Pénzbírságból épült a szobor Kőszegen

A szoborállítás gondolatát ugyanis ellenségeskedés szülte a vallásháborúk korában. Történetesen az ellenreformáció idején, amikor is Habsburg-támogatással egyre jobban megerősödött a katolikus egyház: sorra szerezte vissza a templomait, és vele együtt a híveit. A Rákóczi-szabadságharcot lezáró 1711-es szatmári békét követően a Pozsonyból kormányzó helytartótanács meglehetősen beavatkozott a városok életébe. De még a céhek ügyes-bajos dolgait is felügyelték; tették mindezt a katolikus érdekek mellett. A királyi rendelet előírta a céhek tagjainak, hogy kötelező számukra a részvétel a katolikus ünnepeken.

Kőszeg tanácsnokai eleinte semmit nem érzékeltek a felsőbb szigorból, éppen ezért kiegészítő határozattal engedélyezték a protestáns mestereknek, hogy ne vegyenek részt a katolikus istentiszteleteken, valamint helyettest is állíthattak. Amint ez a kiegészítés eljutott a helytartótanácshoz, rögvest elutasítást eredményezett. Pozsony 4 forintos büntetés beszedésére kötelezte a kőszegi városvezetést: a katolikus istentiszteleteken részt nem vevő céhek tagjaira rótták ki a bírságot.

És mivel ily módon nem kevés „bevételre” számított a magisztrátus, a büntetéspénzekből egy szobor felállításának a munkálatait szerették volna fedezni. Ekkor merült fel első ízben a Mária-szobor felállítása. És mivel az ellentétek továbbra is megmaradtak, szépen gyűlt a pénzmag. A további szankciók sem voltak enyhék: 100 forinttal sújtották azokat, akik a Boldog Asszonyt, vagy a rózsafüzért szidalmazták. Hericz György 1738-as esete tette fel az i-re a pontot; ekkor dőlt el, hogy az istenülő Szűznek, az olvasó királynéjának a tiszteletére állítanak emléket a leendő szoborral. Azt Eizenköbel Lőrincnél rendeltek meg, Sopronban. Végül 1739 júliusában állították fel.

A szobrot azóta többször restaurálták. Előbb 1853-ban, majd 1912-ben. Ez utóbbi alkalommal már egy új Madonnát kellett az addigra nagyon megrongálódott Mária-alak helyére tenni. Az oszlop alján lévő mellékfigurákat (Szent Joachim, Szent Anna és Szent József szoboralakjait) is eltávolították. Az eredeti szoborból fennmaradt torzót az 1960-as évek elején próbálták megmenteni, végül 1977-ben helyezték vissza eredeti helyére. Az 1912-es változat a plébánia udvarán áll.

2011-ben újabb beavatkozásra volt szükség, ám ezúttal egy szerencsétlenség miatt: áprilisban az átépítés alatt álló téren kidőlt a hatalmas hársfa, melynek ágai ledöntötték talapzatáról a szobrot. A tér és környéke felújítását végző kivitelező cég állta a helyreállítást, az év őszén már újra állt a szobor.