Az amurt, mivel nem őshonos faj, csak engedéllyel lehet telepíteni

A horgászvizek látogatói gyakran kérik számon a vízterületek kezelőitől – főként kevésbé sikeres horgászat után – a haltelepítések mennyiségét, elosztását, sőt összetételét is. Azt hihetné az ember, hogy a horgászvizek telepítése kizárólag a kezelő kénye-kedve vagy pénztárcája alapján történik, azonban ennél jóval összetettebb a helyzet. A haltelepítések tervezésére és végrehajtására vonatkozó valós és téves információk között Mesterházy József, a Sporthorgász Egyesületek Vas Megyei Szövetsége halgazdálkodási csoport vezetője, halászati szakmérnöke segít eligazodni.

A hatályos jogszabályok alapján öt évre szóló halgazdálkodási tervet kell készíteni. A terv tartalmazza a vízterület és a horgászati hasznosító azonosító adatai mellett a halőrzésre, halállományra, vízminőség-védelemre, természet- és környezetvédelmi előírásokra, invazív halfajok gyérítésére, a kiadható engedélyek számára vonatkozó információkat, valamint a tervezett haltelepítések faj, korosztály és mennyiségi adatait.

A hivatalos eljárás mellett jóval nagyobb és összetettebb feladat a vizek tervezett haltelepítéseinek összeállítása, mivel minden vízterület egyedi jellemzőkkel bír, ami befolyásolja a telepítendő halmennyiség fajösszetételét, korosztályát és főként mennyiségét. A haltelepítések során el kell különíteni a mesterségesen kialakított, kavics­bányatavakat és a jelentős természetvédelmi és ökológiai értéket képviselő folyóvizeket, mint a Rába folyó vagy a Csörnöc-Herpenyő patak.

A tervezés során a fentiek mellett figyelembe kell venni a tervezett halfajok beszerezhetőségét is, vagyis hogy a hazai haltermelők egyáltalán tudják-e biztosítani a tervezett haltelepítéshez szükséges mennyiséget a kívánt korosztályban és méretben. Amennyiben előzetesen minden biztosított, elérkeztünk a legfontosabb kérdéshez, vagyis a tervezett mennyiség és a rendelkezésre álló anyagi forrás arányához. Vannak olyan horgászok, akik számára mindig kevés a hal, azonban tudomásul kell venni, hogy a vízterületek haleltartó képessége mellett a szövetség haltelepítésre fordítható forrásai is végesek.

Tavaly több mint 55 millió forint értékben telepítettek halat a szövetség kezelésében lévő vizekbe, ami jelentősen meghaladja a korábbi évek számait. Ez az összeg lényegében 60 ezer kilogramm ponty és 13 ezer 850 kilogramm fehér hal, valamint több ezer növendék hal kihelyezését eredményezte. Évek óta bevett gyakorlat, hogy a közkedvelt állóvizek pontytelepítését több kisebb részletben hajtják végre, igazodva az ünnepekhez, tavaszi, nyári szünetekhez, hogy minél több horgász részére biztosítsák a halfogás lehetőségét a rendezett vízpartok mellett.

– Jóval nagyobb probléma a hazai haltermelők által biztosított, telepítésre szánt fajok összetétele. Mivel a szövetség jelentős nagyságú vadvizet is kezel, elkötelezettek vagyunk az őshonos halfajaink minél fajgazdagabb összetételű telepítése iránt – hangsúlyozza Mesterházy József.

– Ez alapján a szokásos ponty, vegyes keszeg és ragadozó (süllő, csuka, harcsa) telepítése mellett az utóbbi időben sügér-, dévérkeszeg-, bodorka-, előnevelt sebespisztráng- és balintelepítés is történt. A fennálló horgászigények alapján továbbra is a III. nyaras ponty telepítése dominál, azonban egyre nagyobb arányban szeretnénk a ragadozók mellett őshonos keszegfajok állományát is telepíteni vizeinkbe, annak ellenére, hogy ezek beszerzése gyakran bizonytalan, illetve jelentős költséggel jár – mondja.

– Külön érdekesség, hogy a horgászok egyik kedvenc sporthala, a távol-keleti eredetű, növényevő amur telepítése, mivel idegenhonos halfaj, kizárólag az országos hatáskörű halgazdálkodási hatóság engedélyével, zárt, lefolyástalan vizekbe történhet. Szövetségünk több állóvízre vonatkozóan rendelkezik ilyen engedéllyel, így ezekbe a tavakba a vízi növényzet gyérítése céljából telepítettek is a sporthorgászok nagy örömére. A megyei vízterületeket is érintő inváziós halfajok közül a törpeharcsa jelenti a fő problémát – mivel az ezüstkárász a legtöbb horgász számára kedvelt zsákmány –, de a Fekete-tenger felől a Dunán keresztül megjelent gébfajok az őshonos halivadékok és a rendelkezésre álló táplálék elfogyasztása, valamint az élőhely elfoglalása miatt nem kívánatosak.

Fontos még kiemelni, hogy a haltelepítéseket a vonatkozó jogszabályok alapján a tervezett időpontot megelőzően be kell jelenteni az illetékes halgazdálkodási hatóságnak. A horgászvizek hallal való ellátása korántsem egyszerű feladat, azonban a szövetség folyamatosan arra törekszik, hogy biztosítsa a gondozott vízpartok mellett a szükséges hal mennyiségét is.