Párbaj három felvonásban, avagy Szentkereszt szülöttének tettei

1842-ben a szentkeresztiben keresztelték meg Szentkereszt szülöttét, Istóczy Győzőt, aki 1860-ban a szombathelyi premontrei gimnáziumban Kunc Adolf osztálytársaként érettségizett, később ügyvéd, politikus, országgyűlési képviselő lett. Hosszú életútjából a közvélemény szinte kizárólag antiszemita megnyilvánulásait és ebből fakadó botrányait ismeri. Számos összetűzése volt az Országházban is, amelyekről Mikszáth Kálmán parlamenti karcolataiban sokat olvashatunk. Talán leghíresebb kalandjával, képviselőtársával, Wahr­mann Mórral 1882-ben folytatott háromepizódos párbajával az országos lapok is részletesen foglalkoztak. Az első felvonás a pesti lóversenytéren zajlott. A párbajsegédek épp kimérték a 25 lépés lőtávot, amikor megjelent két lovasrendőr, akik bejelentették, hogy a „törvény által tiltott cselekmény meggátolandó”, majd az urakat a helyszín elhagyására felszólították. A pesti pletyka úgy tudta, hogy „bizonyosan valamelyik fél értesítette a rendőrséget”, ezt azonban cáfolja, hogy a résztvevők a Déli pályaudvarról az öt órakor induló gyorsvonattal Martonvásárra utaztak. De hazánkban semmi sem tud titokban maradni: a vasútállomáson már sokan várták, és csoportosan kísérték őket a Brunszvik-kastélyhoz.

Odescalchi Gyula herceg, Wahrmann segédje megkapta Brunszvik gróf engedélyét, hogy a parkban elvégezhessék a dolgot, ismét csak ott termett két pandúr és újfent megakadályozta az összecsapást.

A párbajra a rendőrséggel folytatott bújócska végén, este 7 órakor, Ercsi határában került sor. Először Wahrmann célzott, de lövése, akárcsak Istóczyé, célt tévesztett. A segédek ekkor kezet fogtak, a két ellenfél kalappal üdvözölte egymást, majd békésen bekocsiztak Ercsibe, vacsorázni. Istóczy az általa létrehívott Országos Antiszemita Párt parlamenti kudarcai után felhagyott a politizálással. 1915-ben bekövetkezett haláláig ügyvédként dolgozott és a Jövőnk, majd a Jogi tanácsadó című folyóiratokat szerkesztette.