Hétvége

2010.03.27. 17:48

Szerenád a bábszínháztól

Ezúttal nem élettelen bábokat, hanem élő embereket mozgat a szombathelyi bábszínház: helyi közéleti személyiségeket, akiket arra kért, hogy hozzák el kedves verseiket a tavaszi Szerenádra, az Irokéz Galériába egy kétrészes esti zenés programra, ahol a Mesebolt tárgyjátékokkal színezte a szerelem-idézést.

Merklin Tímea

Sági József, a városi kulturális bizottság elnöke Shakespeare 75. szonettjét hozta: az LGT Vallomás című számába olvasta bele, aminek a refrénje szintén így kezdődik: Az vagy nekem... És a dalban volt egy éppen akkora rés, amibe az iskoláskorban felfedezett szonett belefért.

Dr. Nemény András önkormányzati képviselő Karinthy Frigyes Pitypang című versével állt ki, amit még az édesanyja adott a kezébe, mikor gyerek volt. Gyereknek a vers játékossága vonzó, felnőttnek az, amit a férfi-nő kapcsolatban feszülő finom erotikából megidéz. Mérei Tamás, a Savaria Szimfonikus Zenekar igazgatója - hosszú keresés után az anyósa segítségével - József Attila Amit szívedbe rejtesz című versét választotta. Mentegetőzött: nem tud verset mondani, ahogy táncolni sem, majd felolvasta a verset, ami maga volt a tánc: az ölni-ölelni tangó.

Tangót járt Kovács Bálint bábszínész is a fogason meg-elevenedő kabáttal, kalappal - a tárgyjáték egy szalonképes testkontaktot villantott fel férfi és nő között: egy ötlet, egy csábítás.

Horváth Meggie énekesnő Buda Ferenc Ne rejtőzz el, úgyis látlak! kezdetű versével csukta ránk a szempilláját, és diplomatikusan vála-szolt arra, hogy keveredik-e nála a szerelem a színpadon és a magánéletben. Otthon teljes mértékben a családé vagyok, a színpadon teljes mértékben a közönségé.

A Szerenád vendégei voltak Bálint Éva és Szabó Tibor, a Weöres Sándor Színház színművészei is, akiknél egyszer keveredett össze a színpad és a szerelem, azóta együtt vannak. A Szerenád első estéjére a színésznő egy felvételijéhez kötődő verset hozott (Hervay Gizella: Szerelmes vers lila éggel), ma már érettebben, nyugodtabban átélve ezt a drámát: annyira hiányzol, hogy már jó egyedül. Milyen színű a magány?

Milyen színű a szerelem? - kérdezte Kovács Géza, és társulatának tagjai, a bábjátékosok ezúttal üveg- és ételfestékkel, valamint mosogatószerrel játszottak egy átlátszó edényben: a víztartó alatti papírra rajzolva egy férfi és egy női arc simult, a fölöttük kavargatott színeket vetítették a falra. Eleinte pirosat, sárgát, majd haragos zöldet, bordót, feketét, mígnem az akváriumi kapcsolat a szakításig jutott.

 

A Szerenád második estéjére Szabó Tibor Radnóti Tétova ódáját hozta, mint aki most tényleg elmondja szerelme rejtett csillagrendszerét a sorokban ülő kedvesének, és nekünk. Ugyanezt a verset dr. Fűzfa Balázs mondta el az első Szerenádon, egy másik értelmezésben: a teljes kilátástalanságból a bizakodás felé, a csak a betűkbe rejthető bizakodás felé. Az irodalomtörténész a közönségnek elmesélte: Abdáról való, gyerekkora óta mélyen átéli ezt a verset, gyakran járt a töltésen, ahol Radnótit agyonlőtték, számára közvetlen közelinek tűnik ez az élet-halál borzalom: Mert annyit érek én, amennyit ér a szó versemben, s mert ez addig izgat engem, míg csont marad belőlem, s néhány hajcsomó. Ugyanakkor a boldogságát is jelenti, mert a Tétova óda egyike volt azoknak a verseknek, amiket magnószalagra mondott, és udvarlásként küldött el Borbálának, aki később a felesége lett.

A szereplők nem beszéltek össze, de Merklin Ferenc épp a Borbála című versét hozta Varró Danitól: Zizzen a / szívemen / szerelem / szőrszála, / ha hallom / a neved / Borbála, / Borbála. S minthogy a rádiós egyben középiskolai tanár is, a Dani védjegyű SMS-versekről is szólva az irodalomtanítás élmény-lehetőségeiről beszélt.

A szintén rádiós műsorvezető Horváth Nóra egy mulattató verses sztorit, Tóth Árpád A holdkóros apród történetét mesélte, aki folyton mászott a falra, s tanakodtak a bölcsek, miért, mígnem valaki észrevette az erkélyen a várúr gömbölyű szőke lányát... Azért e csiklandó móka került a Szerenádra, mert Nóra klasszikus, szép szerelmes verseket esküvőkön szokott mondani, gondolta, legyen itt valami nagyon más. Így jött a szerelem-idézésbe a humor. No meg a bábszínészek etűdjei révén, akiknek szellemes tárgyjátékai között szerepelt a zárszerkezet meghódítása különböző méretű kulcsokkal - Kovács Zsuzsanna magánszáma mindkét estén nagy tetszést aratott.

Prikazovits Ferenc televíziós műsorvezető, aki szintén számtalan esküvőn mondott már verset, azt az egyet hozta, amit a saját leendő feleségének szánt örökbe. Már ezer menyasszony állt velem szemben, nem lehetett, hogy az én menyasszonyomnak ne én mondjak verset. Ellen Niit versét (Ha ismerlek gyerekkoromban - neked adtam volna a sárga hólapátomat, a piros homoklapátot, meg a szegény, kopott orrú sárga mackót...) Prikazovits Ferenc más esküvőkön nem vállalja.

A Szerenádnak két szereplője volt, akik a szerelem-idézésre szabadság-verset hoztak. Császár Erika, a bábszínház alapító tagja Szilágyi Domokos Szerelmes versek a szabadsághoz című művéből az Invokációt mondta: Kedvesem, / úgy kínlódom a szavakkal / úgy kínlódom, hogy kimondjalak, / hogy közelebb kerülj hozzám, / mert nélküled vak vagyok és néma és süket / nélküled lélegezni sem tudok...

Majthényi László megyei alelnöktől saját verset kértek, és ő Világ-szentem, szent-virágom, szerelmem és szabadságom kezdősorral a Petőfi utolsó imájá -t olvasta fel. Körülbelül két évtized távolából rémlenek ide a Szerenádra ilyen sorok: Elég már a marcangoló, rabló-fosztó országlásból, / Nem mérhetjük föl a jövőt, ha nem látunk a mától. Ja, és az is: én nem szólhatok helyettetek a szabadságról .

 

A szereplők nem beszéltek össze, de Merklin Ferenc épp a Borbála című versét hozta Varró Danitól: Zizzen a / szívemen / szerelem / szőrszála, / ha hallom / a neved / Borbála, / Borbála. S minthogy a rádiós egyben középiskolai tanár is, a Dani védjegyű SMS-versekről is szólva az irodalomtanítás élmény-lehetőségeiről beszélt.

A szintén rádiós műsorvezető Horváth Nóra egy mulattató verses sztorit, Tóth Árpád A holdkóros apród történetét mesélte, aki folyton mászott a falra, s tanakodtak a bölcsek, miért, mígnem valaki észrevette az erkélyen a várúr gömbölyű szőke lányát... Azért e csiklandó móka került a Szerenádra, mert Nóra klasszikus, szép szerelmes verseket esküvőkön szokott mondani, gondolta, legyen itt valami nagyon más. Így jött a szerelem-idézésbe a humor. No meg a bábszínészek etűdjei révén, akiknek szellemes tárgyjátékai között szerepelt a zárszerkezet meghódítása különböző méretű kulcsokkal - Kovács Zsuzsanna magánszáma mindkét estén nagy tetszést aratott.

Prikazovits Ferenc televíziós műsorvezető, aki szintén számtalan esküvőn mondott már verset, azt az egyet hozta, amit a saját leendő feleségének szánt örökbe. Már ezer menyasszony állt velem szemben, nem lehetett, hogy az én menyasszonyomnak ne én mondjak verset. Ellen Niit versét (Ha ismerlek gyerekkoromban - neked adtam volna a sárga hólapátomat, a piros homoklapátot, meg a szegény, kopott orrú sárga mackót...) Prikazovits Ferenc más esküvőkön nem vállalja.

A Szerenádnak két szereplője volt, akik a szerelem-idézésre szabadság-verset hoztak. Császár Erika, a bábszínház alapító tagja Szilágyi Domokos Szerelmes versek a szabadsághoz című művéből az Invokációt mondta: Kedvesem, / úgy kínlódom a szavakkal / úgy kínlódom, hogy kimondjalak, / hogy közelebb kerülj hozzám, / mert nélküled vak vagyok és néma és süket / nélküled lélegezni sem tudok...

Majthényi László megyei alelnöktől saját verset kértek, és ő Világ-szentem, szent-virágom, szerelmem és szabadságom kezdősorral a Petőfi utolsó imájá -t olvasta fel. Körülbelül két évtized távolából rémlenek ide a Szerenádra ilyen sorok: Elég már a marcangoló, rabló-fosztó országlásból, / Nem mérhetjük föl a jövőt, ha nem látunk a mától. Ja, és az is: én nem szólhatok helyettetek a szabadságról .

 

A szereplők nem beszéltek össze, de Merklin Ferenc épp a Borbála című versét hozta Varró Danitól: Zizzen a / szívemen / szerelem / szőrszála, / ha hallom / a neved / Borbála, / Borbála. S minthogy a rádiós egyben középiskolai tanár is, a Dani védjegyű SMS-versekről is szólva az irodalomtanítás élmény-lehetőségeiről beszélt.

A szintén rádiós műsorvezető Horváth Nóra egy mulattató verses sztorit, Tóth Árpád A holdkóros apród történetét mesélte, aki folyton mászott a falra, s tanakodtak a bölcsek, miért, mígnem valaki észrevette az erkélyen a várúr gömbölyű szőke lányát... Azért e csiklandó móka került a Szerenádra, mert Nóra klasszikus, szép szerelmes verseket esküvőkön szokott mondani, gondolta, legyen itt valami nagyon más. Így jött a szerelem-idézésbe a humor. No meg a bábszínészek etűdjei révén, akiknek szellemes tárgyjátékai között szerepelt a zárszerkezet meghódítása különböző méretű kulcsokkal - Kovács Zsuzsanna magánszáma mindkét estén nagy tetszést aratott.

Prikazovits Ferenc televíziós műsorvezető, aki szintén számtalan esküvőn mondott már verset, azt az egyet hozta, amit a saját leendő feleségének szánt örökbe. Már ezer menyasszony állt velem szemben, nem lehetett, hogy az én menyasszonyomnak ne én mondjak verset. Ellen Niit versét (Ha ismerlek gyerekkoromban - neked adtam volna a sárga hólapátomat, a piros homoklapátot, meg a szegény, kopott orrú sárga mackót...) Prikazovits Ferenc más esküvőkön nem vállalja.

A Szerenádnak két szereplője volt, akik a szerelem-idézésre szabadság-verset hoztak. Császár Erika, a bábszínház alapító tagja Szilágyi Domokos Szerelmes versek a szabadsághoz című művéből az Invokációt mondta: Kedvesem, / úgy kínlódom a szavakkal / úgy kínlódom, hogy kimondjalak, / hogy közelebb kerülj hozzám, / mert nélküled vak vagyok és néma és süket / nélküled lélegezni sem tudok...

Majthényi László megyei alelnöktől saját verset kértek, és ő Világ-szentem, szent-virágom, szerelmem és szabadságom kezdősorral a Petőfi utolsó imájá -t olvasta fel. Körülbelül két évtized távolából rémlenek ide a Szerenádra ilyen sorok: Elég már a marcangoló, rabló-fosztó országlásból, / Nem mérhetjük föl a jövőt, ha nem látunk a mától. Ja, és az is: én nem szólhatok helyettetek a szabadságról .

 

A szintén rádiós műsorvezető Horváth Nóra egy mulattató verses sztorit, Tóth Árpád A holdkóros apród történetét mesélte, aki folyton mászott a falra, s tanakodtak a bölcsek, miért, mígnem valaki észrevette az erkélyen a várúr gömbölyű szőke lányát... Azért e csiklandó móka került a Szerenádra, mert Nóra klasszikus, szép szerelmes verseket esküvőkön szokott mondani, gondolta, legyen itt valami nagyon más. Így jött a szerelem-idézésbe a humor. No meg a bábszínészek etűdjei révén, akiknek szellemes tárgyjátékai között szerepelt a zárszerkezet meghódítása különböző méretű kulcsokkal - Kovács Zsuzsanna magánszáma mindkét estén nagy tetszést aratott.

Prikazovits Ferenc televíziós műsorvezető, aki szintén számtalan esküvőn mondott már verset, azt az egyet hozta, amit a saját leendő feleségének szánt örökbe. Már ezer menyasszony állt velem szemben, nem lehetett, hogy az én menyasszonyomnak ne én mondjak verset. Ellen Niit versét (Ha ismerlek gyerekkoromban - neked adtam volna a sárga hólapátomat, a piros homoklapátot, meg a szegény, kopott orrú sárga mackót...) Prikazovits Ferenc más esküvőkön nem vállalja.

A Szerenádnak két szereplője volt, akik a szerelem-idézésre szabadság-verset hoztak. Császár Erika, a bábszínház alapító tagja Szilágyi Domokos Szerelmes versek a szabadsághoz című művéből az Invokációt mondta: Kedvesem, / úgy kínlódom a szavakkal / úgy kínlódom, hogy kimondjalak, / hogy közelebb kerülj hozzám, / mert nélküled vak vagyok és néma és süket / nélküled lélegezni sem tudok...

Majthényi László megyei alelnöktől saját verset kértek, és ő Világ-szentem, szent-virágom, szerelmem és szabadságom kezdősorral a Petőfi utolsó imájá -t olvasta fel. Körülbelül két évtized távolából rémlenek ide a Szerenádra ilyen sorok: Elég már a marcangoló, rabló-fosztó országlásból, / Nem mérhetjük föl a jövőt, ha nem látunk a mától. Ja, és az is: én nem szólhatok helyettetek a szabadságról .

 

A szintén rádiós műsorvezető Horváth Nóra egy mulattató verses sztorit, Tóth Árpád A holdkóros apród történetét mesélte, aki folyton mászott a falra, s tanakodtak a bölcsek, miért, mígnem valaki észrevette az erkélyen a várúr gömbölyű szőke lányát... Azért e csiklandó móka került a Szerenádra, mert Nóra klasszikus, szép szerelmes verseket esküvőkön szokott mondani, gondolta, legyen itt valami nagyon más. Így jött a szerelem-idézésbe a humor. No meg a bábszínészek etűdjei révén, akiknek szellemes tárgyjátékai között szerepelt a zárszerkezet meghódítása különböző méretű kulcsokkal - Kovács Zsuzsanna magánszáma mindkét estén nagy tetszést aratott.

Prikazovits Ferenc televíziós műsorvezető, aki szintén számtalan esküvőn mondott már verset, azt az egyet hozta, amit a saját leendő feleségének szánt örökbe. Már ezer menyasszony állt velem szemben, nem lehetett, hogy az én menyasszonyomnak ne én mondjak verset. Ellen Niit versét (Ha ismerlek gyerekkoromban - neked adtam volna a sárga hólapátomat, a piros homoklapátot, meg a szegény, kopott orrú sárga mackót...) Prikazovits Ferenc más esküvőkön nem vállalja.

A Szerenádnak két szereplője volt, akik a szerelem-idézésre szabadság-verset hoztak. Császár Erika, a bábszínház alapító tagja Szilágyi Domokos Szerelmes versek a szabadsághoz című művéből az Invokációt mondta: Kedvesem, / úgy kínlódom a szavakkal / úgy kínlódom, hogy kimondjalak, / hogy közelebb kerülj hozzám, / mert nélküled vak vagyok és néma és süket / nélküled lélegezni sem tudok...

Majthényi László megyei alelnöktől saját verset kértek, és ő Világ-szentem, szent-virágom, szerelmem és szabadságom kezdősorral a Petőfi utolsó imájá -t olvasta fel. Körülbelül két évtized távolából rémlenek ide a Szerenádra ilyen sorok: Elég már a marcangoló, rabló-fosztó országlásból, / Nem mérhetjük föl a jövőt, ha nem látunk a mától. Ja, és az is: én nem szólhatok helyettetek a szabadságról .

 

Prikazovits Ferenc televíziós műsorvezető, aki szintén számtalan esküvőn mondott már verset, azt az egyet hozta, amit a saját leendő feleségének szánt örökbe. Már ezer menyasszony állt velem szemben, nem lehetett, hogy az én menyasszonyomnak ne én mondjak verset. Ellen Niit versét (Ha ismerlek gyerekkoromban - neked adtam volna a sárga hólapátomat, a piros homoklapátot, meg a szegény, kopott orrú sárga mackót...) Prikazovits Ferenc más esküvőkön nem vállalja.

A Szerenádnak két szereplője volt, akik a szerelem-idézésre szabadság-verset hoztak. Császár Erika, a bábszínház alapító tagja Szilágyi Domokos Szerelmes versek a szabadsághoz című művéből az Invokációt mondta: Kedvesem, / úgy kínlódom a szavakkal / úgy kínlódom, hogy kimondjalak, / hogy közelebb kerülj hozzám, / mert nélküled vak vagyok és néma és süket / nélküled lélegezni sem tudok...

Majthényi László megyei alelnöktől saját verset kértek, és ő Világ-szentem, szent-virágom, szerelmem és szabadságom kezdősorral a Petőfi utolsó imájá -t olvasta fel. Körülbelül két évtized távolából rémlenek ide a Szerenádra ilyen sorok: Elég már a marcangoló, rabló-fosztó országlásból, / Nem mérhetjük föl a jövőt, ha nem látunk a mától. Ja, és az is: én nem szólhatok helyettetek a szabadságról .

 

Prikazovits Ferenc televíziós műsorvezető, aki szintén számtalan esküvőn mondott már verset, azt az egyet hozta, amit a saját leendő feleségének szánt örökbe. Már ezer menyasszony állt velem szemben, nem lehetett, hogy az én menyasszonyomnak ne én mondjak verset. Ellen Niit versét (Ha ismerlek gyerekkoromban - neked adtam volna a sárga hólapátomat, a piros homoklapátot, meg a szegény, kopott orrú sárga mackót...) Prikazovits Ferenc más esküvőkön nem vállalja.

A Szerenádnak két szereplője volt, akik a szerelem-idézésre szabadság-verset hoztak. Császár Erika, a bábszínház alapító tagja Szilágyi Domokos Szerelmes versek a szabadsághoz című művéből az Invokációt mondta: Kedvesem, / úgy kínlódom a szavakkal / úgy kínlódom, hogy kimondjalak, / hogy közelebb kerülj hozzám, / mert nélküled vak vagyok és néma és süket / nélküled lélegezni sem tudok...

Majthényi László megyei alelnöktől saját verset kértek, és ő Világ-szentem, szent-virágom, szerelmem és szabadságom kezdősorral a Petőfi utolsó imájá -t olvasta fel. Körülbelül két évtized távolából rémlenek ide a Szerenádra ilyen sorok: Elég már a marcangoló, rabló-fosztó országlásból, / Nem mérhetjük föl a jövőt, ha nem látunk a mától. Ja, és az is: én nem szólhatok helyettetek a szabadságról .

 

A Szerenádnak két szereplője volt, akik a szerelem-idézésre szabadság-verset hoztak. Császár Erika, a bábszínház alapító tagja Szilágyi Domokos Szerelmes versek a szabadsághoz című művéből az Invokációt mondta: Kedvesem, / úgy kínlódom a szavakkal / úgy kínlódom, hogy kimondjalak, / hogy közelebb kerülj hozzám, / mert nélküled vak vagyok és néma és süket / nélküled lélegezni sem tudok...

Majthényi László megyei alelnöktől saját verset kértek, és ő Világ-szentem, szent-virágom, szerelmem és szabadságom kezdősorral a Petőfi utolsó imájá -t olvasta fel. Körülbelül két évtized távolából rémlenek ide a Szerenádra ilyen sorok: Elég már a marcangoló, rabló-fosztó országlásból, / Nem mérhetjük föl a jövőt, ha nem látunk a mától. Ja, és az is: én nem szólhatok helyettetek a szabadságról .

 

A Szerenádnak két szereplője volt, akik a szerelem-idézésre szabadság-verset hoztak. Császár Erika, a bábszínház alapító tagja Szilágyi Domokos Szerelmes versek a szabadsághoz című művéből az Invokációt mondta: Kedvesem, / úgy kínlódom a szavakkal / úgy kínlódom, hogy kimondjalak, / hogy közelebb kerülj hozzám, / mert nélküled vak vagyok és néma és süket / nélküled lélegezni sem tudok...

Majthényi László megyei alelnöktől saját verset kértek, és ő Világ-szentem, szent-virágom, szerelmem és szabadságom kezdősorral a Petőfi utolsó imájá -t olvasta fel. Körülbelül két évtized távolából rémlenek ide a Szerenádra ilyen sorok: Elég már a marcangoló, rabló-fosztó országlásból, / Nem mérhetjük föl a jövőt, ha nem látunk a mától. Ja, és az is: én nem szólhatok helyettetek a szabadságról .

 

Majthényi László megyei alelnöktől saját verset kértek, és ő Világ-szentem, szent-virágom, szerelmem és szabadságom kezdősorral a Petőfi utolsó imájá -t olvasta fel. Körülbelül két évtized távolából rémlenek ide a Szerenádra ilyen sorok: Elég már a marcangoló, rabló-fosztó országlásból, / Nem mérhetjük föl a jövőt, ha nem látunk a mától. Ja, és az is: én nem szólhatok helyettetek a szabadságról .

 

Majthényi László megyei alelnöktől saját verset kértek, és ő Világ-szentem, szent-virágom, szerelmem és szabadságom kezdősorral a Petőfi utolsó imájá -t olvasta fel. Körülbelül két évtized távolából rémlenek ide a Szerenádra ilyen sorok: Elég már a marcangoló, rabló-fosztó országlásból, / Nem mérhetjük föl a jövőt, ha nem látunk a mától. Ja, és az is: én nem szólhatok helyettetek a szabadságról .

 

 

 

 

 

 

 

Ezek is érdekelhetik