A velemi cseppkövek

Ha most, nyolcvan év után Velemben valaki a barlang után érdeklődik, nem biztos, hogy felvilágosítást kap. Akit megkérdezünk, úgy véli, itt valami tévedés lehet, nemhogy ebben a községben, de még a környéken sincsenek cseppkőbarlangok. Tévedés vagy félreértés lett volna az egykori hír? Bizony nem volt az.

A cikkben jelzett időpontban a Péterics-hegyi kőfejtőben dolgoztak. A Stirling-villa építéséhez, majd a bővítéséhez termeltek ki onnan követ, így akadtak rá a barlangra. Aki a hírt útnak indította, valószínűleg nem volt más, mint Stirling Emil, a villa tulajdonosa. Részt vett a megyei idegenforgalmi bizottság munkájában, tagja volt több országos turisztikai szervezetnek. A pinkafői származású Stirlingek három generáción át vettek részt Szombathely és a megye közéletében. Emil nagyapja, idősebb Stirling József tímármester valamikor az 1800-as évek közepén költözött be a városba. A família később több ágra bomlott, a legnevesebb tagjai ifjabb Stirling József ügyvéd, Stirling Boldizsár, a Nyúlhoz címzett főtéri patika tulajdonosa és Stirling Emil ügyvéd voltak. Az üzleti életben Emil volt közülük a legsikeresebb. Jogászként főleg gazdasági ügyekben vállalt szerepet, de érdeklődése egyre inkább a turizmus felé fordult. 1932-ben megvásárolta a Palace szállót és éttermet. Az épület Szombathelyen a Király utcában, a Legáth-házzal átellenben állt. Ma már csak egyik szárnya van meg, a nagyobbik fele a háborúban elpusztult. A helyén alakították ki a Savaria teret. 1953-ban, 79 évesen halt meg. Fia néhány évvel később Kanadába emigrált, s azzal a család szombathelyi története is véget ért.

A Péterics-hegy esetében ne az aggtelekihez hasonló barlangra gondoljunk. Annak hosszát kilométerekben mérik, az itteniét inkább csak sejthetjük, de aligha lehetett több 30-40 méternél. Merthogy volt itt barlang, de ahogy fejtették a követ, lassanként azt is lebányászták, ma már csak a maradványai láthatók. Az sem kizárt, hogy a törmelékkel teli sziklahasadékban még egy keveset a barlang is folytatódik. Talán kicsit pontosabb, ha nem cseppkő-, hanem cseppköves barlangról beszélünk. Nem karsztvidéken járunk, nincsenek nagy barlangi termek, nincsenek cseppkőcsodák. Ezek a máshol látványos „karsztjelenségek” az itt található mészfillitben és palában sokkal szerényebb formában mutatkoznak meg. Ami a felszínen ma is több helyen látható, az a kőfalra lerakódott cseppkőkéreg és cseppkődrapéria.

Ezt a velemi bányát pár évtizeddel ezelőtt felhagyták, de valószínűleg több száz éven keresztül használták. A kő kitermelése korábban sem volt folyamatos, és inkább csak a helyi igények kielégítésére szolgált. A velemi cseppkövet nem 1940 körül fedezték fel, már a század elején is tudtak róla. Akkor még csak kéttenyérnyi széles repedés látszott, és nem lehetett tudni, hogy az a hegy mélye felé haladva barlang nagyságúra bővül. Gayer Gyula botanikus 1928 körül járt a bányában. Ő is felfigyelt a cseppkövekre, de a témát továbbadta a fiatal geológusnak, Bendeffy (Benda) Lászlónak. Gayer még 7-8 centiméter hosszú sztalagtitokat (függő cseppköveket) is megfigyelt, de ilyenek ma már nem láthatók. Bendeffy a „felfedezésről” a Vasvármegyei Múzeum 1929-es évkönyvében számolt be.

A cseppkőbarlangról szóló hír annak idején egy turisztikai lapban jelent meg. Lehet, hogy öröm csillant néhány ember szemében, mert azt remélték, hogy olyan idegenforgalmi látványosságról van szó, amelyik vendégeket vonz. Lehet, hogy valaki már arról ábrándozott, hogy tanulmányi kiránduláson itt mesél majd a diákoknak a Kőszegi-hegységet felépítő kőzetekről. A kis barlang hamarabb eltűnt, mint hogy az esetleges turisztikai fejlesztés szóba kerülhetett volna. A Péterics-hegy déli oldalán lévő kőfejtőhöz nem vezet jelzett turistaút, mégis vannak, akik odatalálnak. Ezzel együtt az lenne jó, ha a meglévő és látható cseppkövek még sokáig megmaradnának.

Van még két hely, ahol az elbontott kis barlangra emlékezhetünk. Velemben a Stirling-villa (az egykori Alkotóház) építésénél a Péterics-hegyről származó építőanyagot is felhasználtak. Ha alaposan szemügyre vesszük az udvar felőli falát, cseppkőkéreggel bevont köveket fedezhetünk fel. Szombathelyen a Savaria Múzeum természetrajzi kiállításán az egyik vitrinben olyan cseppkő látható, amely a velemi barlangból származik.