Minivízesés, lótusz és tavirózsa a balkonon

A minitó két legfontosabb hozzávalója a jó hely és a megfelelő meder kiválasztása. A legtöbb vízinövénynek nagy a fényigénye, ezért a dézsát úgy érdemes elhelyezni, hogy legalább 4–6 órán át süsse a nap. Fontos ugyanakkor, hogy legyen árnyék is, mert a kevés víz hamar algásodik. Kis helyen is mutatós egy fadézsa vagy egy félbevágott boroshordó, de műanyag, habarcs vagy fémkád is egyszerűen minitóvá alakítható. Használhatunk kerámiatartályt is, de ez az anyag hidegben gyakran megreped, ezért ősszel, még az első fagyok előtt ki kell üríteni. A kevésbé esztétikus darabokat utólag díszíthetjük, festhetjük, vagy belerakhatjuk egy szép tartóba.

Arra minden esetben érdemes figyelni, hogy legalább 45 centiméter mély és 90–110 centiméter átmérőjű vízfelületet hozzunk létre. Ekkorába már bőven ültethetünk növényeket, de még elég kicsi ahhoz, hogy megbillentve szivattyú nélkül cseréljük a vizét. Több, mocsaras területeken élő vízinövény már 10 centis vízben is jól érzi magát, ennél is kisebb edénybe ezekből ajánlatos választani. Praktikusak a felfelé szélesedő kádak, mert engedik tágulni a vizet, így télen is használhatók.

Ha megvan a minitó alapja, válasszuk ki a növényeket. Népszerű a tavirózsa és a lótusz, ezek a vízből kiemelkedve növesztik leveleiket és virágaikat. A vízfelszín alatt fejlődő átok- és tündérhínár jó oxigéntermelő, míg a tó tükrén lebegő vízisaláta és vízijácint gondoskodnak az árnyékolásról. Sokak által kedvelt még a nőszirom, a békaszittyó vagy a mocsári gólyahír, ezeket nem kell mélyre süllyeszteni. Érdemes összeültetésekkel is próbálkozni, de egy kisebb dézsába elegendő egyetlen kiemelkedő és egy-két oxigéntermelő növényt tenni. A legtöbb mocsári évelő nem igényel nagy gondozást.

Az edényt ajánlatos tófóliával kibélelni, majd harmadáig töltsük fel átmosott kaviccsal. Ezt követően helyezzük el ültetőkosarakban a növényeket, majd ismét kavics következik. Végül töltsük fel vízzel, és a jövőben tíznaponta gondoskodjunk a cseréjéről úgy, hogy a régi víz egyharmada maradjon a dézsában. Lehetőleg lágy esővizet, ennek hiányában állott csapvizet használjunk.

Aranyhalak is kerülhetnek a dézsatóba, nemcsak szépek, de a szúnyoglárvákat is elpusztítják. Az ültetés után azonban 4–6 hetet várjunk a haltelepítéssel, addigra kialakul az új vízi világ egyensúlya. A hideg hónapokban pedig gondoskodni kell az állatok benti tartásáról. Érdemes odafigyelni, hogy a víz felszínének 60 százalékát befedjék a növények, mert így csökkenthető a fény bejutása, ezáltal pedig megakadályozható az algásodás. A nyár folyamán ne feledkezzünk meg a túlburjánzott növényzet ritkításáról és az elszáradt részek eltávolításáról sem.

Aki nem szeretne lemondani a víz látványáról, minicsobogóval is díszítheti teraszát. Az egyszerűbbek akár otthon, saját kezűleg is elkészíthetők néhány cserép- vagy agyagtálból, kancsóból és némi kavicsból. Alaptartozékuk a szivattyú, amely a vizet mozgatja. Működésük lényege, hogy a víztározóként funkcionáló alsó nagyobb edényben elhelyezett szivattyúk beszívják és keringtetik a vizet.

A jól megtervezett darabok évekig használhatók és szépek maradnak. Mutatós megoldás lehet még egy kis madáritató vagy egy vízzel teli kancsó is egy apró balkonon.