Hétvége

2011.02.19. 10:28

Liszt Ferenc és a magyarság

Liszt Ferenc, a XIX. század népszerű virtuóza személyében új embertípus született: a világsztár. Az idei év Liszt-év. Dr. Radics Évát, a Gráci Zeneművészeti Egyetem tanárát arról kérdeztük: mennyire volt magyar az Európa-szerte ismert és ünnepelt Liszt Ferenc?

Némethy Mária

 

- Ekkora nemzetközi ünneplés közepette Liszt miként vélekedett nemzeti hovatartozásáról? - kérdeztük dr. Radics Évától, a Gráci Zeneművészeti Egyetem tanárától.

- Édesanyja, Lager Anna elődei nagyrészt alsó-ausztriai, német nyelvű gazdálkodó földművesek voltak. Édesapja, Liszt Ádám ősei három nemzedéken át magyar földön éltek és dolgoztak. Liszt a Kőszegtől nem messze eső nyugat-magyarországi kis faluban, Doborjánban született. A községet ma Raidingnak hívják, 1921 óta Ausztriához tartozik. Innen adódik, hogy a felületes útikalauzok és sok esetben a nyugati tankönyvek műveletlen szerkesztői osztrák zeneszerzőként emlegetik. Német ajkú szülőktől származott, így anyanyelvének a németet mondhatjuk. Idős korára magyarul is értett, de a beszédet nem próbálta meg, nem akarván magát az esetleges hibákkal nevetségessé tenni. De döntő-e vajon a magyar szó? Széchenyi István, Eötvös József, Mosonyi Mihály, Semmelweis Ignác, az aradi vértanúk közül többen nem, vagy törve beszéltek magyarul, idősebb korukban tanulták meg nyelvünket, nemzeti hovatartozásuk azonban nem kétséges. A döntő az, hogy Liszt Ferenc, az Augusz Antal báróhoz 1873. május 7-én írott német nyelvű levelében így válaszol a kérdésre:"Engedtessék meg nekem, hogy a magyar nyelv sajnálatos nem-tudásától eltekintve születésemtől síromig szívemben és gondolataimban egyaránt magyar maradjak, és komolyan támogathassam a magyar zenekultúrát".

 

- Mit jelentett Liszt számára Magyarország?

- Az ifjú Liszt gyakorlatilag semmiféle kapcsolatot nem tartott fenn hazájával. Életének döntő fordulópontja azonban az 1838-as pesti nagy árvíz, melynek híre nagyon megrázta. Ekkor vált számára világossá a haza fogalma. Bécsben, jótékonysági koncertsorozatával 24 ezer aranyforintot gyűjtött össze az árvízkárosultak javára: ez volt a legnagyobb magánkézből származó adomány, amelyet akkor a magyarok kaptak. 1839 decemberében, Bécsben koncertezvén, küldöttség érkezett hozzá Pestről, hogy meghívja, térjen vissza Magyarországra. E meghívás döntő hatással volt rá: a magyar közönség leírhatatlan, mámoros ünnepléssel, soha másutt nem tapasztalt rajongással fogadta. Hogy e lelkesedést megértsük, fel kell idéznünk a történelmi hátteret: az országra ekkor már másfél évszázada osztrák elnyomás nehezedett, a nemzet életének minden fontos eseményét Bécs irányította. A magyar nyelvet és kultúrát erőszakosan háttérbe szorították, az ország anyagi forrásait kifosztották. A függetlenségéért küzdő Magyarországon a reformkorban a nemzeti lelkesedés áradata söpört végig. Ebből következett a szinte bálványozó imádat, mellyel Lisztet körülvették: pozsonyi hangversenye után Esterházy Kázmér gróf hintajában, diadalmenetben utazott Pestre. Egész Pest róla beszélt, ablaka alatt nem egyszer szerenádot adtak, hangversenyeire százak és százak utaztak vidékről. A cukrászok zongora-formájú tortákat sütöttek, rajtuk cukormázból a felirat: Liszt . Tiszteletére a nemesi családok hajnalokba nyúló díszvacsorákat adtak. Látogatásának csúcspontja az a történelmi jelentőségű zongoraest, melyet Liszt a régi magyar Nemzeti Színházban, díszmagyart öltve adott. Műsora végén, elülni nem akaró tapsvihar közepette belekezdett a nemzeti önállóságot jelképező Rákóczi-induló saját maga készített fantáziaszerű feldolgozásába - mely dallamot forradalmi asszociációi miatt az osztrákok betiltottak. Ez természetesen nem kerülte el a titkosrendőrség figyelmét sem. A színházból mintegy ötezres tömeg kísérte haza Lisztet a jeges hidegben fáklyákkal, katonazenekarral a Festetics-kastélyhoz. "Diadalmas menet volt, amilyenben Lafayette és a forradalom néhány embere részesült csak írja a nem mindennapi eseményről Marie d Agoult grófnénak. Tíz napot maradt még Pesten. Hangversenyt adott a Nemzeti Zenede alapításának javára, találkozott Vörösmarty Mihállyal, aki ódával köszöntötte: Hírhedett zenésze e világnak, / Bárhová juss, mindig hű rokon! / Van-e hangod a beteg hazának / A velőket rázó húrokon? Később, erdélyi útja során Liszt ezer és ezer spontán szeretetmegnyilvánulásban részesült. Ez a legfantasztikusabb dicsőséges utazás, melyről művész valaha is álmodhatott..." - írta.

- Ma az ő nevét viseli a budapesti zeneművészeti egyetem.

- 1869-től haláláig minden évben több hónapot Magyarországon töltött. Pesten állandó lakást tartott fönn, és folyamatosan figyelemmel kísérte a hangversenyéletet. Élénk zenei kapcsolata volt Reményi Ede hegedűművésszel, valamint kora neves zeneszerzőivel: Mihalovich Ödönnel, Erkel Ferenccel, id. Ábrányi Kornéllal és Mosonyi Mihállyal. Írásba foglalta a létesítendő budapesti Királyi Zeneakadémia irányelveit. Az 1875-ben megnyíló intézmény elnöke lett. Elvállalta a zongoristák "legfőbb kiművelési osztályát". Növendékei már az első diákmatinén kitűntek. Korábbi szabódásai ellenére ezt írta: "Legboldogabb óráim azok, melyeket tanárkodással töltök az új Zeneakadémián".

- Alkotóművészről lévén szó kulcskérdés: hagyott-e művein jelentős nyomot magyarsága? Ismerte a cigányzenét?

- Műveiben először egzotikumként jelenik meg a magyaros színezet, majd a hazafias lelkesedés szülte karakterdarabokat bensőségesen átélt magyar hangvételű kompozíciók követik. Magyar hangja azonban nem népzenénkben gyökerezik, hisz az egész magyar nemzeti romantika, beleértve Erkel operáit és Liszt műveit, a cigányok által játszott verbunkoson, csárdáson és a népies műdalokon alapult. Lisztet már gyerekkorában elbűvölte a cigányzenekarok játéka, az őserő erejével feltörő muzikalitása, együttes rögtönző képessége. Művek sora bizonyítja, mennyire hatott rá. Például Christus című oratóriumának zenei stílusát átitatják a magyar elemek. Hallunk benne duda-basszust, Bartókot előrevetítő akusztikus skálát, cigány-skálából leszűrt hangzatokat.

- Burgenlandban is Liszt-év van, ünneplik, az osztrákok is magukénak tudják.

- Liszt otthonosan mozgott Európában, szellemi öröksége az egyetemes emberi kultúra része. Több nemzet is szeretné kisajátítani, de érzelmei, tevékenysége és művészete alapján egyértelműen a magyarsághoz kötődött. Bartók Béla e kérdésben - híres akadémiai székfoglaló beszédében - így foglalt állást: "Liszt magát mindenkor, Magyarország jósorsában éppúgy, mint balsorsában állhatatosan magyarnak vallja. Már pedig egy ilyen nagy művészi jelenségnek, mint amilyen Liszt volt, kijár a világ minden részéről, hogy ebbeli akaratát tudomásul vegyék, annak ne mondjanak ellent."

- Az ifjú Liszt gyakorlatilag semmiféle kapcsolatot nem tartott fenn hazájával. Életének döntő fordulópontja azonban az 1838-as pesti nagy árvíz, melynek híre nagyon megrázta. Ekkor vált számára világossá a haza fogalma. Bécsben, jótékonysági koncertsorozatával 24 ezer aranyforintot gyűjtött össze az árvízkárosultak javára: ez volt a legnagyobb magánkézből származó adomány, amelyet akkor a magyarok kaptak. 1839 decemberében, Bécsben koncertezvén, küldöttség érkezett hozzá Pestről, hogy meghívja, térjen vissza Magyarországra. E meghívás döntő hatással volt rá: a magyar közönség leírhatatlan, mámoros ünnepléssel, soha másutt nem tapasztalt rajongással fogadta. Hogy e lelkesedést megértsük, fel kell idéznünk a történelmi hátteret: az országra ekkor már másfél évszázada osztrák elnyomás nehezedett, a nemzet életének minden fontos eseményét Bécs irányította. A magyar nyelvet és kultúrát erőszakosan háttérbe szorították, az ország anyagi forrásait kifosztották. A függetlenségéért küzdő Magyarországon a reformkorban a nemzeti lelkesedés áradata söpört végig. Ebből következett a szinte bálványozó imádat, mellyel Lisztet körülvették: pozsonyi hangversenye után Esterházy Kázmér gróf hintajában, diadalmenetben utazott Pestre. Egész Pest róla beszélt, ablaka alatt nem egyszer szerenádot adtak, hangversenyeire százak és százak utaztak vidékről. A cukrászok zongora-formájú tortákat sütöttek, rajtuk cukormázból a felirat: Liszt . Tiszteletére a nemesi családok hajnalokba nyúló díszvacsorákat adtak. Látogatásának csúcspontja az a történelmi jelentőségű zongoraest, melyet Liszt a régi magyar Nemzeti Színházban, díszmagyart öltve adott. Műsora végén, elülni nem akaró tapsvihar közepette belekezdett a nemzeti önállóságot jelképező Rákóczi-induló saját maga készített fantáziaszerű feldolgozásába - mely dallamot forradalmi asszociációi miatt az osztrákok betiltottak. Ez természetesen nem kerülte el a titkosrendőrség figyelmét sem. A színházból mintegy ötezres tömeg kísérte haza Lisztet a jeges hidegben fáklyákkal, katonazenekarral a Festetics-kastélyhoz. "Diadalmas menet volt, amilyenben Lafayette és a forradalom néhány embere részesült csak írja a nem mindennapi eseményről Marie d Agoult grófnénak. Tíz napot maradt még Pesten. Hangversenyt adott a Nemzeti Zenede alapításának javára, találkozott Vörösmarty Mihállyal, aki ódával köszöntötte: Hírhedett zenésze e világnak, / Bárhová juss, mindig hű rokon! / Van-e hangod a beteg hazának / A velőket rázó húrokon? Később, erdélyi útja során Liszt ezer és ezer spontán szeretetmegnyilvánulásban részesült. Ez a legfantasztikusabb dicsőséges utazás, melyről művész valaha is álmodhatott..." - írta.

- Ma az ő nevét viseli a budapesti zeneművészeti egyetem.

- 1869-től haláláig minden évben több hónapot Magyarországon töltött. Pesten állandó lakást tartott fönn, és folyamatosan figyelemmel kísérte a hangversenyéletet. Élénk zenei kapcsolata volt Reményi Ede hegedűművésszel, valamint kora neves zeneszerzőivel: Mihalovich Ödönnel, Erkel Ferenccel, id. Ábrányi Kornéllal és Mosonyi Mihállyal. Írásba foglalta a létesítendő budapesti Királyi Zeneakadémia irányelveit. Az 1875-ben megnyíló intézmény elnöke lett. Elvállalta a zongoristák "legfőbb kiművelési osztályát". Növendékei már az első diákmatinén kitűntek. Korábbi szabódásai ellenére ezt írta: "Legboldogabb óráim azok, melyeket tanárkodással töltök az új Zeneakadémián".

- Alkotóművészről lévén szó kulcskérdés: hagyott-e művein jelentős nyomot magyarsága? Ismerte a cigányzenét?

- Műveiben először egzotikumként jelenik meg a magyaros színezet, majd a hazafias lelkesedés szülte karakterdarabokat bensőségesen átélt magyar hangvételű kompozíciók követik. Magyar hangja azonban nem népzenénkben gyökerezik, hisz az egész magyar nemzeti romantika, beleértve Erkel operáit és Liszt műveit, a cigányok által játszott verbunkoson, csárdáson és a népies műdalokon alapult. Lisztet már gyerekkorában elbűvölte a cigányzenekarok játéka, az őserő erejével feltörő muzikalitása, együttes rögtönző képessége. Művek sora bizonyítja, mennyire hatott rá. Például Christus című oratóriumának zenei stílusát átitatják a magyar elemek. Hallunk benne duda-basszust, Bartókot előrevetítő akusztikus skálát, cigány-skálából leszűrt hangzatokat.

- Burgenlandban is Liszt-év van, ünneplik, az osztrákok is magukénak tudják.

- Liszt otthonosan mozgott Európában, szellemi öröksége az egyetemes emberi kultúra része. Több nemzet is szeretné kisajátítani, de érzelmei, tevékenysége és művészete alapján egyértelműen a magyarsághoz kötődött. Bartók Béla e kérdésben - híres akadémiai székfoglaló beszédében - így foglalt állást: "Liszt magát mindenkor, Magyarország jósorsában éppúgy, mint balsorsában állhatatosan magyarnak vallja. Már pedig egy ilyen nagy művészi jelenségnek, mint amilyen Liszt volt, kijár a világ minden részéről, hogy ebbeli akaratát tudomásul vegyék, annak ne mondjanak ellent."

- Az ifjú Liszt gyakorlatilag semmiféle kapcsolatot nem tartott fenn hazájával. Életének döntő fordulópontja azonban az 1838-as pesti nagy árvíz, melynek híre nagyon megrázta. Ekkor vált számára világossá a haza fogalma. Bécsben, jótékonysági koncertsorozatával 24 ezer aranyforintot gyűjtött össze az árvízkárosultak javára: ez volt a legnagyobb magánkézből származó adomány, amelyet akkor a magyarok kaptak. 1839 decemberében, Bécsben koncertezvén, küldöttség érkezett hozzá Pestről, hogy meghívja, térjen vissza Magyarországra. E meghívás döntő hatással volt rá: a magyar közönség leírhatatlan, mámoros ünnepléssel, soha másutt nem tapasztalt rajongással fogadta. Hogy e lelkesedést megértsük, fel kell idéznünk a történelmi hátteret: az országra ekkor már másfél évszázada osztrák elnyomás nehezedett, a nemzet életének minden fontos eseményét Bécs irányította. A magyar nyelvet és kultúrát erőszakosan háttérbe szorították, az ország anyagi forrásait kifosztották. A függetlenségéért küzdő Magyarországon a reformkorban a nemzeti lelkesedés áradata söpört végig. Ebből következett a szinte bálványozó imádat, mellyel Lisztet körülvették: pozsonyi hangversenye után Esterházy Kázmér gróf hintajában, diadalmenetben utazott Pestre. Egész Pest róla beszélt, ablaka alatt nem egyszer szerenádot adtak, hangversenyeire százak és százak utaztak vidékről. A cukrászok zongora-formájú tortákat sütöttek, rajtuk cukormázból a felirat: Liszt . Tiszteletére a nemesi családok hajnalokba nyúló díszvacsorákat adtak. Látogatásának csúcspontja az a történelmi jelentőségű zongoraest, melyet Liszt a régi magyar Nemzeti Színházban, díszmagyart öltve adott. Műsora végén, elülni nem akaró tapsvihar közepette belekezdett a nemzeti önállóságot jelképező Rákóczi-induló saját maga készített fantáziaszerű feldolgozásába - mely dallamot forradalmi asszociációi miatt az osztrákok betiltottak. Ez természetesen nem kerülte el a titkosrendőrség figyelmét sem. A színházból mintegy ötezres tömeg kísérte haza Lisztet a jeges hidegben fáklyákkal, katonazenekarral a Festetics-kastélyhoz. "Diadalmas menet volt, amilyenben Lafayette és a forradalom néhány embere részesült csak írja a nem mindennapi eseményről Marie d Agoult grófnénak. Tíz napot maradt még Pesten. Hangversenyt adott a Nemzeti Zenede alapításának javára, találkozott Vörösmarty Mihállyal, aki ódával köszöntötte: Hírhedett zenésze e világnak, / Bárhová juss, mindig hű rokon! / Van-e hangod a beteg hazának / A velőket rázó húrokon? Később, erdélyi útja során Liszt ezer és ezer spontán szeretetmegnyilvánulásban részesült. Ez a legfantasztikusabb dicsőséges utazás, melyről művész valaha is álmodhatott..." - írta.

- Ma az ő nevét viseli a budapesti zeneművészeti egyetem.

- 1869-től haláláig minden évben több hónapot Magyarországon töltött. Pesten állandó lakást tartott fönn, és folyamatosan figyelemmel kísérte a hangversenyéletet. Élénk zenei kapcsolata volt Reményi Ede hegedűművésszel, valamint kora neves zeneszerzőivel: Mihalovich Ödönnel, Erkel Ferenccel, id. Ábrányi Kornéllal és Mosonyi Mihállyal. Írásba foglalta a létesítendő budapesti Királyi Zeneakadémia irányelveit. Az 1875-ben megnyíló intézmény elnöke lett. Elvállalta a zongoristák "legfőbb kiművelési osztályát". Növendékei már az első diákmatinén kitűntek. Korábbi szabódásai ellenére ezt írta: "Legboldogabb óráim azok, melyeket tanárkodással töltök az új Zeneakadémián".

- Alkotóművészről lévén szó kulcskérdés: hagyott-e művein jelentős nyomot magyarsága? Ismerte a cigányzenét?

- Műveiben először egzotikumként jelenik meg a magyaros színezet, majd a hazafias lelkesedés szülte karakterdarabokat bensőségesen átélt magyar hangvételű kompozíciók követik. Magyar hangja azonban nem népzenénkben gyökerezik, hisz az egész magyar nemzeti romantika, beleértve Erkel operáit és Liszt műveit, a cigányok által játszott verbunkoson, csárdáson és a népies műdalokon alapult. Lisztet már gyerekkorában elbűvölte a cigányzenekarok játéka, az őserő erejével feltörő muzikalitása, együttes rögtönző képessége. Művek sora bizonyítja, mennyire hatott rá. Például Christus című oratóriumának zenei stílusát átitatják a magyar elemek. Hallunk benne duda-basszust, Bartókot előrevetítő akusztikus skálát, cigány-skálából leszűrt hangzatokat.

- Burgenlandban is Liszt-év van, ünneplik, az osztrákok is magukénak tudják.

- Liszt otthonosan mozgott Európában, szellemi öröksége az egyetemes emberi kultúra része. Több nemzet is szeretné kisajátítani, de érzelmei, tevékenysége és művészete alapján egyértelműen a magyarsághoz kötődött. Bartók Béla e kérdésben - híres akadémiai székfoglaló beszédében - így foglalt állást: "Liszt magát mindenkor, Magyarország jósorsában éppúgy, mint balsorsában állhatatosan magyarnak vallja. Már pedig egy ilyen nagy művészi jelenségnek, mint amilyen Liszt volt, kijár a világ minden részéről, hogy ebbeli akaratát tudomásul vegyék, annak ne mondjanak ellent."

- Az ifjú Liszt gyakorlatilag semmiféle kapcsolatot nem tartott fenn hazájával. Életének döntő fordulópontja azonban az 1838-as pesti nagy árvíz, melynek híre nagyon megrázta. Ekkor vált számára világossá a haza fogalma. Bécsben, jótékonysági koncertsorozatával 24 ezer aranyforintot gyűjtött össze az árvízkárosultak javára: ez volt a legnagyobb magánkézből származó adomány, amelyet akkor a magyarok kaptak. 1839 decemberében, Bécsben koncertezvén, küldöttség érkezett hozzá Pestről, hogy meghívja, térjen vissza Magyarországra. E meghívás döntő hatással volt rá: a magyar közönség leírhatatlan, mámoros ünnepléssel, soha másutt nem tapasztalt rajongással fogadta. Hogy e lelkesedést megértsük, fel kell idéznünk a történelmi hátteret: az országra ekkor már másfél évszázada osztrák elnyomás nehezedett, a nemzet életének minden fontos eseményét Bécs irányította. A magyar nyelvet és kultúrát erőszakosan háttérbe szorították, az ország anyagi forrásait kifosztották. A függetlenségéért küzdő Magyarországon a reformkorban a nemzeti lelkesedés áradata söpört végig. Ebből következett a szinte bálványozó imádat, mellyel Lisztet körülvették: pozsonyi hangversenye után Esterházy Kázmér gróf hintajában, diadalmenetben utazott Pestre. Egész Pest róla beszélt, ablaka alatt nem egyszer szerenádot adtak, hangversenyeire százak és százak utaztak vidékről. A cukrászok zongora-formájú tortákat sütöttek, rajtuk cukormázból a felirat: Liszt . Tiszteletére a nemesi családok hajnalokba nyúló díszvacsorákat adtak. Látogatásának csúcspontja az a történelmi jelentőségű zongoraest, melyet Liszt a régi magyar Nemzeti Színházban, díszmagyart öltve adott. Műsora végén, elülni nem akaró tapsvihar közepette belekezdett a nemzeti önállóságot jelképező Rákóczi-induló saját maga készített fantáziaszerű feldolgozásába - mely dallamot forradalmi asszociációi miatt az osztrákok betiltottak. Ez természetesen nem kerülte el a titkosrendőrség figyelmét sem. A színházból mintegy ötezres tömeg kísérte haza Lisztet a jeges hidegben fáklyákkal, katonazenekarral a Festetics-kastélyhoz. "Diadalmas menet volt, amilyenben Lafayette és a forradalom néhány embere részesült csak írja a nem mindennapi eseményről Marie d Agoult grófnénak. Tíz napot maradt még Pesten. Hangversenyt adott a Nemzeti Zenede alapításának javára, találkozott Vörösmarty Mihállyal, aki ódával köszöntötte: Hírhedett zenésze e világnak, / Bárhová juss, mindig hű rokon! / Van-e hangod a beteg hazának / A velőket rázó húrokon? Később, erdélyi útja során Liszt ezer és ezer spontán szeretetmegnyilvánulásban részesült. Ez a legfantasztikusabb dicsőséges utazás, melyről művész valaha is álmodhatott..." - írta.

- Ma az ő nevét viseli a budapesti zeneművészeti egyetem.

- 1869-től haláláig minden évben több hónapot Magyarországon töltött. Pesten állandó lakást tartott fönn, és folyamatosan figyelemmel kísérte a hangversenyéletet. Élénk zenei kapcsolata volt Reményi Ede hegedűművésszel, valamint kora neves zeneszerzőivel: Mihalovich Ödönnel, Erkel Ferenccel, id. Ábrányi Kornéllal és Mosonyi Mihállyal. Írásba foglalta a létesítendő budapesti Királyi Zeneakadémia irányelveit. Az 1875-ben megnyíló intézmény elnöke lett. Elvállalta a zongoristák "legfőbb kiművelési osztályát". Növendékei már az első diákmatinén kitűntek. Korábbi szabódásai ellenére ezt írta: "Legboldogabb óráim azok, melyeket tanárkodással töltök az új Zeneakadémián".

- Alkotóművészről lévén szó kulcskérdés: hagyott-e művein jelentős nyomot magyarsága? Ismerte a cigányzenét?

- Műveiben először egzotikumként jelenik meg a magyaros színezet, majd a hazafias lelkesedés szülte karakterdarabokat bensőségesen átélt magyar hangvételű kompozíciók követik. Magyar hangja azonban nem népzenénkben gyökerezik, hisz az egész magyar nemzeti romantika, beleértve Erkel operáit és Liszt műveit, a cigányok által játszott verbunkoson, csárdáson és a népies műdalokon alapult. Lisztet már gyerekkorában elbűvölte a cigányzenekarok játéka, az őserő erejével feltörő muzikalitása, együttes rögtönző képessége. Művek sora bizonyítja, mennyire hatott rá. Például Christus című oratóriumának zenei stílusát átitatják a magyar elemek. Hallunk benne duda-basszust, Bartókot előrevetítő akusztikus skálát, cigány-skálából leszűrt hangzatokat.

- Burgenlandban is Liszt-év van, ünneplik, az osztrákok is magukénak tudják.

- Liszt otthonosan mozgott Európában, szellemi öröksége az egyetemes emberi kultúra része. Több nemzet is szeretné kisajátítani, de érzelmei, tevékenysége és művészete alapján egyértelműen a magyarsághoz kötődött. Bartók Béla e kérdésben - híres akadémiai székfoglaló beszédében - így foglalt állást: "Liszt magát mindenkor, Magyarország jósorsában éppúgy, mint balsorsában állhatatosan magyarnak vallja. Már pedig egy ilyen nagy művészi jelenségnek, mint amilyen Liszt volt, kijár a világ minden részéről, hogy ebbeli akaratát tudomásul vegyék, annak ne mondjanak ellent."

- Az ifjú Liszt gyakorlatilag semmiféle kapcsolatot nem tartott fenn hazájával. Életének döntő fordulópontja azonban az 1838-as pesti nagy árvíz, melynek híre nagyon megrázta. Ekkor vált számára világossá a haza fogalma. Bécsben, jótékonysági koncertsorozatával 24 ezer aranyforintot gyűjtött össze az árvízkárosultak javára: ez volt a legnagyobb magánkézből származó adomány, amelyet akkor a magyarok kaptak. 1839 decemberében, Bécsben koncertezvén, küldöttség érkezett hozzá Pestről, hogy meghívja, térjen vissza Magyarországra. E meghívás döntő hatással volt rá: a magyar közönség leírhatatlan, mámoros ünnepléssel, soha másutt nem tapasztalt rajongással fogadta. Hogy e lelkesedést megértsük, fel kell idéznünk a történelmi hátteret: az országra ekkor már másfél évszázada osztrák elnyomás nehezedett, a nemzet életének minden fontos eseményét Bécs irányította. A magyar nyelvet és kultúrát erőszakosan háttérbe szorították, az ország anyagi forrásait kifosztották. A függetlenségéért küzdő Magyarországon a reformkorban a nemzeti lelkesedés áradata söpört végig. Ebből következett a szinte bálványozó imádat, mellyel Lisztet körülvették: pozsonyi hangversenye után Esterházy Kázmér gróf hintajában, diadalmenetben utazott Pestre. Egész Pest róla beszélt, ablaka alatt nem egyszer szerenádot adtak, hangversenyeire százak és százak utaztak vidékről. A cukrászok zongora-formájú tortákat sütöttek, rajtuk cukormázból a felirat: Liszt . Tiszteletére a nemesi családok hajnalokba nyúló díszvacsorákat adtak. Látogatásának csúcspontja az a történelmi jelentőségű zongoraest, melyet Liszt a régi magyar Nemzeti Színházban, díszmagyart öltve adott. Műsora végén, elülni nem akaró tapsvihar közepette belekezdett a nemzeti önállóságot jelképező Rákóczi-induló saját maga készített fantáziaszerű feldolgozásába - mely dallamot forradalmi asszociációi miatt az osztrákok betiltottak. Ez természetesen nem kerülte el a titkosrendőrség figyelmét sem. A színházból mintegy ötezres tömeg kísérte haza Lisztet a jeges hidegben fáklyákkal, katonazenekarral a Festetics-kastélyhoz. "Diadalmas menet volt, amilyenben Lafayette és a forradalom néhány embere részesült csak írja a nem mindennapi eseményről Marie d Agoult grófnénak. Tíz napot maradt még Pesten. Hangversenyt adott a Nemzeti Zenede alapításának javára, találkozott Vörösmarty Mihállyal, aki ódával köszöntötte: Hírhedett zenésze e világnak, / Bárhová juss, mindig hű rokon! / Van-e hangod a beteg hazának / A velőket rázó húrokon? Később, erdélyi útja során Liszt ezer és ezer spontán szeretetmegnyilvánulásban részesült. Ez a legfantasztikusabb dicsőséges utazás, melyről művész valaha is álmodhatott..." - írta.

- Ma az ő nevét viseli a budapesti zeneművészeti egyetem.

- 1869-től haláláig minden évben több hónapot Magyarországon töltött. Pesten állandó lakást tartott fönn, és folyamatosan figyelemmel kísérte a hangversenyéletet. Élénk zenei kapcsolata volt Reményi Ede hegedűművésszel, valamint kora neves zeneszerzőivel: Mihalovich Ödönnel, Erkel Ferenccel, id. Ábrányi Kornéllal és Mosonyi Mihállyal. Írásba foglalta a létesítendő budapesti Királyi Zeneakadémia irányelveit. Az 1875-ben megnyíló intézmény elnöke lett. Elvállalta a zongoristák "legfőbb kiművelési osztályát". Növendékei már az első diákmatinén kitűntek. Korábbi szabódásai ellenére ezt írta: "Legboldogabb óráim azok, melyeket tanárkodással töltök az új Zeneakadémián".

- Alkotóművészről lévén szó kulcskérdés: hagyott-e művein jelentős nyomot magyarsága? Ismerte a cigányzenét?

- Műveiben először egzotikumként jelenik meg a magyaros színezet, majd a hazafias lelkesedés szülte karakterdarabokat bensőségesen átélt magyar hangvételű kompozíciók követik. Magyar hangja azonban nem népzenénkben gyökerezik, hisz az egész magyar nemzeti romantika, beleértve Erkel operáit és Liszt műveit, a cigányok által játszott verbunkoson, csárdáson és a népies műdalokon alapult. Lisztet már gyerekkorában elbűvölte a cigányzenekarok játéka, az őserő erejével feltörő muzikalitása, együttes rögtönző képessége. Művek sora bizonyítja, mennyire hatott rá. Például Christus című oratóriumának zenei stílusát átitatják a magyar elemek. Hallunk benne duda-basszust, Bartókot előrevetítő akusztikus skálát, cigány-skálából leszűrt hangzatokat.

- Burgenlandban is Liszt-év van, ünneplik, az osztrákok is magukénak tudják.

- Liszt otthonosan mozgott Európában, szellemi öröksége az egyetemes emberi kultúra része. Több nemzet is szeretné kisajátítani, de érzelmei, tevékenysége és művészete alapján egyértelműen a magyarsághoz kötődött. Bartók Béla e kérdésben - híres akadémiai székfoglaló beszédében - így foglalt állást: "Liszt magát mindenkor, Magyarország jósorsában éppúgy, mint balsorsában állhatatosan magyarnak vallja. Már pedig egy ilyen nagy művészi jelenségnek, mint amilyen Liszt volt, kijár a világ minden részéről, hogy ebbeli akaratát tudomásul vegyék, annak ne mondjanak ellent."

- Ma az ő nevét viseli a budapesti zeneművészeti egyetem.

- 1869-től haláláig minden évben több hónapot Magyarországon töltött. Pesten állandó lakást tartott fönn, és folyamatosan figyelemmel kísérte a hangversenyéletet. Élénk zenei kapcsolata volt Reményi Ede hegedűművésszel, valamint kora neves zeneszerzőivel: Mihalovich Ödönnel, Erkel Ferenccel, id. Ábrányi Kornéllal és Mosonyi Mihállyal. Írásba foglalta a létesítendő budapesti Királyi Zeneakadémia irányelveit. Az 1875-ben megnyíló intézmény elnöke lett. Elvállalta a zongoristák "legfőbb kiművelési osztályát". Növendékei már az első diákmatinén kitűntek. Korábbi szabódásai ellenére ezt írta: "Legboldogabb óráim azok, melyeket tanárkodással töltök az új Zeneakadémián".

- Alkotóművészről lévén szó kulcskérdés: hagyott-e művein jelentős nyomot magyarsága? Ismerte a cigányzenét?

- Műveiben először egzotikumként jelenik meg a magyaros színezet, majd a hazafias lelkesedés szülte karakterdarabokat bensőségesen átélt magyar hangvételű kompozíciók követik. Magyar hangja azonban nem népzenénkben gyökerezik, hisz az egész magyar nemzeti romantika, beleértve Erkel operáit és Liszt műveit, a cigányok által játszott verbunkoson, csárdáson és a népies műdalokon alapult. Lisztet már gyerekkorában elbűvölte a cigányzenekarok játéka, az őserő erejével feltörő muzikalitása, együttes rögtönző képessége. Művek sora bizonyítja, mennyire hatott rá. Például Christus című oratóriumának zenei stílusát átitatják a magyar elemek. Hallunk benne duda-basszust, Bartókot előrevetítő akusztikus skálát, cigány-skálából leszűrt hangzatokat.

- Burgenlandban is Liszt-év van, ünneplik, az osztrákok is magukénak tudják.

- Liszt otthonosan mozgott Európában, szellemi öröksége az egyetemes emberi kultúra része. Több nemzet is szeretné kisajátítani, de érzelmei, tevékenysége és művészete alapján egyértelműen a magyarsághoz kötődött. Bartók Béla e kérdésben - híres akadémiai székfoglaló beszédében - így foglalt állást: "Liszt magát mindenkor, Magyarország jósorsában éppúgy, mint balsorsában állhatatosan magyarnak vallja. Már pedig egy ilyen nagy művészi jelenségnek, mint amilyen Liszt volt, kijár a világ minden részéről, hogy ebbeli akaratát tudomásul vegyék, annak ne mondjanak ellent."

- Ma az ő nevét viseli a budapesti zeneművészeti egyetem.

- 1869-től haláláig minden évben több hónapot Magyarországon töltött. Pesten állandó lakást tartott fönn, és folyamatosan figyelemmel kísérte a hangversenyéletet. Élénk zenei kapcsolata volt Reményi Ede hegedűművésszel, valamint kora neves zeneszerzőivel: Mihalovich Ödönnel, Erkel Ferenccel, id. Ábrányi Kornéllal és Mosonyi Mihállyal. Írásba foglalta a létesítendő budapesti Királyi Zeneakadémia irányelveit. Az 1875-ben megnyíló intézmény elnöke lett. Elvállalta a zongoristák "legfőbb kiművelési osztályát". Növendékei már az első diákmatinén kitűntek. Korábbi szabódásai ellenére ezt írta: "Legboldogabb óráim azok, melyeket tanárkodással töltök az új Zeneakadémián".

- Alkotóművészről lévén szó kulcskérdés: hagyott-e művein jelentős nyomot magyarsága? Ismerte a cigányzenét?

- Műveiben először egzotikumként jelenik meg a magyaros színezet, majd a hazafias lelkesedés szülte karakterdarabokat bensőségesen átélt magyar hangvételű kompozíciók követik. Magyar hangja azonban nem népzenénkben gyökerezik, hisz az egész magyar nemzeti romantika, beleértve Erkel operáit és Liszt műveit, a cigányok által játszott verbunkoson, csárdáson és a népies műdalokon alapult. Lisztet már gyerekkorában elbűvölte a cigányzenekarok játéka, az őserő erejével feltörő muzikalitása, együttes rögtönző képessége. Művek sora bizonyítja, mennyire hatott rá. Például Christus című oratóriumának zenei stílusát átitatják a magyar elemek. Hallunk benne duda-basszust, Bartókot előrevetítő akusztikus skálát, cigány-skálából leszűrt hangzatokat.

- Burgenlandban is Liszt-év van, ünneplik, az osztrákok is magukénak tudják.

- Liszt otthonosan mozgott Európában, szellemi öröksége az egyetemes emberi kultúra része. Több nemzet is szeretné kisajátítani, de érzelmei, tevékenysége és művészete alapján egyértelműen a magyarsághoz kötődött. Bartók Béla e kérdésben - híres akadémiai székfoglaló beszédében - így foglalt állást: "Liszt magát mindenkor, Magyarország jósorsában éppúgy, mint balsorsában állhatatosan magyarnak vallja. Már pedig egy ilyen nagy művészi jelenségnek, mint amilyen Liszt volt, kijár a világ minden részéről, hogy ebbeli akaratát tudomásul vegyék, annak ne mondjanak ellent."

- Ma az ő nevét viseli a budapesti zeneművészeti egyetem.

- 1869-től haláláig minden évben több hónapot Magyarországon töltött. Pesten állandó lakást tartott fönn, és folyamatosan figyelemmel kísérte a hangversenyéletet. Élénk zenei kapcsolata volt Reményi Ede hegedűművésszel, valamint kora neves zeneszerzőivel: Mihalovich Ödönnel, Erkel Ferenccel, id. Ábrányi Kornéllal és Mosonyi Mihállyal. Írásba foglalta a létesítendő budapesti Királyi Zeneakadémia irányelveit. Az 1875-ben megnyíló intézmény elnöke lett. Elvállalta a zongoristák "legfőbb kiművelési osztályát". Növendékei már az első diákmatinén kitűntek. Korábbi szabódásai ellenére ezt írta: "Legboldogabb óráim azok, melyeket tanárkodással töltök az új Zeneakadémián".

- Alkotóművészről lévén szó kulcskérdés: hagyott-e művein jelentős nyomot magyarsága? Ismerte a cigányzenét?

- Műveiben először egzotikumként jelenik meg a magyaros színezet, majd a hazafias lelkesedés szülte karakterdarabokat bensőségesen átélt magyar hangvételű kompozíciók követik. Magyar hangja azonban nem népzenénkben gyökerezik, hisz az egész magyar nemzeti romantika, beleértve Erkel operáit és Liszt műveit, a cigányok által játszott verbunkoson, csárdáson és a népies műdalokon alapult. Lisztet már gyerekkorában elbűvölte a cigányzenekarok játéka, az őserő erejével feltörő muzikalitása, együttes rögtönző képessége. Művek sora bizonyítja, mennyire hatott rá. Például Christus című oratóriumának zenei stílusát átitatják a magyar elemek. Hallunk benne duda-basszust, Bartókot előrevetítő akusztikus skálát, cigány-skálából leszűrt hangzatokat.

- Burgenlandban is Liszt-év van, ünneplik, az osztrákok is magukénak tudják.

- Liszt otthonosan mozgott Európában, szellemi öröksége az egyetemes emberi kultúra része. Több nemzet is szeretné kisajátítani, de érzelmei, tevékenysége és művészete alapján egyértelműen a magyarsághoz kötődött. Bartók Béla e kérdésben - híres akadémiai székfoglaló beszédében - így foglalt állást: "Liszt magát mindenkor, Magyarország jósorsában éppúgy, mint balsorsában állhatatosan magyarnak vallja. Már pedig egy ilyen nagy művészi jelenségnek, mint amilyen Liszt volt, kijár a világ minden részéről, hogy ebbeli akaratát tudomásul vegyék, annak ne mondjanak ellent."

- Ma az ő nevét viseli a budapesti zeneművészeti egyetem.

- 1869-től haláláig minden évben több hónapot Magyarországon töltött. Pesten állandó lakást tartott fönn, és folyamatosan figyelemmel kísérte a hangversenyéletet. Élénk zenei kapcsolata volt Reményi Ede hegedűművésszel, valamint kora neves zeneszerzőivel: Mihalovich Ödönnel, Erkel Ferenccel, id. Ábrányi Kornéllal és Mosonyi Mihállyal. Írásba foglalta a létesítendő budapesti Királyi Zeneakadémia irányelveit. Az 1875-ben megnyíló intézmény elnöke lett. Elvállalta a zongoristák "legfőbb kiművelési osztályát". Növendékei már az első diákmatinén kitűntek. Korábbi szabódásai ellenére ezt írta: "Legboldogabb óráim azok, melyeket tanárkodással töltök az új Zeneakadémián".

- Alkotóművészről lévén szó kulcskérdés: hagyott-e művein jelentős nyomot magyarsága? Ismerte a cigányzenét?

- Műveiben először egzotikumként jelenik meg a magyaros színezet, majd a hazafias lelkesedés szülte karakterdarabokat bensőségesen átélt magyar hangvételű kompozíciók követik. Magyar hangja azonban nem népzenénkben gyökerezik, hisz az egész magyar nemzeti romantika, beleértve Erkel operáit és Liszt műveit, a cigányok által játszott verbunkoson, csárdáson és a népies műdalokon alapult. Lisztet már gyerekkorában elbűvölte a cigányzenekarok játéka, az őserő erejével feltörő muzikalitása, együttes rögtönző képessége. Művek sora bizonyítja, mennyire hatott rá. Például Christus című oratóriumának zenei stílusát átitatják a magyar elemek. Hallunk benne duda-basszust, Bartókot előrevetítő akusztikus skálát, cigány-skálából leszűrt hangzatokat.

- Burgenlandban is Liszt-év van, ünneplik, az osztrákok is magukénak tudják.

- Liszt otthonosan mozgott Európában, szellemi öröksége az egyetemes emberi kultúra része. Több nemzet is szeretné kisajátítani, de érzelmei, tevékenysége és művészete alapján egyértelműen a magyarsághoz kötődött. Bartók Béla e kérdésben - híres akadémiai székfoglaló beszédében - így foglalt állást: "Liszt magát mindenkor, Magyarország jósorsában éppúgy, mint balsorsában állhatatosan magyarnak vallja. Már pedig egy ilyen nagy művészi jelenségnek, mint amilyen Liszt volt, kijár a világ minden részéről, hogy ebbeli akaratát tudomásul vegyék, annak ne mondjanak ellent."

- 1869-től haláláig minden évben több hónapot Magyarországon töltött. Pesten állandó lakást tartott fönn, és folyamatosan figyelemmel kísérte a hangversenyéletet. Élénk zenei kapcsolata volt Reményi Ede hegedűművésszel, valamint kora neves zeneszerzőivel: Mihalovich Ödönnel, Erkel Ferenccel, id. Ábrányi Kornéllal és Mosonyi Mihállyal. Írásba foglalta a létesítendő budapesti Királyi Zeneakadémia irányelveit. Az 1875-ben megnyíló intézmény elnöke lett. Elvállalta a zongoristák "legfőbb kiművelési osztályát". Növendékei már az első diákmatinén kitűntek. Korábbi szabódásai ellenére ezt írta: "Legboldogabb óráim azok, melyeket tanárkodással töltök az új Zeneakadémián".

- Alkotóművészről lévén szó kulcskérdés: hagyott-e művein jelentős nyomot magyarsága? Ismerte a cigányzenét?

- Műveiben először egzotikumként jelenik meg a magyaros színezet, majd a hazafias lelkesedés szülte karakterdarabokat bensőségesen átélt magyar hangvételű kompozíciók követik. Magyar hangja azonban nem népzenénkben gyökerezik, hisz az egész magyar nemzeti romantika, beleértve Erkel operáit és Liszt műveit, a cigányok által játszott verbunkoson, csárdáson és a népies műdalokon alapult. Lisztet már gyerekkorában elbűvölte a cigányzenekarok játéka, az őserő erejével feltörő muzikalitása, együttes rögtönző képessége. Művek sora bizonyítja, mennyire hatott rá. Például Christus című oratóriumának zenei stílusát átitatják a magyar elemek. Hallunk benne duda-basszust, Bartókot előrevetítő akusztikus skálát, cigány-skálából leszűrt hangzatokat.

- Burgenlandban is Liszt-év van, ünneplik, az osztrákok is magukénak tudják.

- Liszt otthonosan mozgott Európában, szellemi öröksége az egyetemes emberi kultúra része. Több nemzet is szeretné kisajátítani, de érzelmei, tevékenysége és művészete alapján egyértelműen a magyarsághoz kötődött. Bartók Béla e kérdésben - híres akadémiai székfoglaló beszédében - így foglalt állást: "Liszt magát mindenkor, Magyarország jósorsában éppúgy, mint balsorsában állhatatosan magyarnak vallja. Már pedig egy ilyen nagy művészi jelenségnek, mint amilyen Liszt volt, kijár a világ minden részéről, hogy ebbeli akaratát tudomásul vegyék, annak ne mondjanak ellent."

- 1869-től haláláig minden évben több hónapot Magyarországon töltött. Pesten állandó lakást tartott fönn, és folyamatosan figyelemmel kísérte a hangversenyéletet. Élénk zenei kapcsolata volt Reményi Ede hegedűművésszel, valamint kora neves zeneszerzőivel: Mihalovich Ödönnel, Erkel Ferenccel, id. Ábrányi Kornéllal és Mosonyi Mihállyal. Írásba foglalta a létesítendő budapesti Királyi Zeneakadémia irányelveit. Az 1875-ben megnyíló intézmény elnöke lett. Elvállalta a zongoristák "legfőbb kiművelési osztályát". Növendékei már az első diákmatinén kitűntek. Korábbi szabódásai ellenére ezt írta: "Legboldogabb óráim azok, melyeket tanárkodással töltök az új Zeneakadémián".

- Alkotóművészről lévén szó kulcskérdés: hagyott-e művein jelentős nyomot magyarsága? Ismerte a cigányzenét?

- Műveiben először egzotikumként jelenik meg a magyaros színezet, majd a hazafias lelkesedés szülte karakterdarabokat bensőségesen átélt magyar hangvételű kompozíciók követik. Magyar hangja azonban nem népzenénkben gyökerezik, hisz az egész magyar nemzeti romantika, beleértve Erkel operáit és Liszt műveit, a cigányok által játszott verbunkoson, csárdáson és a népies műdalokon alapult. Lisztet már gyerekkorában elbűvölte a cigányzenekarok játéka, az őserő erejével feltörő muzikalitása, együttes rögtönző képessége. Művek sora bizonyítja, mennyire hatott rá. Például Christus című oratóriumának zenei stílusát átitatják a magyar elemek. Hallunk benne duda-basszust, Bartókot előrevetítő akusztikus skálát, cigány-skálából leszűrt hangzatokat.

- Burgenlandban is Liszt-év van, ünneplik, az osztrákok is magukénak tudják.

- Liszt otthonosan mozgott Európában, szellemi öröksége az egyetemes emberi kultúra része. Több nemzet is szeretné kisajátítani, de érzelmei, tevékenysége és művészete alapján egyértelműen a magyarsághoz kötődött. Bartók Béla e kérdésben - híres akadémiai székfoglaló beszédében - így foglalt állást: "Liszt magát mindenkor, Magyarország jósorsában éppúgy, mint balsorsában állhatatosan magyarnak vallja. Már pedig egy ilyen nagy művészi jelenségnek, mint amilyen Liszt volt, kijár a világ minden részéről, hogy ebbeli akaratát tudomásul vegyék, annak ne mondjanak ellent."

- 1869-től haláláig minden évben több hónapot Magyarországon töltött. Pesten állandó lakást tartott fönn, és folyamatosan figyelemmel kísérte a hangversenyéletet. Élénk zenei kapcsolata volt Reményi Ede hegedűművésszel, valamint kora neves zeneszerzőivel: Mihalovich Ödönnel, Erkel Ferenccel, id. Ábrányi Kornéllal és Mosonyi Mihállyal. Írásba foglalta a létesítendő budapesti Királyi Zeneakadémia irányelveit. Az 1875-ben megnyíló intézmény elnöke lett. Elvállalta a zongoristák "legfőbb kiművelési osztályát". Növendékei már az első diákmatinén kitűntek. Korábbi szabódásai ellenére ezt írta: "Legboldogabb óráim azok, melyeket tanárkodással töltök az új Zeneakadémián".

- Alkotóművészről lévén szó kulcskérdés: hagyott-e művein jelentős nyomot magyarsága? Ismerte a cigányzenét?

- Műveiben először egzotikumként jelenik meg a magyaros színezet, majd a hazafias lelkesedés szülte karakterdarabokat bensőségesen átélt magyar hangvételű kompozíciók követik. Magyar hangja azonban nem népzenénkben gyökerezik, hisz az egész magyar nemzeti romantika, beleértve Erkel operáit és Liszt műveit, a cigányok által játszott verbunkoson, csárdáson és a népies műdalokon alapult. Lisztet már gyerekkorában elbűvölte a cigányzenekarok játéka, az őserő erejével feltörő muzikalitása, együttes rögtönző képessége. Művek sora bizonyítja, mennyire hatott rá. Például Christus című oratóriumának zenei stílusát átitatják a magyar elemek. Hallunk benne duda-basszust, Bartókot előrevetítő akusztikus skálát, cigány-skálából leszűrt hangzatokat.

- Burgenlandban is Liszt-év van, ünneplik, az osztrákok is magukénak tudják.

- Liszt otthonosan mozgott Európában, szellemi öröksége az egyetemes emberi kultúra része. Több nemzet is szeretné kisajátítani, de érzelmei, tevékenysége és művészete alapján egyértelműen a magyarsághoz kötődött. Bartók Béla e kérdésben - híres akadémiai székfoglaló beszédében - így foglalt állást: "Liszt magát mindenkor, Magyarország jósorsában éppúgy, mint balsorsában állhatatosan magyarnak vallja. Már pedig egy ilyen nagy művészi jelenségnek, mint amilyen Liszt volt, kijár a világ minden részéről, hogy ebbeli akaratát tudomásul vegyék, annak ne mondjanak ellent."

- 1869-től haláláig minden évben több hónapot Magyarországon töltött. Pesten állandó lakást tartott fönn, és folyamatosan figyelemmel kísérte a hangversenyéletet. Élénk zenei kapcsolata volt Reményi Ede hegedűművésszel, valamint kora neves zeneszerzőivel: Mihalovich Ödönnel, Erkel Ferenccel, id. Ábrányi Kornéllal és Mosonyi Mihállyal. Írásba foglalta a létesítendő budapesti Királyi Zeneakadémia irányelveit. Az 1875-ben megnyíló intézmény elnöke lett. Elvállalta a zongoristák "legfőbb kiművelési osztályát". Növendékei már az első diákmatinén kitűntek. Korábbi szabódásai ellenére ezt írta: "Legboldogabb óráim azok, melyeket tanárkodással töltök az új Zeneakadémián".

- Alkotóművészről lévén szó kulcskérdés: hagyott-e művein jelentős nyomot magyarsága? Ismerte a cigányzenét?

- Műveiben először egzotikumként jelenik meg a magyaros színezet, majd a hazafias lelkesedés szülte karakterdarabokat bensőségesen átélt magyar hangvételű kompozíciók követik. Magyar hangja azonban nem népzenénkben gyökerezik, hisz az egész magyar nemzeti romantika, beleértve Erkel operáit és Liszt műveit, a cigányok által játszott verbunkoson, csárdáson és a népies műdalokon alapult. Lisztet már gyerekkorában elbűvölte a cigányzenekarok játéka, az őserő erejével feltörő muzikalitása, együttes rögtönző képessége. Művek sora bizonyítja, mennyire hatott rá. Például Christus című oratóriumának zenei stílusát átitatják a magyar elemek. Hallunk benne duda-basszust, Bartókot előrevetítő akusztikus skálát, cigány-skálából leszűrt hangzatokat.

- Burgenlandban is Liszt-év van, ünneplik, az osztrákok is magukénak tudják.

- Liszt otthonosan mozgott Európában, szellemi öröksége az egyetemes emberi kultúra része. Több nemzet is szeretné kisajátítani, de érzelmei, tevékenysége és művészete alapján egyértelműen a magyarsághoz kötődött. Bartók Béla e kérdésben - híres akadémiai székfoglaló beszédében - így foglalt állást: "Liszt magát mindenkor, Magyarország jósorsában éppúgy, mint balsorsában állhatatosan magyarnak vallja. Már pedig egy ilyen nagy művészi jelenségnek, mint amilyen Liszt volt, kijár a világ minden részéről, hogy ebbeli akaratát tudomásul vegyék, annak ne mondjanak ellent."

- Alkotóművészről lévén szó kulcskérdés: hagyott-e művein jelentős nyomot magyarsága? Ismerte a cigányzenét?

- Műveiben először egzotikumként jelenik meg a magyaros színezet, majd a hazafias lelkesedés szülte karakterdarabokat bensőségesen átélt magyar hangvételű kompozíciók követik. Magyar hangja azonban nem népzenénkben gyökerezik, hisz az egész magyar nemzeti romantika, beleértve Erkel operáit és Liszt műveit, a cigányok által játszott verbunkoson, csárdáson és a népies műdalokon alapult. Lisztet már gyerekkorában elbűvölte a cigányzenekarok játéka, az őserő erejével feltörő muzikalitása, együttes rögtönző képessége. Művek sora bizonyítja, mennyire hatott rá. Például Christus című oratóriumának zenei stílusát átitatják a magyar elemek. Hallunk benne duda-basszust, Bartókot előrevetítő akusztikus skálát, cigány-skálából leszűrt hangzatokat.

- Burgenlandban is Liszt-év van, ünneplik, az osztrákok is magukénak tudják.

- Liszt otthonosan mozgott Európában, szellemi öröksége az egyetemes emberi kultúra része. Több nemzet is szeretné kisajátítani, de érzelmei, tevékenysége és művészete alapján egyértelműen a magyarsághoz kötődött. Bartók Béla e kérdésben - híres akadémiai székfoglaló beszédében - így foglalt állást: "Liszt magát mindenkor, Magyarország jósorsában éppúgy, mint balsorsában állhatatosan magyarnak vallja. Már pedig egy ilyen nagy művészi jelenségnek, mint amilyen Liszt volt, kijár a világ minden részéről, hogy ebbeli akaratát tudomásul vegyék, annak ne mondjanak ellent."

- Alkotóművészről lévén szó kulcskérdés: hagyott-e művein jelentős nyomot magyarsága? Ismerte a cigányzenét?

- Műveiben először egzotikumként jelenik meg a magyaros színezet, majd a hazafias lelkesedés szülte karakterdarabokat bensőségesen átélt magyar hangvételű kompozíciók követik. Magyar hangja azonban nem népzenénkben gyökerezik, hisz az egész magyar nemzeti romantika, beleértve Erkel operáit és Liszt műveit, a cigányok által játszott verbunkoson, csárdáson és a népies műdalokon alapult. Lisztet már gyerekkorában elbűvölte a cigányzenekarok játéka, az őserő erejével feltörő muzikalitása, együttes rögtönző képessége. Művek sora bizonyítja, mennyire hatott rá. Például Christus című oratóriumának zenei stílusát átitatják a magyar elemek. Hallunk benne duda-basszust, Bartókot előrevetítő akusztikus skálát, cigány-skálából leszűrt hangzatokat.

- Burgenlandban is Liszt-év van, ünneplik, az osztrákok is magukénak tudják.

- Liszt otthonosan mozgott Európában, szellemi öröksége az egyetemes emberi kultúra része. Több nemzet is szeretné kisajátítani, de érzelmei, tevékenysége és művészete alapján egyértelműen a magyarsághoz kötődött. Bartók Béla e kérdésben - híres akadémiai székfoglaló beszédében - így foglalt állást: "Liszt magát mindenkor, Magyarország jósorsában éppúgy, mint balsorsában állhatatosan magyarnak vallja. Már pedig egy ilyen nagy művészi jelenségnek, mint amilyen Liszt volt, kijár a világ minden részéről, hogy ebbeli akaratát tudomásul vegyék, annak ne mondjanak ellent."

- Alkotóművészről lévén szó kulcskérdés: hagyott-e művein jelentős nyomot magyarsága? Ismerte a cigányzenét?

- Műveiben először egzotikumként jelenik meg a magyaros színezet, majd a hazafias lelkesedés szülte karakterdarabokat bensőségesen átélt magyar hangvételű kompozíciók követik. Magyar hangja azonban nem népzenénkben gyökerezik, hisz az egész magyar nemzeti romantika, beleértve Erkel operáit és Liszt műveit, a cigányok által játszott verbunkoson, csárdáson és a népies műdalokon alapult. Lisztet már gyerekkorában elbűvölte a cigányzenekarok játéka, az őserő erejével feltörő muzikalitása, együttes rögtönző képessége. Művek sora bizonyítja, mennyire hatott rá. Például Christus című oratóriumának zenei stílusát átitatják a magyar elemek. Hallunk benne duda-basszust, Bartókot előrevetítő akusztikus skálát, cigány-skálából leszűrt hangzatokat.

- Burgenlandban is Liszt-év van, ünneplik, az osztrákok is magukénak tudják.

- Liszt otthonosan mozgott Európában, szellemi öröksége az egyetemes emberi kultúra része. Több nemzet is szeretné kisajátítani, de érzelmei, tevékenysége és művészete alapján egyértelműen a magyarsághoz kötődött. Bartók Béla e kérdésben - híres akadémiai székfoglaló beszédében - így foglalt állást: "Liszt magát mindenkor, Magyarország jósorsában éppúgy, mint balsorsában állhatatosan magyarnak vallja. Már pedig egy ilyen nagy művészi jelenségnek, mint amilyen Liszt volt, kijár a világ minden részéről, hogy ebbeli akaratát tudomásul vegyék, annak ne mondjanak ellent."

- Alkotóművészről lévén szó kulcskérdés: hagyott-e művein jelentős nyomot magyarsága? Ismerte a cigányzenét?

- Műveiben először egzotikumként jelenik meg a magyaros színezet, majd a hazafias lelkesedés szülte karakterdarabokat bensőségesen átélt magyar hangvételű kompozíciók követik. Magyar hangja azonban nem népzenénkben gyökerezik, hisz az egész magyar nemzeti romantika, beleértve Erkel operáit és Liszt műveit, a cigányok által játszott verbunkoson, csárdáson és a népies műdalokon alapult. Lisztet már gyerekkorában elbűvölte a cigányzenekarok játéka, az őserő erejével feltörő muzikalitása, együttes rögtönző képessége. Művek sora bizonyítja, mennyire hatott rá. Például Christus című oratóriumának zenei stílusát átitatják a magyar elemek. Hallunk benne duda-basszust, Bartókot előrevetítő akusztikus skálát, cigány-skálából leszűrt hangzatokat.

- Burgenlandban is Liszt-év van, ünneplik, az osztrákok is magukénak tudják.

- Liszt otthonosan mozgott Európában, szellemi öröksége az egyetemes emberi kultúra része. Több nemzet is szeretné kisajátítani, de érzelmei, tevékenysége és művészete alapján egyértelműen a magyarsághoz kötődött. Bartók Béla e kérdésben - híres akadémiai székfoglaló beszédében - így foglalt állást: "Liszt magát mindenkor, Magyarország jósorsában éppúgy, mint balsorsában állhatatosan magyarnak vallja. Már pedig egy ilyen nagy művészi jelenségnek, mint amilyen Liszt volt, kijár a világ minden részéről, hogy ebbeli akaratát tudomásul vegyék, annak ne mondjanak ellent."

- Műveiben először egzotikumként jelenik meg a magyaros színezet, majd a hazafias lelkesedés szülte karakterdarabokat bensőségesen átélt magyar hangvételű kompozíciók követik. Magyar hangja azonban nem népzenénkben gyökerezik, hisz az egész magyar nemzeti romantika, beleértve Erkel operáit és Liszt műveit, a cigányok által játszott verbunkoson, csárdáson és a népies műdalokon alapult. Lisztet már gyerekkorában elbűvölte a cigányzenekarok játéka, az őserő erejével feltörő muzikalitása, együttes rögtönző képessége. Művek sora bizonyítja, mennyire hatott rá. Például Christus című oratóriumának zenei stílusát átitatják a magyar elemek. Hallunk benne duda-basszust, Bartókot előrevetítő akusztikus skálát, cigány-skálából leszűrt hangzatokat.

- Burgenlandban is Liszt-év van, ünneplik, az osztrákok is magukénak tudják.

- Liszt otthonosan mozgott Európában, szellemi öröksége az egyetemes emberi kultúra része. Több nemzet is szeretné kisajátítani, de érzelmei, tevékenysége és művészete alapján egyértelműen a magyarsághoz kötődött. Bartók Béla e kérdésben - híres akadémiai székfoglaló beszédében - így foglalt állást: "Liszt magát mindenkor, Magyarország jósorsában éppúgy, mint balsorsában állhatatosan magyarnak vallja. Már pedig egy ilyen nagy művészi jelenségnek, mint amilyen Liszt volt, kijár a világ minden részéről, hogy ebbeli akaratát tudomásul vegyék, annak ne mondjanak ellent."

- Műveiben először egzotikumként jelenik meg a magyaros színezet, majd a hazafias lelkesedés szülte karakterdarabokat bensőségesen átélt magyar hangvételű kompozíciók követik. Magyar hangja azonban nem népzenénkben gyökerezik, hisz az egész magyar nemzeti romantika, beleértve Erkel operáit és Liszt műveit, a cigányok által játszott verbunkoson, csárdáson és a népies műdalokon alapult. Lisztet már gyerekkorában elbűvölte a cigányzenekarok játéka, az őserő erejével feltörő muzikalitása, együttes rögtönző képessége. Művek sora bizonyítja, mennyire hatott rá. Például Christus című oratóriumának zenei stílusát átitatják a magyar elemek. Hallunk benne duda-basszust, Bartókot előrevetítő akusztikus skálát, cigány-skálából leszűrt hangzatokat.

- Burgenlandban is Liszt-év van, ünneplik, az osztrákok is magukénak tudják.

- Liszt otthonosan mozgott Európában, szellemi öröksége az egyetemes emberi kultúra része. Több nemzet is szeretné kisajátítani, de érzelmei, tevékenysége és művészete alapján egyértelműen a magyarsághoz kötődött. Bartók Béla e kérdésben - híres akadémiai székfoglaló beszédében - így foglalt állást: "Liszt magát mindenkor, Magyarország jósorsában éppúgy, mint balsorsában állhatatosan magyarnak vallja. Már pedig egy ilyen nagy művészi jelenségnek, mint amilyen Liszt volt, kijár a világ minden részéről, hogy ebbeli akaratát tudomásul vegyék, annak ne mondjanak ellent."

- Műveiben először egzotikumként jelenik meg a magyaros színezet, majd a hazafias lelkesedés szülte karakterdarabokat bensőségesen átélt magyar hangvételű kompozíciók követik. Magyar hangja azonban nem népzenénkben gyökerezik, hisz az egész magyar nemzeti romantika, beleértve Erkel operáit és Liszt műveit, a cigányok által játszott verbunkoson, csárdáson és a népies műdalokon alapult. Lisztet már gyerekkorában elbűvölte a cigányzenekarok játéka, az őserő erejével feltörő muzikalitása, együttes rögtönző képessége. Művek sora bizonyítja, mennyire hatott rá. Például Christus című oratóriumának zenei stílusát átitatják a magyar elemek. Hallunk benne duda-basszust, Bartókot előrevetítő akusztikus skálát, cigány-skálából leszűrt hangzatokat.

- Burgenlandban is Liszt-év van, ünneplik, az osztrákok is magukénak tudják.

- Liszt otthonosan mozgott Európában, szellemi öröksége az egyetemes emberi kultúra része. Több nemzet is szeretné kisajátítani, de érzelmei, tevékenysége és művészete alapján egyértelműen a magyarsághoz kötődött. Bartók Béla e kérdésben - híres akadémiai székfoglaló beszédében - így foglalt állást: "Liszt magát mindenkor, Magyarország jósorsában éppúgy, mint balsorsában állhatatosan magyarnak vallja. Már pedig egy ilyen nagy művészi jelenségnek, mint amilyen Liszt volt, kijár a világ minden részéről, hogy ebbeli akaratát tudomásul vegyék, annak ne mondjanak ellent."

- Műveiben először egzotikumként jelenik meg a magyaros színezet, majd a hazafias lelkesedés szülte karakterdarabokat bensőségesen átélt magyar hangvételű kompozíciók követik. Magyar hangja azonban nem népzenénkben gyökerezik, hisz az egész magyar nemzeti romantika, beleértve Erkel operáit és Liszt műveit, a cigányok által játszott verbunkoson, csárdáson és a népies műdalokon alapult. Lisztet már gyerekkorában elbűvölte a cigányzenekarok játéka, az őserő erejével feltörő muzikalitása, együttes rögtönző képessége. Művek sora bizonyítja, mennyire hatott rá. Például Christus című oratóriumának zenei stílusát átitatják a magyar elemek. Hallunk benne duda-basszust, Bartókot előrevetítő akusztikus skálát, cigány-skálából leszűrt hangzatokat.

- Burgenlandban is Liszt-év van, ünneplik, az osztrákok is magukénak tudják.

- Liszt otthonosan mozgott Európában, szellemi öröksége az egyetemes emberi kultúra része. Több nemzet is szeretné kisajátítani, de érzelmei, tevékenysége és művészete alapján egyértelműen a magyarsághoz kötődött. Bartók Béla e kérdésben - híres akadémiai székfoglaló beszédében - így foglalt állást: "Liszt magát mindenkor, Magyarország jósorsában éppúgy, mint balsorsában állhatatosan magyarnak vallja. Már pedig egy ilyen nagy művészi jelenségnek, mint amilyen Liszt volt, kijár a világ minden részéről, hogy ebbeli akaratát tudomásul vegyék, annak ne mondjanak ellent."

- Burgenlandban is Liszt-év van, ünneplik, az osztrákok is magukénak tudják.

- Liszt otthonosan mozgott Európában, szellemi öröksége az egyetemes emberi kultúra része. Több nemzet is szeretné kisajátítani, de érzelmei, tevékenysége és művészete alapján egyértelműen a magyarsághoz kötődött. Bartók Béla e kérdésben - híres akadémiai székfoglaló beszédében - így foglalt állást: "Liszt magát mindenkor, Magyarország jósorsában éppúgy, mint balsorsában állhatatosan magyarnak vallja. Már pedig egy ilyen nagy művészi jelenségnek, mint amilyen Liszt volt, kijár a világ minden részéről, hogy ebbeli akaratát tudomásul vegyék, annak ne mondjanak ellent."

- Burgenlandban is Liszt-év van, ünneplik, az osztrákok is magukénak tudják.

- Liszt otthonosan mozgott Európában, szellemi öröksége az egyetemes emberi kultúra része. Több nemzet is szeretné kisajátítani, de érzelmei, tevékenysége és művészete alapján egyértelműen a magyarsághoz kötődött. Bartók Béla e kérdésben - híres akadémiai székfoglaló beszédében - így foglalt állást: "Liszt magát mindenkor, Magyarország jósorsában éppúgy, mint balsorsában állhatatosan magyarnak vallja. Már pedig egy ilyen nagy művészi jelenségnek, mint amilyen Liszt volt, kijár a világ minden részéről, hogy ebbeli akaratát tudomásul vegyék, annak ne mondjanak ellent."

- Burgenlandban is Liszt-év van, ünneplik, az osztrákok is magukénak tudják.

- Liszt otthonosan mozgott Európában, szellemi öröksége az egyetemes emberi kultúra része. Több nemzet is szeretné kisajátítani, de érzelmei, tevékenysége és művészete alapján egyértelműen a magyarsághoz kötődött. Bartók Béla e kérdésben - híres akadémiai székfoglaló beszédében - így foglalt állást: "Liszt magát mindenkor, Magyarország jósorsában éppúgy, mint balsorsában állhatatosan magyarnak vallja. Már pedig egy ilyen nagy művészi jelenségnek, mint amilyen Liszt volt, kijár a világ minden részéről, hogy ebbeli akaratát tudomásul vegyék, annak ne mondjanak ellent."

- Burgenlandban is Liszt-év van, ünneplik, az osztrákok is magukénak tudják.

- Liszt otthonosan mozgott Európában, szellemi öröksége az egyetemes emberi kultúra része. Több nemzet is szeretné kisajátítani, de érzelmei, tevékenysége és művészete alapján egyértelműen a magyarsághoz kötődött. Bartók Béla e kérdésben - híres akadémiai székfoglaló beszédében - így foglalt állást: "Liszt magát mindenkor, Magyarország jósorsában éppúgy, mint balsorsában állhatatosan magyarnak vallja. Már pedig egy ilyen nagy művészi jelenségnek, mint amilyen Liszt volt, kijár a világ minden részéről, hogy ebbeli akaratát tudomásul vegyék, annak ne mondjanak ellent."

- Liszt otthonosan mozgott Európában, szellemi öröksége az egyetemes emberi kultúra része. Több nemzet is szeretné kisajátítani, de érzelmei, tevékenysége és művészete alapján egyértelműen a magyarsághoz kötődött. Bartók Béla e kérdésben - híres akadémiai székfoglaló beszédében - így foglalt állást: "Liszt magát mindenkor, Magyarország jósorsában éppúgy, mint balsorsában állhatatosan magyarnak vallja. Már pedig egy ilyen nagy művészi jelenségnek, mint amilyen Liszt volt, kijár a világ minden részéről, hogy ebbeli akaratát tudomásul vegyék, annak ne mondjanak ellent."

- Liszt otthonosan mozgott Európában, szellemi öröksége az egyetemes emberi kultúra része. Több nemzet is szeretné kisajátítani, de érzelmei, tevékenysége és művészete alapján egyértelműen a magyarsághoz kötődött. Bartók Béla e kérdésben - híres akadémiai székfoglaló beszédében - így foglalt állást: "Liszt magát mindenkor, Magyarország jósorsában éppúgy, mint balsorsában állhatatosan magyarnak vallja. Már pedig egy ilyen nagy művészi jelenségnek, mint amilyen Liszt volt, kijár a világ minden részéről, hogy ebbeli akaratát tudomásul vegyék, annak ne mondjanak ellent."

- Liszt otthonosan mozgott Európában, szellemi öröksége az egyetemes emberi kultúra része. Több nemzet is szeretné kisajátítani, de érzelmei, tevékenysége és művészete alapján egyértelműen a magyarsághoz kötődött. Bartók Béla e kérdésben - híres akadémiai székfoglaló beszédében - így foglalt állást: "Liszt magát mindenkor, Magyarország jósorsában éppúgy, mint balsorsában állhatatosan magyarnak vallja. Már pedig egy ilyen nagy művészi jelenségnek, mint amilyen Liszt volt, kijár a világ minden részéről, hogy ebbeli akaratát tudomásul vegyék, annak ne mondjanak ellent."

- Liszt otthonosan mozgott Európában, szellemi öröksége az egyetemes emberi kultúra része. Több nemzet is szeretné kisajátítani, de érzelmei, tevékenysége és művészete alapján egyértelműen a magyarsághoz kötődött. Bartók Béla e kérdésben - híres akadémiai székfoglaló beszédében - így foglalt állást: "Liszt magát mindenkor, Magyarország jósorsában éppúgy, mint balsorsában állhatatosan magyarnak vallja. Már pedig egy ilyen nagy művészi jelenségnek, mint amilyen Liszt volt, kijár a világ minden részéről, hogy ebbeli akaratát tudomásul vegyék, annak ne mondjanak ellent."

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!