Hétvége

2011.09.24. 12:58

Csiperke és Csuporka világa

Csipi és Csupi, vagyis Fazekas Gábor és Kozma Judit a Szamóca Színházzal járják a „világot”. Most épp Bécsbe hívták őket.

Ambrózai Zsuzsanna

- Ritka, hogy külföldön játszanánk, de volt már rá példa. Nem ma kezdtük, így rengeteg helyen megfordultunk már – meséli Fazekas Gábor. Ő, és felesége Kozma Judit 1994-ben alapították a Szamóca Színházat.

 – A társulat nem állandó helyen működik, meghívásra megyünk különböző rendezvényekre, mondhatni az ország minden részébe. Persze, azért jellemző a Nyugat-dunántúli régió, itt már sokan visszahívnak bennünket. Ismernek, szeretnek, legalábbis azt mondják – teszi hozzá nevetve Gábor. –

Mindketten színházi emberek vagyunk. Valamikor régen a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház színinövendékei, majd állandó tagjai voltunk. Aztán engem a katonaság hazavetett Szombathelyre, és itt ragadtam, ragadtunk. Akkor jött az ötlet, hogy kellene egy ilyen jellegű társulat. A célunk az volt, hogy olyan előadások szülessenek, amelyek igényesek, ugyanakkor könnyedek, szórakoztatnak, és mégis csak közük van a színházhoz. A legfontosabb pedig az volt, hogy gyerekeket szórakoztassunk – mereng Gábor. A színházi társulás azóta sok változáson ment keresztül. Eleinte ugyanis a három és tizenkét évesek számára készítettek előadásokat, ma már ez kibővült, a család minden tagja remekül szórakozhat. A tapasztalat beszél belőlem. Hogy miért? Lássuk csak...

Bécs. Collegium Hungaricum. Meghívásra érkezik a lelkes kis csapat, nagyon boldogok, hogy itt játszhatnak. Megtisztelve érzik magukat, aházbéliek nem különben. – Az interneten bukkantam Juditékra – meséli Mertzné Kugler Annamária, a Collegium Hungaricum gyermekprogram- felelőse – mint, ahogy sok más neves előadóra is. Tizenkét éve dolgozom a házban ebben a feladatkörben, nagyon sok színvonalas produkcióhoz volt szerencsém, rengeteg művésszel találkoztam. Nálunk két fő feladat van. Az itt élő magyarokkal együtt ápoljuk a magyarságunkat, az anyanyelvet, kultúrát. Ez az egyik, de nemkülönben fontos a másik feladatunk sem: az osztrákokkal kell megismertetnünk, megszerettetnünk a magyar nyelvet. Azt mondhatom, jól működünk. Egy-egy gyerek-és egyéb rendezvényre is sokan érkeznek, mindkét nációból. Igazi közösségteremtő, formáló rendezvények ezek, ugyanis a színházi előadások, koncertek, táncházak után, mindig van valami plusz is.

Gáborék most kézműves foglalkozást tartanak majd: bohócot, kukacot hajtogatnak, arcfestés is lesz. Azért jó ez, mert a gyerekek, szülők találkoznak, beszélgetnek, ismerkednek egymással, igazi agórává változik ilyenkor a ház – mosolyog Annamária.

A nézőtér fokozatosan megtelik, sokan kíváncsiak a bohócok történetére, Csipi- Csupi Bábszínházára. Vannak, akik már régi ismerősként köszöntik a másikat, néhányukon látszik, először járnak itt. A gyerekek azonban könnyen megbarátkoznak egymással.

– Neked ki az anyukád? – hallom az egyik kislánytól, mire a másik: – psszt, kezdődik.

Csiperke berobban a színpadra, a legkisebbek megijednek, némi sírás is hallatszik, de hamar megnyugszik mindenki, és pár perc múlva már csak a kacagást lehet hallani. Jobbomon és balomon is egy-egy család. Itt anyuka, ott apuka ölében ülnek a kicsik – még bátortalanok. Nem kell sok időnek eltelnie ahhoz, hogy bizonyosságot nyerjen számomra az a mondat: az egész családnak játszunk. A szülők olykor harsányabban kacagnak, mint gyerekeik, belefeledkeznek, élvezik az előadást. Igyekszem külső szemlélő maradni, majd az előadás végén rádöbbenek, nem sikerült. Elragadott engem is, magával sodort a gyermeki játék, az őszinteség, igazság öröme. A lelkem megtelt mosollyal. Az előadásnak vége, a gyerekek ellepik a színpadot, futkároznak, élvezik a létet. A szülők ismerkednek, beszélgetnek. Egyikükhöz én is odalépek.

– Nagy öröm számomra, hogy itt lehetek. Igaz, én késve érkeztem, de a feleségem és négy gyermekem itt voltak végig – mondja Szalay- Bobrovniczky Vince, a Magyar Köztársaság bécsi nagykövete. Miközben arról beszélgetünk, hogy fontos a magyar nyelv ápolása, és éppen ezért szorgalmazza a nagykövet egy magyar nyelvű iskola létrehozását, két gyermeke is odafut hozzánk?

– Benne lehetek az interjúban? – kérdezi Janka, aki decemberben lesz tíz éves. Cserfes, határozott kislány, míg öccse Miklós csendesen megbújik, de azért elárulja, jól érezte magát. Csipi és Csupi nagy sikert arattak.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!