mesél a múlt

2020.01.04. 07:00

Őrölnek az idő malmai

A lexikonok bizonytalan adatokat közölnek arra vonatkozóan, hol született Guzmics Izidor bakonybéli bencés apát, műfordító, polihisztor, teológus, a Magyar Tudós Társaság tagja.

Orbán Róbert

Helyszínként többnyire a Sopron megyei Jánosfát adják meg, ez a település ma Csáfordjánosfának felel meg. Van olyan kézikönyv, amely megpróbálja kicsit megkerülni a kérdést és azt mondja, hogy a vámoscsaládi malomban született, de ez a malom annak idején Jánosfához tartozott, ezért a születés helye is Jánosfa.

Végül van olyan lexikon, amelyik leegyszerűsíti a dolgot, és arra a következtetésre jut, hogy Guzmics a „Sopron megyei Vámoscsaládon” született. (Vámoscsalád nevű településünk viszont csak egy van, de ez mindig Vas megyéhez tartozott.) Az ügyről az 1800-as évek végén kisebb vita is kialakult, amelyhez még a tekintélyes Rómer Flóris is hozzászólt. Ő a Sopron megyei születéshely mellett tette le a voksát.

Nos, nézzük meg, mint mondanak a dokumentumok, amelyek ma már különösebb nehézség nélkül hozzáférhetőek.

Elsőnek vegyük az anyakönyvet. Guzmics Lászlót, aki az Izidor nevet csak a bencés rendbe lépésekor vette fel, 1786 májusában Vámoscsaládon anyakönyvezték. A matrikulába nagyon gondosan bejegyeztek minden adatot, sőt kicsit többet is, mint amennyi annak idején kötelező volt.

A kisfiú születési helye ezek szerint a „vámoscsaládi malom”. Lászlót Nitrai Pál plébános keresztelte meg a vámoscsaládi Szent Márton-templomban. Az anyakönyvben szó sem esik Jánosfáról. Ez azért fontos, mert 1786-ban Jánosfa és Vámoscsalád nemcsak a világi, hanem az egyházi igazgatás szempontjából is máshová tartozott. Jánosfa a győri egyházmegyéhez, Vámoscsalád a szombathelyihez.

Másodikként nézzük meg, hol van, hol volt a vámoscsaládi malom. Szerencsénkre erre vonatkozóan is van elegendő forrás. A részletesebb korabeli térképek rendre jelölik a Répce malmait is. A legrégibb közülük az első katonai felmérés, amelyik éppen Guzmics születése idején készült. E térképek többsége a malmok elnevezését is közli. Bár a Répce Vámoscsaládhoz közeli szakaszán több vízimalom is zakatolt, a „vámoscsaládi malom” elnevezéssel kivétel nélkül mindig ugyanazt az épületet illették. A közelben futott össze a kisgeresdi, a jánosfai és a vámoscsaládi határ, de az itteni malom mindig ez utóbbi község területére esett. 1953-ig működött, ma már csak a nyomai látszanak.

A Répce mente az egykori szülőház közelében
Fotó: Orbán Róbert

Guzmics Izidor szülőházának helye – ennek ellenére – szinte méterre pontosan azonosítható. Csak néhány kőhajításnyira van ide a megyehatár, de ez a hely a születés idején és később is mindig Vámoscsaládhoz, illetve Vas megyéhez tartozott. Guzmics mindössze nyolc évet töltött itt apja és nagyapja családjával. 1794-ben édesanyjának testvére, Budai József szentgyörgyvölgyi plébános vette magához és vitte el az Őrséggel szomszédos Zala megyei faluba. A nagybácsi taníttatta és gyakorlatilag ő indította el a tudósi pályán is. Budai Jánosfáról származott jómódú kisnemesi családból.

A Guzmics gyermekkorára vonatkozó életrajzi adatok jórészt Budai Józseftől származnak. A maga módján ő is lokálpatrióta volt, aki szívesen beszélt arról, hogy unokaöccse a rokonság révén Jánosfához is kötődik. A születéshelyre vonatkozó téves adatok forrása viszont egyértelműen Czuczor Gergely.

1839-ben az Akadémia megbízásából ő mondott emlékbeszédet Guzmics hamvai felett. Ez a beszéd később nyomtatásban is megjelent. A vámoscsaládi malmot ő helyezte el Sopron vármegyében, a lexikonszerzők tőle vették át ezt a téves adatot. „Guzmicsot nem áldotta meg a sors olly kedvező állapottal, melly a kisdedet legott pályájából a fentebb rendszerű nevelés csarnokaiba vezették volna be. Ő közsorsú szüléktől az 1786dik évben született Sopron vármegyében, a vámoscsaládi malomban, hol atyja molnár vala” – írja.

A vámoscsaládi malom egy 1857-es térképen
Fotó: Orbán Róbert

Guzmicsról gyakran elmondják, hogy leveleit „Pánnonhalmán” keltezte, így a Pannonhalma elnevezés tőle származik. Sokat írt, főleg drámákat, verseket, folyóiratokat szerkesztett, de ennél jóval jelentősebb műfordítói tevékenysége. A görög klasszikusokat, Szophoklészt és társait fordította magyarra. 1832-től 1839-ben bekövetkezett haláláig a bakonybéli bencés rendház apátja volt. Bár Guzmics élete rövid időszakát töltötte Vámoscsaládon, kapcsolata nem szakadt meg szülőföldjével.

Leveleiben ugyan gyakrabban emlegette Szentgyörgyvölgyet, de a Répce mentét sem felejtette el. Azzal is eldicsekszik, hogy neki rokona Berzsenyi Dániel. Az „itthon lévők” közül két emberhez fűzte igen szoros kapcsolat. Az egyik az evangélikus Döbrentei Gábor, aki gyakran időzött Uraiújfaluban, a másik Szalay Imre, a tudós pap, aki – mielőtt 1825-ben meghívták tanítani a pesti egyetemre – Vámoscsaládon volt plébános.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!