrát sem vitték szobortemetőbe. Igaz, soha nem is kérték fel olyan alkotásra, amit ma temetni kéne. Egyenes gerincű, az igazság legmélyebbről jövő fájdalmával élő művész, akitől félni kellett azoknak, akiknek volt félnivalójuk. Persze nem tudni, kik félnek, mert soha senki nem jött, hogy Miklós, én is bűnös vagyok .

Fiatalemberként az anyaság, a gyerekek voltak a témái, az állatokkal való ismerkedés, majd a nagy művészet elkötelezettje lett. Készít kisplasztikákat, leheletfinom megfogalmazású grafikákat, de az igazi lételeme a nagy köztéri szobrászat. Majdnem száz műve áll Magyarország különböző településein, apróbb falvak tereitől, iskoláitól a nagyvárosokig. Mind-mind finom, érzékeny gondolatisággal telített szobrok, amelyek csak rá jellemzőek.

A Vitalitas Galéria kiállításán megnézhetjük a szegedi grandiózus 56-os emlékműhöz (A szabadság pillangója) készített grafikákat. A Mansfeld Péternek emléket állító Hullócsillag című szoborhoz itt két rajz tartozik. Közöttük a tárlat egyetlen szobra: a portré Mansfeld Péterről, és két rajz a róla börtönben készült fénykép alapján.

- Azért mondtam igent erre a kiállításra, hogy Mansfeld Péter neve még egyszer felmerüljön. Hogy még egyszer beszéljünk róla - mondta a kiállítás megnyitóján Melocco Miklós. - Október 6-án több helyen voltam, és mindenhol szétosztottam az aradi tizenhárom vértanú névsorát, hogy tessék megtanulni. Azért mondtam igent erre a kiállításra is, hogy Mansfeld Péter nevét tessék megtanulni. 1941-ben született. A Rózsadombon nőtt fel. Nem érthető, nem megmagyarázható, de 15-16 éves korában, még mielőtt a forradalom kitört volna, magyarrá lett, jobban, mint mi itt valahányan. Felnőtt lett. Fegyvereket kezdett gyűjteni, hogy ha még egyszer kitör a forradalom, ne legyen fegyvertelen. El kell oszlatni azt a tévhitet, hogy köztörvényes . Ezt a védőügyvédek találták ki, mert az anyagyilkosság akkoriban enyhébb elbírálás alá esett, mint a politikai bűn. A védőügyvédek javítani akartak a helyzeten azzal, hogy köztörvényes . Tóth Ilonkát is így minősítették, de a haláltól őt sem tudták megmenteni. Nem tudok róla, Mansfeld Péterről beszélni. A gyerekkoromban olvasott történetek szerint a szentek valahogy ilyenek. Annyi idős korában, ahány évesen más gyerekek még iskolába járnak, ő hőssé vált. Soha nem engedett semmit sem. Nem nézte le az éle-tet. Az emlékmű arról szól, hogy félrevezette a smasszereket. Tudta, hogy a bozót mögött mélység van, hiszen ott nőtt fel, és leugrott 5-6 méter magasról összebilincselt kézzel. Mennyi idő alatt érhetett földet ilyen magasságból? Egy másodperc? De ez alatt az egy másodperc alatt szabad volt. Utána a fájdalom rabja lett. El sem tudom képzelni, milyen volt. Az iránta érzett tiszteletből életének utolsó, egyetlen szabad másodpercét ábrázoltam. És közben arra gondoltam, hogy soha nem érem utol rangban őt. Az volna rangban az emelkedés, ha én volnék a mártír, és ő csak a szobrász.

- 1956-ról egyszer azt írta Melocco Miklós: Én azóta vagyok magyar. Addig az, hogy magyar voltam, vagyok, megfoghatatlannak bizonyult. Most olyan időket élünk, amikor - akarjuk, nem akarjuk - újra kell gondolni magyarságunkat. Szimbólumok, metaforák, allegóriák sorozatával vagy hétköznapi beszéddel, festészettel, szobrászattal, zenével, költészettel vagy imával, de mindenképpen szükségessé vált identitásunk kifejezése. Kérdőjelek helyett a felkiáltójelek idejét éljük. Korunk felkiáltójele Melocco Miklós művészete, mert összességében és egyenként is kifejezi műveivel azt, amit nemzeti őstudásnak és jövőlátásnak egyaránt tekinthetünk. Reneszánsz mesterek tökéletességét és a tipikusan mait sorolja olyan összefüggő rendbe, hogy senkiben nem merülhet fel hiábavalóan a kérdés: mivégre vagyunk a világon? Ez az emberi és művészi tartás reményeim szerint a mai napon a Vitalitas Galériában újra elhiteti a jelenlevőkkel és a távolmaradókkal, hogy Melocco Miklós művészetét önértelmezési és öntudatosodási törekvéseinkben nem lehet, nem érdemes megkerülni.

A bevezetés után Mérei Tamás csellóművész, a Savaria Szimfonikus Zenekar igazgatója egy Kodály-művet játszott.

Dr. Patai Árpád kifejtette, hogy 1956 emléke az emlékműszobrászat terén úgy kapcsolódik össze Melocco Miklós nevével, mint 1948 Petőfi Sándoréval.

Trokán Péter, a Weöres Sándor Színház Jászai-díjas színművésze felolvasta Illyés Gyula az 1956-os forradalom idején az Irodalmi Újságban megjelent Egy mondat a zsarnokságról című versét.

Kratochwill Mimi művészettörténész elmondta: a budai vár oldalában áll a Hullócsillag című Melocco-szobor, amely Mansfeld Péternek állít emléket.

- Mansfeld Péter alig lett nagykorú, s már nem is élt - mondta. - Kemény idők jártak a lánglelkű ifjakra, akik vállalták magukat, a forradalmat, a tetteiket, akár az életüket is odaadták. Veszprémben állították fel Melocco Miklósnak egy másik 56-os mártírról készített emlékművét, Brusznyai Árpád síremlékét. És decemberben avatják majd Budapesten, a Kossuth Lajos utcában, a Ferenciek tere templomának falán édesapja emlékművét. Melocco életét meghatározta, hogy újságíró édesapját úgy ítélték meg, hogy bele kellett halnia. Soha el nem múló sebet ejtett. Ez az emlék örökre szól. Sokunknak van fájdalma és visszaemlékezése erre a korszakra. Akármelyik Melocco-szoborról beszélünk, érezhető a fájdalom, és láthatók mély rezdülései az érzelemvilágának. Egyedülálló a mai szobrászművészetben. Az, akinek egy szobrát sem vitték szobortemetőbe. Igaz, soha nem is kérték fel olyan alkotásra, amit ma temetni kéne. Egyenes gerincű, az igazság legmélyebbről jövő fájdalmával élő művész, akitől félni kellett azoknak, akiknek volt félnivalójuk. Persze nem tudni, kik félnek, mert soha senki nem jött, hogy Miklós, én is bűnös vagyok .

Fiatalemberként az anyaság, a gyerekek voltak a témái, az állatokkal való ismerkedés, majd a nagy művészet elkötelezettje lett. Készít kisplasztikákat, leheletfinom megfogalmazású grafikákat, de az igazi lételeme a nagy köztéri szobrászat. Majdnem száz műve áll Magyarország különböző településein, apróbb falvak tereitől, iskoláitól a nagyvárosokig. Mind-mind finom, érzékeny gondolatisággal telített szobrok, amelyek csak rá jellemzőek.

A Vitalitas Galéria kiállításán megnézhetjük a szegedi grandiózus 56-os emlékműhöz (A szabadság pillangója) készített grafikákat. A Mansfeld Péternek emléket állító Hullócsillag című szoborhoz itt két rajz tartozik. Közöttük a tárlat egyetlen szobra: a portré Mansfeld Péterről, és két rajz a róla börtönben készült fénykép alapján.

- Azért mondtam igent erre a kiállításra, hogy Mansfeld Péter neve még egyszer felmerüljön. Hogy még egyszer beszéljünk róla - mondta a kiállítás megnyitóján Melocco Miklós. - Október 6-án több helyen voltam, és mindenhol szétosztottam az aradi tizenhárom vértanú névsorát, hogy tessék megtanulni. Azért mondtam igent erre a kiállításra is, hogy Mansfeld Péter nevét tessék megtanulni. 1941-ben született. A Rózsadombon nőtt fel. Nem érthető, nem megmagyarázható, de 15-16 éves korában, még mielőtt a forradalom kitört volna, magyarrá lett, jobban, mint mi itt valahányan. Felnőtt lett. Fegyvereket kezdett gyűjteni, hogy ha még egyszer kitör a forradalom, ne legyen fegyvertelen. El kell oszlatni azt a tévhitet, hogy köztörvényes . Ezt a védőügyvédek találták ki, mert az anyagyilkosság akkoriban enyhébb elbírálás alá esett, mint a politikai bűn. A védőügyvédek javítani akartak a helyzeten azzal, hogy köztörvényes . Tóth Ilonkát is így minősítették, de a haláltól őt sem tudták megmenteni. Nem tudok róla, Mansfeld Péterről beszélni. A gyerekkoromban olvasott történetek szerint a szentek valahogy ilyenek. Annyi idős korában, ahány évesen más gyerekek még iskolába járnak, ő hőssé vált. Soha nem engedett semmit sem. Nem nézte le az éle-tet. Az emlékmű arról szól, hogy félrevezette a smasszereket. Tudta, hogy a bozót mögött mélység van, hiszen ott nőtt fel, és leugrott 5-6 méter magasról összebilincselt kézzel. Mennyi idő alatt érhetett földet ilyen magasságból? Egy másodperc? De ez alatt az egy másodperc alatt szabad volt. Utána a fájdalom rabja lett. El sem tudom képzelni, milyen volt. Az iránta érzett tiszteletből életének utolsó, egyetlen szabad másodpercét ábrázoltam. És közben arra gondoltam, hogy soha nem érem utol rangban őt. Az volna rangban az emelkedés, ha én volnék a mártír, és ő csak a szobrász.

A bevezetés után Mérei Tamás csellóművész, a Savaria Szimfonikus Zenekar igazgatója egy Kodály-művet játszott.

Dr. Patai Árpád kifejtette, hogy 1956 emléke az emlékműszobrászat terén úgy kapcsolódik össze Melocco Miklós nevével, mint 1948 Petőfi Sándoréval.

Trokán Péter, a Weöres Sándor Színház Jászai-díjas színművésze felolvasta Illyés Gyula az 1956-os forradalom idején az Irodalmi Újságban megjelent Egy mondat a zsarnokságról című versét.

Kratochwill Mimi művészettörténész elmondta: a budai vár oldalában áll a Hullócsillag című Melocco-szobor, amely Mansfeld Péternek állít emléket.

- Mansfeld Péter alig lett nagykorú, s már nem is élt - mondta. - Kemény idők jártak a lánglelkű ifjakra, akik vállalták magukat, a forradalmat, a tetteiket, akár az életüket is odaadták. Veszprémben állították fel Melocco Miklósnak egy másik 56-os mártírról készített emlékművét, Brusznyai Árpád síremlékét. És decemberben avatják majd Budapesten, a Kossuth Lajos utcában, a Ferenciek tere templomának falán édesapja emlékművét. Melocco életét meghatározta, hogy újságíró édesapját úgy ítélték meg, hogy bele kellett halnia. Soha el nem múló sebet ejtett. Ez az emlék örökre szól. Sokunknak van fájdalma és visszaemlékezése erre a korszakra. Akármelyik Melocco-szoborról beszélünk, érezhető a fájdalom, és láthatók mély rezdülései az érzelemvilágának. Egyedülálló a mai szobrászművészetben. Az, akinek egy szobrát sem vitték szobortemetőbe. Igaz, soha nem is kérték fel olyan alkotásra, amit ma temetni kéne. Egyenes gerincű, az igazság legmélyebbről jövő fájdalmával élő művész, akitől félni kellett azoknak, akiknek volt félnivalójuk. Persze nem tudni, kik félnek, mert soha senki nem jött, hogy Miklós, én is bűnös vagyok .

Fiatalemberként az anyaság, a gyerekek voltak a témái, az állatokkal való ismerkedés, majd a nagy művészet elkötelezettje lett. Készít kisplasztikákat, leheletfinom megfogalmazású grafikákat, de az igazi lételeme a nagy köztéri szobrászat. Majdnem száz műve áll Magyarország különböző településein, apróbb falvak tereitől, iskoláitól a nagyvárosokig. Mind-mind finom, érzékeny gondolatisággal telített szobrok, amelyek csak rá jellemzőek.

A Vitalitas Galéria kiállításán megnézhetjük a szegedi grandiózus 56-os emlékműhöz (A szabadság pillangója) készített grafikákat. A Mansfeld Péternek emléket állító Hullócsillag című szoborhoz itt két rajz tartozik. Közöttük a tárlat egyetlen szobra: a portré Mansfeld Péterről, és két rajz a róla börtönben készült fénykép alapján.

- Azért mondtam igent erre a kiállításra, hogy Mansfeld Péter neve még egyszer felmerüljön. Hogy még egyszer beszéljünk róla - mondta a kiállítás megnyitóján Melocco Miklós. - Október 6-án több helyen voltam, és mindenhol szétosztottam az aradi tizenhárom vértanú névsorát, hogy tessék megtanulni. Azért mondtam igent erre a kiállításra is, hogy Mansfeld Péter nevét tessék megtanulni. 1941-ben született. A Rózsadombon nőtt fel. Nem érthető, nem megmagyarázható, de 15-16 éves korában, még mielőtt a forradalom kitört volna, magyarrá lett, jobban, mint mi itt valahányan. Felnőtt lett. Fegyvereket kezdett gyűjteni, hogy ha még egyszer kitör a forradalom, ne legyen fegyvertelen. El kell oszlatni azt a tévhitet, hogy köztörvényes . Ezt a védőügyvédek találták ki, mert az anyagyilkosság akkoriban enyhébb elbírálás alá esett, mint a politikai bűn. A védőügyvédek javítani akartak a helyzeten azzal, hogy köztörvényes . Tóth Ilonkát is így minősítették, de a haláltól őt sem tudták megmenteni. Nem tudok róla, Mansfeld Péterről beszélni. A gyerekkoromban olvasott történetek szerint a szentek valahogy ilyenek. Annyi idős korában, ahány évesen más gyerekek még iskolába járnak, ő hőssé vált. Soha nem engedett semmit sem. Nem nézte le az éle-tet. Az emlékmű arról szól, hogy félrevezette a smasszereket. Tudta, hogy a bozót mögött mélység van, hiszen ott nőtt fel, és leugrott 5-6 méter magasról összebilincselt kézzel. Mennyi idő alatt érhetett földet ilyen magasságból? Egy másodperc? De ez alatt az egy másodperc alatt szabad volt. Utána a fájdalom rabja lett. El sem tudom képzelni, milyen volt. Az iránta érzett tiszteletből életének utolsó, egyetlen szabad másodpercét ábrázoltam. És közben arra gondoltam, hogy soha nem érem utol rangban őt. Az volna rangban az emelkedés, ha én volnék a mártír, és ő csak a szobrász.

A bevezetés után Mérei Tamás csellóművész, a Savaria Szimfonikus Zenekar igazgatója egy Kodály-művet játszott.

Dr. Patai Árpád kifejtette, hogy 1956 emléke az emlékműszobrászat terén úgy kapcsolódik össze Melocco Miklós nevével, mint 1948 Petőfi Sándoréval.

Trokán Péter, a Weöres Sándor Színház Jászai-díjas színművésze felolvasta Illyés Gyula az 1956-os forradalom idején az Irodalmi Újságban megjelent Egy mondat a zsarnokságról című versét.

Kratochwill Mimi művészettörténész elmondta: a budai vár oldalában áll a Hullócsillag című Melocco-szobor, amely Mansfeld Péternek állít emléket.

- Mansfeld Péter alig lett nagykorú, s már nem is élt - mondta. - Kemény idők jártak a lánglelkű ifjakra, akik vállalták magukat, a forradalmat, a tetteiket, akár az életüket is odaadták. Veszprémben állították fel Melocco Miklósnak egy másik 56-os mártírról készített emlékművét, Brusznyai Árpád síremlékét. És decemberben avatják majd Budapesten, a Kossuth Lajos utcában, a Ferenciek tere templomának falán édesapja emlékművét. Melocco életét meghatározta, hogy újságíró édesapját úgy ítélték meg, hogy bele kellett halnia. Soha el nem múló sebet ejtett. Ez az emlék örökre szól. Sokunknak van fájdalma és visszaemlékezése erre a korszakra. Akármelyik Melocco-szoborról beszélünk, érezhető a fájdalom, és láthatók mély rezdülései az érzelemvilágának. Egyedülálló a mai szobrászművészetben. Az, akinek egy szobrát sem vitték szobortemetőbe. Igaz, soha nem is kérték fel olyan alkotásra, amit ma temetni kéne. Egyenes gerincű, az igazság legmélyebbről jövő fájdalmával élő művész, akitől félni kellett azoknak, akiknek volt félnivalójuk. Persze nem tudni, kik félnek, mert soha senki nem jött, hogy Miklós, én is bűnös vagyok .

Fiatalemberként az anyaság, a gyerekek voltak a témái, az állatokkal való ismerkedés, majd a nagy művészet elkötelezettje lett. Készít kisplasztikákat, leheletfinom megfogalmazású grafikákat, de az igazi lételeme a nagy köztéri szobrászat. Majdnem száz műve áll Magyarország különböző településein, apróbb falvak tereitől, iskoláitól a nagyvárosokig. Mind-mind finom, érzékeny gondolatisággal telített szobrok, amelyek csak rá jellemzőek.

A Vitalitas Galéria kiállításán megnézhetjük a szegedi grandiózus 56-os emlékműhöz (A szabadság pillangója) készített grafikákat. A Mansfeld Péternek emléket állító Hullócsillag című szoborhoz itt két rajz tartozik. Közöttük a tárlat egyetlen szobra: a portré Mansfeld Péterről, és két rajz a róla börtönben készült fénykép alapján.

- Azért mondtam igent erre a kiállításra, hogy Mansfeld Péter neve még egyszer felmerüljön. Hogy még egyszer beszéljünk róla - mondta a kiállítás megnyitóján Melocco Miklós. - Október 6-án több helyen voltam, és mindenhol szétosztottam az aradi tizenhárom vértanú névsorát, hogy tessék megtanulni. Azért mondtam igent erre a kiállításra is, hogy Mansfeld Péter nevét tessék megtanulni. 1941-ben született. A Rózsadombon nőtt fel. Nem érthető, nem megmagyarázható, de 15-16 éves korában, még mielőtt a forradalom kitört volna, magyarrá lett, jobban, mint mi itt valahányan. Felnőtt lett. Fegyvereket kezdett gyűjteni, hogy ha még egyszer kitör a forradalom, ne legyen fegyvertelen. El kell oszlatni azt a tévhitet, hogy köztörvényes . Ezt a védőügyvédek találták ki, mert az anyagyilkosság akkoriban enyhébb elbírálás alá esett, mint a politikai bűn. A védőügyvédek javítani akartak a helyzeten azzal, hogy köztörvényes . Tóth Ilonkát is így minősítették, de a haláltól őt sem tudták megmenteni. Nem tudok róla, Mansfeld Péterről beszélni. A gyerekkoromban olvasott történetek szerint a szentek valahogy ilyenek. Annyi idős korában, ahány évesen más gyerekek még iskolába járnak, ő hőssé vált. Soha nem engedett semmit sem. Nem nézte le az éle-tet. Az emlékmű arról szól, hogy félrevezette a smasszereket. Tudta, hogy a bozót mögött mélység van, hiszen ott nőtt fel, és leugrott 5-6 méter magasról összebilincselt kézzel. Mennyi idő alatt érhetett földet ilyen magasságból? Egy másodperc? De ez alatt az egy másodperc alatt szabad volt. Utána a fájdalom rabja lett. El sem tudom képzelni, milyen volt. Az iránta érzett tiszteletből életének utolsó, egyetlen szabad másodpercét ábrázoltam. És közben arra gondoltam, hogy soha nem érem utol rangban őt. Az volna rangban az emelkedés, ha én volnék a mártír, és ő csak a szobrász.

Dr. Patai Árpád kifejtette, hogy 1956 emléke az emlékműszobrászat terén úgy kapcsolódik össze Melocco Miklós nevével, mint 1948 Petőfi Sándoréval.

Trokán Péter, a Weöres Sándor Színház Jászai-díjas színművésze felolvasta Illyés Gyula az 1956-os forradalom idején az Irodalmi Újságban megjelent Egy mondat a zsarnokságról című versét.

Kratochwill Mimi művészettörténész elmondta: a budai vár oldalában áll a Hullócsillag című Melocco-szobor, amely Mansfeld Péternek állít emléket.

- Mansfeld Péter alig lett nagykorú, s már nem is élt - mondta. - Kemény idők jártak a lánglelkű ifjakra, akik vállalták magukat, a forradalmat, a tetteiket, akár az életüket is odaadták. Veszprémben állították fel Melocco Miklósnak egy másik 56-os mártírról készített emlékművét, Brusznyai Árpád síremlékét. És decemberben avatják majd Budapesten, a Kossuth Lajos utcában, a Ferenciek tere templomának falán édesapja emlékművét. Melocco életét meghatározta, hogy újságíró édesapját úgy ítélték meg, hogy bele kellett halnia. Soha el nem múló sebet ejtett. Ez az emlék örökre szól. Sokunknak van fájdalma és visszaemlékezése erre a korszakra. Akármelyik Melocco-szoborról beszélünk, érezhető a fájdalom, és láthatók mély rezdülései az érzelemvilágának. Egyedülálló a mai szobrászművészetben. Az, akinek egy szobrát sem vitték szobortemetőbe. Igaz, soha nem is kérték fel olyan alkotásra, amit ma temetni kéne. Egyenes gerincű, az igazság legmélyebbről jövő fájdalmával élő művész, akitől félni kellett azoknak, akiknek volt félnivalójuk. Persze nem tudni, kik félnek, mert soha senki nem jött, hogy Miklós, én is bűnös vagyok .

Fiatalemberként az anyaság, a gyerekek voltak a témái, az állatokkal való ismerkedés, majd a nagy művészet elkötelezettje lett. Készít kisplasztikákat, leheletfinom megfogalmazású grafikákat, de az igazi lételeme a nagy köztéri szobrászat. Majdnem száz műve áll Magyarország különböző településein, apróbb falvak tereitől, iskoláitól a nagyvárosokig. Mind-mind finom, érzékeny gondolatisággal telített szobrok, amelyek csak rá jellemzőek.

A Vitalitas Galéria kiállításán megnézhetjük a szegedi grandiózus 56-os emlékműhöz (A szabadság pillangója) készített grafikákat. A Mansfeld Péternek emléket állító Hullócsillag című szoborhoz itt két rajz tartozik. Közöttük a tárlat egyetlen szobra: a portré Mansfeld Péterről, és két rajz a róla börtönben készült fénykép alapján.

- Azért mondtam igent erre a kiállításra, hogy Mansfeld Péter neve még egyszer felmerüljön. Hogy még egyszer beszéljünk róla - mondta a kiállítás megnyitóján Melocco Miklós. - Október 6-án több helyen voltam, és mindenhol szétosztottam az aradi tizenhárom vértanú névsorát, hogy tessék megtanulni. Azért mondtam igent erre a kiállításra is, hogy Mansfeld Péter nevét tessék megtanulni. 1941-ben született. A Rózsadombon nőtt fel. Nem érthető, nem megmagyarázható, de 15-16 éves korában, még mielőtt a forradalom kitört volna, magyarrá lett, jobban, mint mi itt valahányan. Felnőtt lett. Fegyvereket kezdett gyűjteni, hogy ha még egyszer kitör a forradalom, ne legyen fegyvertelen. El kell oszlatni azt a tévhitet, hogy köztörvényes . Ezt a védőügyvédek találták ki, mert az anyagyilkosság akkoriban enyhébb elbírálás alá esett, mint a politikai bűn. A védőügyvédek javítani akartak a helyzeten azzal, hogy köztörvényes . Tóth Ilonkát is így minősítették, de a haláltól őt sem tudták megmenteni. Nem tudok róla, Mansfeld Péterről beszélni. A gyerekkoromban olvasott történetek szerint a szentek valahogy ilyenek. Annyi idős korában, ahány évesen más gyerekek még iskolába járnak, ő hőssé vált. Soha nem engedett semmit sem. Nem nézte le az éle-tet. Az emlékmű arról szól, hogy félrevezette a smasszereket. Tudta, hogy a bozót mögött mélység van, hiszen ott nőtt fel, és leugrott 5-6 méter magasról összebilincselt kézzel. Mennyi idő alatt érhetett földet ilyen magasságból? Egy másodperc? De ez alatt az egy másodperc alatt szabad volt. Utána a fájdalom rabja lett. El sem tudom képzelni, milyen volt. Az iránta érzett tiszteletből életének utolsó, egyetlen szabad másodpercét ábrázoltam. És közben arra gondoltam, hogy soha nem érem utol rangban őt. Az volna rangban az emelkedés, ha én volnék a mártír, és ő csak a szobrász.

Dr. Patai Árpád kifejtette, hogy 1956 emléke az emlékműszobrászat terén úgy kapcsolódik össze Melocco Miklós nevével, mint 1948 Petőfi Sándoréval.

Trokán Péter, a Weöres Sándor Színház Jászai-díjas színművésze felolvasta Illyés Gyula az 1956-os forradalom idején az Irodalmi Újságban megjelent Egy mondat a zsarnokságról című versét.

Kratochwill Mimi művészettörténész elmondta: a budai vár oldalában áll a Hullócsillag című Melocco-szobor, amely Mansfeld Péternek állít emléket.

- Mansfeld Péter alig lett nagykorú, s már nem is élt - mondta. - Kemény idők jártak a lánglelkű ifjakra, akik vállalták magukat, a forradalmat, a tetteiket, akár az életüket is odaadták. Veszprémben állították fel Melocco Miklósnak egy másik 56-os mártírról készített emlékművét, Brusznyai Árpád síremlékét. És decemberben avatják majd Budapesten, a Kossuth Lajos utcában, a Ferenciek tere templomának falán édesapja emlékművét. Melocco életét meghatározta, hogy újságíró édesapját úgy ítélték meg, hogy bele kellett halnia. Soha el nem múló sebet ejtett. Ez az emlék örökre szól. Sokunknak van fájdalma és visszaemlékezése erre a korszakra. Akármelyik Melocco-szoborról beszélünk, érezhető a fájdalom, és láthatók mély rezdülései az érzelemvilágának. Egyedülálló a mai szobrászművészetben. Az, akinek egy szobrát sem vitték szobortemetőbe. Igaz, soha nem is kérték fel olyan alkotásra, amit ma temetni kéne. Egyenes gerincű, az igazság legmélyebbről jövő fájdalmával élő művész, akitől félni kellett azoknak, akiknek volt félnivalójuk. Persze nem tudni, kik félnek, mert soha senki nem jött, hogy Miklós, én is bűnös vagyok .

Fiatalemberként az anyaság, a gyerekek voltak a témái, az állatokkal való ismerkedés, majd a nagy művészet elkötelezettje lett. Készít kisplasztikákat, leheletfinom megfogalmazású grafikákat, de az igazi lételeme a nagy köztéri szobrászat. Majdnem száz műve áll Magyarország különböző településein, apróbb falvak tereitől, iskoláitól a nagyvárosokig. Mind-mind finom, érzékeny gondolatisággal telített szobrok, amelyek csak rá jellemzőek.

A Vitalitas Galéria kiállításán megnézhetjük a szegedi grandiózus 56-os emlékműhöz (A szabadság pillangója) készített grafikákat. A Mansfeld Péternek emléket állító Hullócsillag című szoborhoz itt két rajz tartozik. Közöttük a tárlat egyetlen szobra: a portré Mansfeld Péterről, és két rajz a róla börtönben készült fénykép alapján.

- Azért mondtam igent erre a kiállításra, hogy Mansfeld Péter neve még egyszer felmerüljön. Hogy még egyszer beszéljünk róla - mondta a kiállítás megnyitóján Melocco Miklós. - Október 6-án több helyen voltam, és mindenhol szétosztottam az aradi tizenhárom vértanú névsorát, hogy tessék megtanulni. Azért mondtam igent erre a kiállításra is, hogy Mansfeld Péter nevét tessék megtanulni. 1941-ben született. A Rózsadombon nőtt fel. Nem érthető, nem megmagyarázható, de 15-16 éves korában, még mielőtt a forradalom kitört volna, magyarrá lett, jobban, mint mi itt valahányan. Felnőtt lett. Fegyvereket kezdett gyűjteni, hogy ha még egyszer kitör a forradalom, ne legyen fegyvertelen. El kell oszlatni azt a tévhitet, hogy köztörvényes . Ezt a védőügyvédek találták ki, mert az anyagyilkosság akkoriban enyhébb elbírálás alá esett, mint a politikai bűn. A védőügyvédek javítani akartak a helyzeten azzal, hogy köztörvényes . Tóth Ilonkát is így minősítették, de a haláltól őt sem tudták megmenteni. Nem tudok róla, Mansfeld Péterről beszélni. A gyerekkoromban olvasott történetek szerint a szentek valahogy ilyenek. Annyi idős korában, ahány évesen más gyerekek még iskolába járnak, ő hőssé vált. Soha nem engedett semmit sem. Nem nézte le az éle-tet. Az emlékmű arról szól, hogy félrevezette a smasszereket. Tudta, hogy a bozót mögött mélység van, hiszen ott nőtt fel, és leugrott 5-6 méter magasról összebilincselt kézzel. Mennyi idő alatt érhetett földet ilyen magasságból? Egy másodperc? De ez alatt az egy másodperc alatt szabad volt. Utána a fájdalom rabja lett. El sem tudom képzelni, milyen volt. Az iránta érzett tiszteletből életének utolsó, egyetlen szabad másodpercét ábrázoltam. És közben arra gondoltam, hogy soha nem érem utol rangban őt. Az volna rangban az emelkedés, ha én volnék a mártír, és ő csak a szobrász.

Trokán Péter, a Weöres Sándor Színház Jászai-díjas színművésze felolvasta Illyés Gyula az 1956-os forradalom idején az Irodalmi Újságban megjelent Egy mondat a zsarnokságról című versét.

Kratochwill Mimi művészettörténész elmondta: a budai vár oldalában áll a Hullócsillag című Melocco-szobor, amely Mansfeld Péternek állít emléket.

- Mansfeld Péter alig lett nagykorú, s már nem is élt - mondta. - Kemény idők jártak a lánglelkű ifjakra, akik vállalták magukat, a forradalmat, a tetteiket, akár az életüket is odaadták. Veszprémben állították fel Melocco Miklósnak egy másik 56-os mártírról készített emlékművét, Brusznyai Árpád síremlékét. És decemberben avatják majd Budapesten, a Kossuth Lajos utcában, a Ferenciek tere templomának falán édesapja emlékművét. Melocco életét meghatározta, hogy újságíró édesapját úgy ítélték meg, hogy bele kellett halnia. Soha el nem múló sebet ejtett. Ez az emlék örökre szól. Sokunknak van fájdalma és visszaemlékezése erre a korszakra. Akármelyik Melocco-szoborról beszélünk, érezhető a fájdalom, és láthatók mély rezdülései az érzelemvilágának. Egyedülálló a mai szobrászművészetben. Az, akinek egy szobrát sem vitték szobortemetőbe. Igaz, soha nem is kérték fel olyan alkotásra, amit ma temetni kéne. Egyenes gerincű, az igazság legmélyebbről jövő fájdalmával élő művész, akitől félni kellett azoknak, akiknek volt félnivalójuk. Persze nem tudni, kik félnek, mert soha senki nem jött, hogy Miklós, én is bűnös vagyok .

Fiatalemberként az anyaság, a gyerekek voltak a témái, az állatokkal való ismerkedés, majd a nagy művészet elkötelezettje lett. Készít kisplasztikákat, leheletfinom megfogalmazású grafikákat, de az igazi lételeme a nagy köztéri szobrászat. Majdnem száz műve áll Magyarország különböző településein, apróbb falvak tereitől, iskoláitól a nagyvárosokig. Mind-mind finom, érzékeny gondolatisággal telített szobrok, amelyek csak rá jellemzőek.

A Vitalitas Galéria kiállításán megnézhetjük a szegedi grandiózus 56-os emlékműhöz (A szabadság pillangója) készített grafikákat. A Mansfeld Péternek emléket állító Hullócsillag című szoborhoz itt két rajz tartozik. Közöttük a tárlat egyetlen szobra: a portré Mansfeld Péterről, és két rajz a róla börtönben készült fénykép alapján.

- Azért mondtam igent erre a kiállításra, hogy Mansfeld Péter neve még egyszer felmerüljön. Hogy még egyszer beszéljünk róla - mondta a kiállítás megnyitóján Melocco Miklós. - Október 6-án több helyen voltam, és mindenhol szétosztottam az aradi tizenhárom vértanú névsorát, hogy tessék megtanulni. Azért mondtam igent erre a kiállításra is, hogy Mansfeld Péter nevét tessék megtanulni. 1941-ben született. A Rózsadombon nőtt fel. Nem érthető, nem megmagyarázható, de 15-16 éves korában, még mielőtt a forradalom kitört volna, magyarrá lett, jobban, mint mi itt valahányan. Felnőtt lett. Fegyvereket kezdett gyűjteni, hogy ha még egyszer kitör a forradalom, ne legyen fegyvertelen. El kell oszlatni azt a tévhitet, hogy köztörvényes . Ezt a védőügyvédek találták ki, mert az anyagyilkosság akkoriban enyhébb elbírálás alá esett, mint a politikai bűn. A védőügyvédek javítani akartak a helyzeten azzal, hogy köztörvényes . Tóth Ilonkát is így minősítették, de a haláltól őt sem tudták megmenteni. Nem tudok róla, Mansfeld Péterről beszélni. A gyerekkoromban olvasott történetek szerint a szentek valahogy ilyenek. Annyi idős korában, ahány évesen más gyerekek még iskolába járnak, ő hőssé vált. Soha nem engedett semmit sem. Nem nézte le az éle-tet. Az emlékmű arról szól, hogy félrevezette a smasszereket. Tudta, hogy a bozót mögött mélység van, hiszen ott nőtt fel, és leugrott 5-6 méter magasról összebilincselt kézzel. Mennyi idő alatt érhetett földet ilyen magasságból? Egy másodperc? De ez alatt az egy másodperc alatt szabad volt. Utána a fájdalom rabja lett. El sem tudom képzelni, milyen volt. Az iránta érzett tiszteletből életének utolsó, egyetlen szabad másodpercét ábrázoltam. És közben arra gondoltam, hogy soha nem érem utol rangban őt. Az volna rangban az emelkedés, ha én volnék a mártír, és ő csak a szobrász.

Trokán Péter, a Weöres Sándor Színház Jászai-díjas színművésze felolvasta Illyés Gyula az 1956-os forradalom idején az Irodalmi Újságban megjelent Egy mondat a zsarnokságról című versét.

Kratochwill Mimi művészettörténész elmondta: a budai vár oldalában áll a Hullócsillag című Melocco-szobor, amely Mansfeld Péternek állít emléket.

- Mansfeld Péter alig lett nagykorú, s már nem is élt - mondta. - Kemény idők jártak a lánglelkű ifjakra, akik vállalták magukat, a forradalmat, a tetteiket, akár az életüket is odaadták. Veszprémben állították fel Melocco Miklósnak egy másik 56-os mártírról készített emlékművét, Brusznyai Árpád síremlékét. És decemberben avatják majd Budapesten, a Kossuth Lajos utcában, a Ferenciek tere templomának falán édesapja emlékművét. Melocco életét meghatározta, hogy újságíró édesapját úgy ítélték meg, hogy bele kellett halnia. Soha el nem múló sebet ejtett. Ez az emlék örökre szól. Sokunknak van fájdalma és visszaemlékezése erre a korszakra. Akármelyik Melocco-szoborról beszélünk, érezhető a fájdalom, és láthatók mély rezdülései az érzelemvilágának. Egyedülálló a mai szobrászművészetben. Az, akinek egy szobrát sem vitték szobortemetőbe. Igaz, soha nem is kérték fel olyan alkotásra, amit ma temetni kéne. Egyenes gerincű, az igazság legmélyebbről jövő fájdalmával élő művész, akitől félni kellett azoknak, akiknek volt félnivalójuk. Persze nem tudni, kik félnek, mert soha senki nem jött, hogy Miklós, én is bűnös vagyok .

Fiatalemberként az anyaság, a gyerekek voltak a témái, az állatokkal való ismerkedés, majd a nagy művészet elkötelezettje lett. Készít kisplasztikákat, leheletfinom megfogalmazású grafikákat, de az igazi lételeme a nagy köztéri szobrászat. Majdnem száz műve áll Magyarország különböző településein, apróbb falvak tereitől, iskoláitól a nagyvárosokig. Mind-mind finom, érzékeny gondolatisággal telített szobrok, amelyek csak rá jellemzőek.

A Vitalitas Galéria kiállításán megnézhetjük a szegedi grandiózus 56-os emlékműhöz (A szabadság pillangója) készített grafikákat. A Mansfeld Péternek emléket állító Hullócsillag című szoborhoz itt két rajz tartozik. Közöttük a tárlat egyetlen szobra: a portré Mansfeld Péterről, és két rajz a róla börtönben készült fénykép alapján.

- Azért mondtam igent erre a kiállításra, hogy Mansfeld Péter neve még egyszer felmerüljön. Hogy még egyszer beszéljünk róla - mondta a kiállítás megnyitóján Melocco Miklós. - Október 6-án több helyen voltam, és mindenhol szétosztottam az aradi tizenhárom vértanú névsorát, hogy tessék megtanulni. Azért mondtam igent erre a kiállításra is, hogy Mansfeld Péter nevét tessék megtanulni. 1941-ben született. A Rózsadombon nőtt fel. Nem érthető, nem megmagyarázható, de 15-16 éves korában, még mielőtt a forradalom kitört volna, magyarrá lett, jobban, mint mi itt valahányan. Felnőtt lett. Fegyvereket kezdett gyűjteni, hogy ha még egyszer kitör a forradalom, ne legyen fegyvertelen. El kell oszlatni azt a tévhitet, hogy köztörvényes . Ezt a védőügyvédek találták ki, mert az anyagyilkosság akkoriban enyhébb elbírálás alá esett, mint a politikai bűn. A védőügyvédek javítani akartak a helyzeten azzal, hogy köztörvényes . Tóth Ilonkát is így minősítették, de a haláltól őt sem tudták megmenteni. Nem tudok róla, Mansfeld Péterről beszélni. A gyerekkoromban olvasott történetek szerint a szentek valahogy ilyenek. Annyi idős korában, ahány évesen más gyerekek még iskolába járnak, ő hőssé vált. Soha nem engedett semmit sem. Nem nézte le az éle-tet. Az emlékmű arról szól, hogy félrevezette a smasszereket. Tudta, hogy a bozót mögött mélység van, hiszen ott nőtt fel, és leugrott 5-6 méter magasról összebilincselt kézzel. Mennyi idő alatt érhetett földet ilyen magasságból? Egy másodperc? De ez alatt az egy másodperc alatt szabad volt. Utána a fájdalom rabja lett. El sem tudom képzelni, milyen volt. Az iránta érzett tiszteletből életének utolsó, egyetlen szabad másodpercét ábrázoltam. És közben arra gondoltam, hogy soha nem érem utol rangban őt. Az volna rangban az emelkedés, ha én volnék a mártír, és ő csak a szobrász.

Kratochwill Mimi művészettörténész elmondta: a budai vár oldalában áll a Hullócsillag című Melocco-szobor, amely Mansfeld Péternek állít emléket.

- Mansfeld Péter alig lett nagykorú, s már nem is élt - mondta. - Kemény idők jártak a lánglelkű ifjakra, akik vállalták magukat, a forradalmat, a tetteiket, akár az életüket is odaadták. Veszprémben állították fel Melocco Miklósnak egy másik 56-os mártírról készített emlékművét, Brusznyai Árpád síremlékét. És decemberben avatják majd Budapesten, a Kossuth Lajos utcában, a Ferenciek tere templomának falán édesapja emlékművét. Melocco életét meghatározta, hogy újságíró édesapját úgy ítélték meg, hogy bele kellett halnia. Soha el nem múló sebet ejtett. Ez az emlék örökre szól. Sokunknak van fájdalma és visszaemlékezése erre a korszakra. Akármelyik Melocco-szoborról beszélünk, érezhető a fájdalom, és láthatók mély rezdülései az érzelemvilágának. Egyedülálló a mai szobrászművészetben. Az, akinek egy szobrát sem vitték szobortemetőbe. Igaz, soha nem is kérték fel olyan alkotásra, amit ma temetni kéne. Egyenes gerincű, az igazság legmélyebbről jövő fájdalmával élő művész, akitől félni kellett azoknak, akiknek volt félnivalójuk. Persze nem tudni, kik félnek, mert soha senki nem jött, hogy Miklós, én is bűnös vagyok .

Fiatalemberként az anyaság, a gyerekek voltak a témái, az állatokkal való ismerkedés, majd a nagy művészet elkötelezettje lett. Készít kisplasztikákat, leheletfinom megfogalmazású grafikákat, de az igazi lételeme a nagy köztéri szobrászat. Majdnem száz műve áll Magyarország különböző településein, apróbb falvak tereitől, iskoláitól a nagyvárosokig. Mind-mind finom, érzékeny gondolatisággal telített szobrok, amelyek csak rá jellemzőek.

A Vitalitas Galéria kiállításán megnézhetjük a szegedi grandiózus 56-os emlékműhöz (A szabadság pillangója) készített grafikákat. A Mansfeld Péternek emléket állító Hullócsillag című szoborhoz itt két rajz tartozik. Közöttük a tárlat egyetlen szobra: a portré Mansfeld Péterről, és két rajz a róla börtönben készült fénykép alapján.

- Azért mondtam igent erre a kiállításra, hogy Mansfeld Péter neve még egyszer felmerüljön. Hogy még egyszer beszéljünk róla - mondta a kiállítás megnyitóján Melocco Miklós. - Október 6-án több helyen voltam, és mindenhol szétosztottam az aradi tizenhárom vértanú névsorát, hogy tessék megtanulni. Azért mondtam igent erre a kiállításra is, hogy Mansfeld Péter nevét tessék megtanulni. 1941-ben született. A Rózsadombon nőtt fel. Nem érthető, nem megmagyarázható, de 15-16 éves korában, még mielőtt a forradalom kitört volna, magyarrá lett, jobban, mint mi itt valahányan. Felnőtt lett. Fegyvereket kezdett gyűjteni, hogy ha még egyszer kitör a forradalom, ne legyen fegyvertelen. El kell oszlatni azt a tévhitet, hogy köztörvényes . Ezt a védőügyvédek találták ki, mert az anyagyilkosság akkoriban enyhébb elbírálás alá esett, mint a politikai bűn. A védőügyvédek javítani akartak a helyzeten azzal, hogy köztörvényes . Tóth Ilonkát is így minősítették, de a haláltól őt sem tudták megmenteni. Nem tudok róla, Mansfeld Péterről beszélni. A gyerekkoromban olvasott történetek szerint a szentek valahogy ilyenek. Annyi idős korában, ahány évesen más gyerekek még iskolába járnak, ő hőssé vált. Soha nem engedett semmit sem. Nem nézte le az éle-tet. Az emlékmű arról szól, hogy félrevezette a smasszereket. Tudta, hogy a bozót mögött mélység van, hiszen ott nőtt fel, és leugrott 5-6 méter magasról összebilincselt kézzel. Mennyi idő alatt érhetett földet ilyen magasságból? Egy másodperc? De ez alatt az egy másodperc alatt szabad volt. Utána a fájdalom rabja lett. El sem tudom képzelni, milyen volt. Az iránta érzett tiszteletből életének utolsó, egyetlen szabad másodpercét ábrázoltam. És közben arra gondoltam, hogy soha nem érem utol rangban őt. Az volna rangban az emelkedés, ha én volnék a mártír, és ő csak a szobrász.

Kratochwill Mimi művészettörténész elmondta: a budai vár oldalában áll a Hullócsillag című Melocco-szobor, amely Mansfeld Péternek állít emléket.

- Mansfeld Péter alig lett nagykorú, s már nem is élt - mondta. - Kemény idők jártak a lánglelkű ifjakra, akik vállalták magukat, a forradalmat, a tetteiket, akár az életüket is odaadták. Veszprémben állították fel Melocco Miklósnak egy másik 56-os mártírról készített emlékművét, Brusznyai Árpád síremlékét. És decemberben avatják majd Budapesten, a Kossuth Lajos utcában, a Ferenciek tere templomának falán édesapja emlékművét. Melocco életét meghatározta, hogy újságíró édesapját úgy ítélték meg, hogy bele kellett halnia. Soha el nem múló sebet ejtett. Ez az emlék örökre szól. Sokunknak van fájdalma és visszaemlékezése erre a korszakra. Akármelyik Melocco-szoborról beszélünk, érezhető a fájdalom, és láthatók mély rezdülései az érzelemvilágának. Egyedülálló a mai szobrászművészetben. Az, akinek egy szobrát sem vitték szobortemetőbe. Igaz, soha nem is kérték fel olyan alkotásra, amit ma temetni kéne. Egyenes gerincű, az igazság legmélyebbről jövő fájdalmával élő művész, akitől félni kellett azoknak, akiknek volt félnivalójuk. Persze nem tudni, kik félnek, mert soha senki nem jött, hogy Miklós, én is bűnös vagyok .

Fiatalemberként az anyaság, a gyerekek voltak a témái, az állatokkal való ismerkedés, majd a nagy művészet elkötelezettje lett. Készít kisplasztikákat, leheletfinom megfogalmazású grafikákat, de az igazi lételeme a nagy köztéri szobrászat. Majdnem száz műve áll Magyarország különböző településein, apróbb falvak tereitől, iskoláitól a nagyvárosokig. Mind-mind finom, érzékeny gondolatisággal telített szobrok, amelyek csak rá jellemzőek.

A Vitalitas Galéria kiállításán megnézhetjük a szegedi grandiózus 56-os emlékműhöz (A szabadság pillangója) készített grafikákat. A Mansfeld Péternek emléket állító Hullócsillag című szoborhoz itt két rajz tartozik. Közöttük a tárlat egyetlen szobra: a portré Mansfeld Péterről, és két rajz a róla börtönben készült fénykép alapján.

- Azért mondtam igent erre a kiállításra, hogy Mansfeld Péter neve még egyszer felmerüljön. Hogy még egyszer beszéljünk róla - mondta a kiállítás megnyitóján Melocco Miklós. - Október 6-án több helyen voltam, és mindenhol szétosztottam az aradi tizenhárom vértanú névsorát, hogy tessék megtanulni. Azért mondtam igent erre a kiállításra is, hogy Mansfeld Péter nevét tessék megtanulni. 1941-ben született. A Rózsadombon nőtt fel. Nem érthető, nem megmagyarázható, de 15-16 éves korában, még mielőtt a forradalom kitört volna, magyarrá lett, jobban, mint mi itt valahányan. Felnőtt lett. Fegyvereket kezdett gyűjteni, hogy ha még egyszer kitör a forradalom, ne legyen fegyvertelen. El kell oszlatni azt a tévhitet, hogy köztörvényes . Ezt a védőügyvédek találták ki, mert az anyagyilkosság akkoriban enyhébb elbírálás alá esett, mint a politikai bűn. A védőügyvédek javítani akartak a helyzeten azzal, hogy köztörvényes . Tóth Ilonkát is így minősítették, de a haláltól őt sem tudták megmenteni. Nem tudok róla, Mansfeld Péterről beszélni. A gyerekkoromban olvasott történetek szerint a szentek valahogy ilyenek. Annyi idős korában, ahány évesen más gyerekek még iskolába járnak, ő hőssé vált. Soha nem engedett semmit sem. Nem nézte le az éle-tet. Az emlékmű arról szól, hogy félrevezette a smasszereket. Tudta, hogy a bozót mögött mélység van, hiszen ott nőtt fel, és leugrott 5-6 méter magasról összebilincselt kézzel. Mennyi idő alatt érhetett földet ilyen magasságból? Egy másodperc? De ez alatt az egy másodperc alatt szabad volt. Utána a fájdalom rabja lett. El sem tudom képzelni, milyen volt. Az iránta érzett tiszteletből életének utolsó, egyetlen szabad másodpercét ábrázoltam. És közben arra gondoltam, hogy soha nem érem utol rangban őt. Az volna rangban az emelkedés, ha én volnék a mártír, és ő csak a szobrász.

- Mansfeld Péter alig lett nagykorú, s már nem is élt - mondta. - Kemény idők jártak a lánglelkű ifjakra, akik vállalták magukat, a forradalmat, a tetteiket, akár az életüket is odaadták. Veszprémben állították fel Melocco Miklósnak egy másik 56-os mártírról készített emlékművét, Brusznyai Árpád síremlékét. És decemberben avatják majd Budapesten, a Kossuth Lajos utcában, a Ferenciek tere templomának falán édesapja emlékművét. Melocco életét meghatározta, hogy újságíró édesapját úgy ítélték meg, hogy bele kellett halnia. Soha el nem múló sebet ejtett. Ez az emlék örökre szól. Sokunknak van fájdalma és visszaemlékezése erre a korszakra. Akármelyik Melocco-szoborról beszélünk, érezhető a fájdalom, és láthatók mély rezdülései az érzelemvilágának. Egyedülálló a mai szobrászművészetben. Az, akinek egy szobrát sem vitték szobortemetőbe. Igaz, soha nem is kérték fel olyan alkotásra, amit ma temetni kéne. Egyenes gerincű, az igazság legmélyebbről jövő fájdalmával élő művész, akitől félni kellett azoknak, akiknek volt félnivalójuk. Persze nem tudni, kik félnek, mert soha senki nem jött, hogy Miklós, én is bűnös vagyok .

Fiatalemberként az anyaság, a gyerekek voltak a témái, az állatokkal való ismerkedés, majd a nagy művészet elkötelezettje lett. Készít kisplasztikákat, leheletfinom megfogalmazású grafikákat, de az igazi lételeme a nagy köztéri szobrászat. Majdnem száz műve áll Magyarország különböző településein, apróbb falvak tereitől, iskoláitól a nagyvárosokig. Mind-mind finom, érzékeny gondolatisággal telített szobrok, amelyek csak rá jellemzőek.

A Vitalitas Galéria kiállításán megnézhetjük a szegedi grandiózus 56-os emlékműhöz (A szabadság pillangója) készített grafikákat. A Mansfeld Péternek emléket állító Hullócsillag című szoborhoz itt két rajz tartozik. Közöttük a tárlat egyetlen szobra: a portré Mansfeld Péterről, és két rajz a róla börtönben készült fénykép alapján.

- Azért mondtam igent erre a kiállításra, hogy Mansfeld Péter neve még egyszer felmerüljön. Hogy még egyszer beszéljünk róla - mondta a kiállítás megnyitóján Melocco Miklós. - Október 6-án több helyen voltam, és mindenhol szétosztottam az aradi tizenhárom vértanú névsorát, hogy tessék megtanulni. Azért mondtam igent erre a kiállításra is, hogy Mansfeld Péter nevét tessék megtanulni. 1941-ben született. A Rózsadombon nőtt fel. Nem érthető, nem megmagyarázható, de 15-16 éves korában, még mielőtt a forradalom kitört volna, magyarrá lett, jobban, mint mi itt valahányan. Felnőtt lett. Fegyvereket kezdett gyűjteni, hogy ha még egyszer kitör a forradalom, ne legyen fegyvertelen. El kell oszlatni azt a tévhitet, hogy köztörvényes . Ezt a védőügyvédek találták ki, mert az anyagyilkosság akkoriban enyhébb elbírálás alá esett, mint a politikai bűn. A védőügyvédek javítani akartak a helyzeten azzal, hogy köztörvényes . Tóth Ilonkát is így minősítették, de a haláltól őt sem tudták megmenteni. Nem tudok róla, Mansfeld Péterről beszélni. A gyerekkoromban olvasott történetek szerint a szentek valahogy ilyenek. Annyi idős korában, ahány évesen más gyerekek még iskolába járnak, ő hőssé vált. Soha nem engedett semmit sem. Nem nézte le az éle-tet. Az emlékmű arról szól, hogy félrevezette a smasszereket. Tudta, hogy a bozót mögött mélység van, hiszen ott nőtt fel, és leugrott 5-6 méter magasról összebilincselt kézzel. Mennyi idő alatt érhetett földet ilyen magasságból? Egy másodperc? De ez alatt az egy másodperc alatt szabad volt. Utána a fájdalom rabja lett. El sem tudom képzelni, milyen volt. Az iránta érzett tiszteletből életének utolsó, egyetlen szabad másodpercét ábrázoltam. És közben arra gondoltam, hogy soha nem érem utol rangban őt. Az volna rangban az emelkedés, ha én volnék a mártír, és ő csak a szobrász.

- Mansfeld Péter alig lett nagykorú, s már nem is élt - mondta. - Kemény idők jártak a lánglelkű ifjakra, akik vállalták magukat, a forradalmat, a tetteiket, akár az életüket is odaadták. Veszprémben állították fel Melocco Miklósnak egy másik 56-os mártírról készített emlékművét, Brusznyai Árpád síremlékét. És decemberben avatják majd Budapesten, a Kossuth Lajos utcában, a Ferenciek tere templomának falán édesapja emlékművét. Melocco életét meghatározta, hogy újságíró édesapját úgy ítélték meg, hogy bele kellett halnia. Soha el nem múló sebet ejtett. Ez az emlék örökre szól. Sokunknak van fájdalma és visszaemlékezése erre a korszakra. Akármelyik Melocco-szoborról beszélünk, érezhető a fájdalom, és láthatók mély rezdülései az érzelemvilágának. Egyedülálló a mai szobrászművészetben. Az, akinek egy szobrát sem vitték szobortemetőbe. Igaz, soha nem is kérték fel olyan alkotásra, amit ma temetni kéne. Egyenes gerincű, az igazság legmélyebbről jövő fájdalmával élő művész, akitől félni kellett azoknak, akiknek volt félnivalójuk. Persze nem tudni, kik félnek, mert soha senki nem jött, hogy Miklós, én is bűnös vagyok .

Fiatalemberként az anyaság, a gyerekek voltak a témái, az állatokkal való ismerkedés, majd a nagy művészet elkötelezettje lett. Készít kisplasztikákat, leheletfinom megfogalmazású grafikákat, de az igazi lételeme a nagy köztéri szobrászat. Majdnem száz műve áll Magyarország különböző településein, apróbb falvak tereitől, iskoláitól a nagyvárosokig. Mind-mind finom, érzékeny gondolatisággal telített szobrok, amelyek csak rá jellemzőek.

A Vitalitas Galéria kiállításán megnézhetjük a szegedi grandiózus 56-os emlékműhöz (A szabadság pillangója) készített grafikákat. A Mansfeld Péternek emléket állító Hullócsillag című szoborhoz itt két rajz tartozik. Közöttük a tárlat egyetlen szobra: a portré Mansfeld Péterről, és két rajz a róla börtönben készült fénykép alapján.

- Azért mondtam igent erre a kiállításra, hogy Mansfeld Péter neve még egyszer felmerüljön. Hogy még egyszer beszéljünk róla - mondta a kiállítás megnyitóján Melocco Miklós. - Október 6-án több helyen voltam, és mindenhol szétosztottam az aradi tizenhárom vértanú névsorát, hogy tessék megtanulni. Azért mondtam igent erre a kiállításra is, hogy Mansfeld Péter nevét tessék megtanulni. 1941-ben született. A Rózsadombon nőtt fel. Nem érthető, nem megmagyarázható, de 15-16 éves korában, még mielőtt a forradalom kitört volna, magyarrá lett, jobban, mint mi itt valahányan. Felnőtt lett. Fegyvereket kezdett gyűjteni, hogy ha még egyszer kitör a forradalom, ne legyen fegyvertelen. El kell oszlatni azt a tévhitet, hogy köztörvényes . Ezt a védőügyvédek találták ki, mert az anyagyilkosság akkoriban enyhébb elbírálás alá esett, mint a politikai bűn. A védőügyvédek javítani akartak a helyzeten azzal, hogy köztörvényes . Tóth Ilonkát is így minősítették, de a haláltól őt sem tudták megmenteni. Nem tudok róla, Mansfeld Péterről beszélni. A gyerekkoromban olvasott történetek szerint a szentek valahogy ilyenek. Annyi idős korában, ahány évesen más gyerekek még iskolába járnak, ő hőssé vált. Soha nem engedett semmit sem. Nem nézte le az éle-tet. Az emlékmű arról szól, hogy félrevezette a smasszereket. Tudta, hogy a bozót mögött mélység van, hiszen ott nőtt fel, és leugrott 5-6 méter magasról összebilincselt kézzel. Mennyi idő alatt érhetett földet ilyen magasságból? Egy másodperc? De ez alatt az egy másodperc alatt szabad volt. Utána a fájdalom rabja lett. El sem tudom képzelni, milyen volt. Az iránta érzett tiszteletből életének utolsó, egyetlen szabad másodpercét ábrázoltam. És közben arra gondoltam, hogy soha nem érem utol rangban őt. Az volna rangban az emelkedés, ha én volnék a mártír, és ő csak a szobrász.

Fiatalemberként az anyaság, a gyerekek voltak a témái, az állatokkal való ismerkedés, majd a nagy művészet elkötelezettje lett. Készít kisplasztikákat, leheletfinom megfogalmazású grafikákat, de az igazi lételeme a nagy köztéri szobrászat. Majdnem száz műve áll Magyarország különböző településein, apróbb falvak tereitől, iskoláitól a nagyvárosokig. Mind-mind finom, érzékeny gondolatisággal telített szobrok, amelyek csak rá jellemzőek.

A Vitalitas Galéria kiállításán megnézhetjük a szegedi grandiózus 56-os emlékműhöz (A szabadság pillangója) készített grafikákat. A Mansfeld Péternek emléket állító Hullócsillag című szoborhoz itt két rajz tartozik. Közöttük a tárlat egyetlen szobra: a portré Mansfeld Péterről, és két rajz a róla börtönben készült fénykép alapján.

- Azért mondtam igent erre a kiállításra, hogy Mansfeld Péter neve még egyszer felmerüljön. Hogy még egyszer beszéljünk róla - mondta a kiállítás megnyitóján Melocco Miklós. - Október 6-án több helyen voltam, és mindenhol szétosztottam az aradi tizenhárom vértanú névsorát, hogy tessék megtanulni. Azért mondtam igent erre a kiállításra is, hogy Mansfeld Péter nevét tessék megtanulni. 1941-ben született. A Rózsadombon nőtt fel. Nem érthető, nem megmagyarázható, de 15-16 éves korában, még mielőtt a forradalom kitört volna, magyarrá lett, jobban, mint mi itt valahányan. Felnőtt lett. Fegyvereket kezdett gyűjteni, hogy ha még egyszer kitör a forradalom, ne legyen fegyvertelen. El kell oszlatni azt a tévhitet, hogy köztörvényes . Ezt a védőügyvédek találták ki, mert az anyagyilkosság akkoriban enyhébb elbírálás alá esett, mint a politikai bűn. A védőügyvédek javítani akartak a helyzeten azzal, hogy köztörvényes . Tóth Ilonkát is így minősítették, de a haláltól őt sem tudták megmenteni. Nem tudok róla, Mansfeld Péterről beszélni. A gyerekkoromban olvasott történetek szerint a szentek valahogy ilyenek. Annyi idős korában, ahány évesen más gyerekek még iskolába járnak, ő hőssé vált. Soha nem engedett semmit sem. Nem nézte le az éle-tet. Az emlékmű arról szól, hogy félrevezette a smasszereket. Tudta, hogy a bozót mögött mélység van, hiszen ott nőtt fel, és leugrott 5-6 méter magasról összebilincselt kézzel. Mennyi idő alatt érhetett földet ilyen magasságból? Egy másodperc? De ez alatt az egy másodperc alatt szabad volt. Utána a fájdalom rabja lett. El sem tudom képzelni, milyen volt. Az iránta érzett tiszteletből életének utolsó, egyetlen szabad másodpercét ábrázoltam. És közben arra gondoltam, hogy soha nem érem utol rangban őt. Az volna rangban az emelkedés, ha én volnék a mártír, és ő csak a szobrász.

Fiatalemberként az anyaság, a gyerekek voltak a témái, az állatokkal való ismerkedés, majd a nagy művészet elkötelezettje lett. Készít kisplasztikákat, leheletfinom megfogalmazású grafikákat, de az igazi lételeme a nagy köztéri szobrászat. Majdnem száz műve áll Magyarország különböző településein, apróbb falvak tereitől, iskoláitól a nagyvárosokig. Mind-mind finom, érzékeny gondolatisággal telített szobrok, amelyek csak rá jellemzőek.

A Vitalitas Galéria kiállításán megnézhetjük a szegedi grandiózus 56-os emlékműhöz (A szabadság pillangója) készített grafikákat. A Mansfeld Péternek emléket állító Hullócsillag című szoborhoz itt két rajz tartozik. Közöttük a tárlat egyetlen szobra: a portré Mansfeld Péterről, és két rajz a róla börtönben készült fénykép alapján.

- Azért mondtam igent erre a kiállításra, hogy Mansfeld Péter neve még egyszer felmerüljön. Hogy még egyszer beszéljünk róla - mondta a kiállítás megnyitóján Melocco Miklós. - Október 6-án több helyen voltam, és mindenhol szétosztottam az aradi tizenhárom vértanú névsorát, hogy tessék megtanulni. Azért mondtam igent erre a kiállításra is, hogy Mansfeld Péter nevét tessék megtanulni. 1941-ben született. A Rózsadombon nőtt fel. Nem érthető, nem megmagyarázható, de 15-16 éves korában, még mielőtt a forradalom kitört volna, magyarrá lett, jobban, mint mi itt valahányan. Felnőtt lett. Fegyvereket kezdett gyűjteni, hogy ha még egyszer kitör a forradalom, ne legyen fegyvertelen. El kell oszlatni azt a tévhitet, hogy köztörvényes . Ezt a védőügyvédek találták ki, mert az anyagyilkosság akkoriban enyhébb elbírálás alá esett, mint a politikai bűn. A védőügyvédek javítani akartak a helyzeten azzal, hogy köztörvényes . Tóth Ilonkát is így minősítették, de a haláltól őt sem tudták megmenteni. Nem tudok róla, Mansfeld Péterről beszélni. A gyerekkoromban olvasott történetek szerint a szentek valahogy ilyenek. Annyi idős korában, ahány évesen más gyerekek még iskolába járnak, ő hőssé vált. Soha nem engedett semmit sem. Nem nézte le az éle-tet. Az emlékmű arról szól, hogy félrevezette a smasszereket. Tudta, hogy a bozót mögött mélység van, hiszen ott nőtt fel, és leugrott 5-6 méter magasról összebilincselt kézzel. Mennyi idő alatt érhetett földet ilyen magasságból? Egy másodperc? De ez alatt az egy másodperc alatt szabad volt. Utána a fájdalom rabja lett. El sem tudom képzelni, milyen volt. Az iránta érzett tiszteletből életének utolsó, egyetlen szabad másodpercét ábrázoltam. És közben arra gondoltam, hogy soha nem érem utol rangban őt. Az volna rangban az emelkedés, ha én volnék a mártír, és ő csak a szobrász.

A Vitalitas Galéria kiállításán megnézhetjük a szegedi grandiózus 56-os emlékműhöz (A szabadság pillangója) készített grafikákat. A Mansfeld Péternek emléket állító Hullócsillag című szoborhoz itt két rajz tartozik. Közöttük a tárlat egyetlen szobra: a portré Mansfeld Péterről, és két rajz a róla börtönben készült fénykép alapján.

- Azért mondtam igent erre a kiállításra, hogy Mansfeld Péter neve még egyszer felmerüljön. Hogy még egyszer beszéljünk róla - mondta a kiállítás megnyitóján Melocco Miklós. - Október 6-án több helyen voltam, és mindenhol szétosztottam az aradi tizenhárom vértanú névsorát, hogy tessék megtanulni. Azért mondtam igent erre a kiállításra is, hogy Mansfeld Péter nevét tessék megtanulni. 1941-ben született. A Rózsadombon nőtt fel. Nem érthető, nem megmagyarázható, de 15-16 éves korában, még mielőtt a forradalom kitört volna, magyarrá lett, jobban, mint mi itt valahányan. Felnőtt lett. Fegyvereket kezdett gyűjteni, hogy ha még egyszer kitör a forradalom, ne legyen fegyvertelen. El kell oszlatni azt a tévhitet, hogy köztörvényes . Ezt a védőügyvédek találták ki, mert az anyagyilkosság akkoriban enyhébb elbírálás alá esett, mint a politikai bűn. A védőügyvédek javítani akartak a helyzeten azzal, hogy köztörvényes . Tóth Ilonkát is így minősítették, de a haláltól őt sem tudták megmenteni. Nem tudok róla, Mansfeld Péterről beszélni. A gyerekkoromban olvasott történetek szerint a szentek valahogy ilyenek. Annyi idős korában, ahány évesen más gyerekek még iskolába járnak, ő hőssé vált. Soha nem engedett semmit sem. Nem nézte le az éle-tet. Az emlékmű arról szól, hogy félrevezette a smasszereket. Tudta, hogy a bozót mögött mélység van, hiszen ott nőtt fel, és leugrott 5-6 méter magasról összebilincselt kézzel. Mennyi idő alatt érhetett földet ilyen magasságból? Egy másodperc? De ez alatt az egy másodperc alatt szabad volt. Utána a fájdalom rabja lett. El sem tudom képzelni, milyen volt. Az iránta érzett tiszteletből életének utolsó, egyetlen szabad másodpercét ábrázoltam. És közben arra gondoltam, hogy soha nem érem utol rangban őt. Az volna rangban az emelkedés, ha én volnék a mártír, és ő csak a szobrász.

A Vitalitas Galéria kiállításán megnézhetjük a szegedi grandiózus 56-os emlékműhöz (A szabadság pillangója) készített grafikákat. A Mansfeld Péternek emléket állító Hullócsillag című szoborhoz itt két rajz tartozik. Közöttük a tárlat egyetlen szobra: a portré Mansfeld Péterről, és két rajz a róla börtönben készült fénykép alapján.

- Azért mondtam igent erre a kiállításra, hogy Mansfeld Péter neve még egyszer felmerüljön. Hogy még egyszer beszéljünk róla - mondta a kiállítás megnyitóján Melocco Miklós. - Október 6-án több helyen voltam, és mindenhol szétosztottam az aradi tizenhárom vértanú névsorát, hogy tessék megtanulni. Azért mondtam igent erre a kiállításra is, hogy Mansfeld Péter nevét tessék megtanulni. 1941-ben született. A Rózsadombon nőtt fel. Nem érthető, nem megmagyarázható, de 15-16 éves korában, még mielőtt a forradalom kitört volna, magyarrá lett, jobban, mint mi itt valahányan. Felnőtt lett. Fegyvereket kezdett gyűjteni, hogy ha még egyszer kitör a forradalom, ne legyen fegyvertelen. El kell oszlatni azt a tévhitet, hogy köztörvényes . Ezt a védőügyvédek találták ki, mert az anyagyilkosság akkoriban enyhébb elbírálás alá esett, mint a politikai bűn. A védőügyvédek javítani akartak a helyzeten azzal, hogy köztörvényes . Tóth Ilonkát is így minősítették, de a haláltól őt sem tudták megmenteni. Nem tudok róla, Mansfeld Péterről beszélni. A gyerekkoromban olvasott történetek szerint a szentek valahogy ilyenek. Annyi idős korában, ahány évesen más gyerekek még iskolába járnak, ő hőssé vált. Soha nem engedett semmit sem. Nem nézte le az éle-tet. Az emlékmű arról szól, hogy félrevezette a smasszereket. Tudta, hogy a bozót mögött mélység van, hiszen ott nőtt fel, és leugrott 5-6 méter magasról összebilincselt kézzel. Mennyi idő alatt érhetett földet ilyen magasságból? Egy másodperc? De ez alatt az egy másodperc alatt szabad volt. Utána a fájdalom rabja lett. El sem tudom képzelni, milyen volt. Az iránta érzett tiszteletből életének utolsó, egyetlen szabad másodpercét ábrázoltam. És közben arra gondoltam, hogy soha nem érem utol rangban őt. Az volna rangban az emelkedés, ha én volnék a mártír, és ő csak a szobrász.

- Azért mondtam igent erre a kiállításra, hogy Mansfeld Péter neve még egyszer felmerüljön. Hogy még egyszer beszéljünk róla - mondta a kiállítás megnyitóján Melocco Miklós. - Október 6-án több helyen voltam, és mindenhol szétosztottam az aradi tizenhárom vértanú névsorát, hogy tessék megtanulni. Azért mondtam igent erre a kiállításra is, hogy Mansfeld Péter nevét tessék megtanulni. 1941-ben született. A Rózsadombon nőtt fel. Nem érthető, nem megmagyarázható, de 15-16 éves korában, még mielőtt a forradalom kitört volna, magyarrá lett, jobban, mint mi itt valahányan. Felnőtt lett. Fegyvereket kezdett gyűjteni, hogy ha még egyszer kitör a forradalom, ne legyen fegyvertelen. El kell oszlatni azt a tévhitet, hogy köztörvényes . Ezt a védőügyvédek találták ki, mert az anyagyilkosság akkoriban enyhébb elbírálás alá esett, mint a politikai bűn. A védőügyvédek javítani akartak a helyzeten azzal, hogy köztörvényes . Tóth Ilonkát is így minősítették, de a haláltól őt sem tudták megmenteni. Nem tudok róla, Mansfeld Péterről beszélni. A gyerekkoromban olvasott történetek szerint a szentek valahogy ilyenek. Annyi idős korában, ahány évesen más gyerekek még iskolába járnak, ő hőssé vált. Soha nem engedett semmit sem. Nem nézte le az éle-tet. Az emlékmű arról szól, hogy félrevezette a smasszereket. Tudta, hogy a bozót mögött mélység van, hiszen ott nőtt fel, és leugrott 5-6 méter magasról összebilincselt kézzel. Mennyi idő alatt érhetett földet ilyen magasságból? Egy másodperc? De ez alatt az egy másodperc alatt szabad volt. Utána a fájdalom rabja lett. El sem tudom képzelni, milyen volt. Az iránta érzett tiszteletből életének utolsó, egyetlen szabad másodpercét ábrázoltam. És közben arra gondoltam, hogy soha nem érem utol rangban őt. Az volna rangban az emelkedés, ha én volnék a mártír, és ő csak a szobrász.

- Azért mondtam igent erre a kiállításra, hogy Mansfeld Péter neve még egyszer felmerüljön. Hogy még egyszer beszéljünk róla - mondta a kiállítás megnyitóján Melocco Miklós. - Október 6-án több helyen voltam, és mindenhol szétosztottam az aradi tizenhárom vértanú névsorát, hogy tessék megtanulni. Azért mondtam igent erre a kiállításra is, hogy Mansfeld Péter nevét tessék megtanulni. 1941-ben született. A Rózsadombon nőtt fel. Nem érthető, nem megmagyarázható, de 15-16 éves korában, még mielőtt a forradalom kitört volna, magyarrá lett, jobban, mint mi itt valahányan. Felnőtt lett. Fegyvereket kezdett gyűjteni, hogy ha még egyszer kitör a forradalom, ne legyen fegyvertelen. El kell oszlatni azt a tévhitet, hogy köztörvényes . Ezt a védőügyvédek találták ki, mert az anyagyilkosság akkoriban enyhébb elbírálás alá esett, mint a politikai bűn. A védőügyvédek javítani akartak a helyzeten azzal, hogy köztörvényes . Tóth Ilonkát is így minősítették, de a haláltól őt sem tudták megmenteni. Nem tudok róla, Mansfeld Péterről beszélni. A gyerekkoromban olvasott történetek szerint a szentek valahogy ilyenek. Annyi idős korában, ahány évesen más gyerekek még iskolába járnak, ő hőssé vált. Soha nem engedett semmit sem. Nem nézte le az éle-tet. Az emlékmű arról szól, hogy félrevezette a smasszereket. Tudta, hogy a bozót mögött mélység van, hiszen ott nőtt fel, és leugrott 5-6 méter magasról összebilincselt kézzel. Mennyi idő alatt érhetett földet ilyen magasságból? Egy másodperc? De ez alatt az egy másodperc alatt szabad volt. Utána a fájdalom rabja lett. El sem tudom képzelni, milyen volt. Az iránta érzett tiszteletből életének utolsó, egyetlen szabad másodpercét ábrázoltam. És közben arra gondoltam, hogy soha nem érem utol rangban őt. Az volna rangban az emelkedés, ha én volnék a mártír, és ő csak a szobrász.