2020.07.05. 07:00
A legendás pankaszi tanító bácsi
Vajknak és Gizellának 996-ban, a kölni dómban megkötött házassága korszakhatár. De mi köze van ennek a „nyugati székelyek” legendájához?
Kováts Béla emlékezetét őrzik Pankaszon
Fotós: Szendi Péter
Mert ez a házasság nemcsak a két rokonná vált dinasztia ellenségeskedésének, de a romantikus történetírás által kedélyesen csak „kalandozások”-nak nevezett rablóhadjáratoknak is véget vetett. A nyugattal ezen a módon megkötött béke István királyt és utódait a magyarság katonai szervezetének, egyebek mellett a határvédelemnek átalakítására indította.
Ennek folyamán került sor a nyugati gyepűk védőinek keletre, Erdély területére való áttelepítésére, hogy ott a besenyők, úzok, kunok és más sztyeppei népek betöréseitől őrizzék a határt. Innen eredeztethető az Őrségben gyakran hallható „nyugati székelyek” legendája.

Fotó: Szendi Péter
A történetet Kováts Béla, a legendás pankaszi tanító is ismerte és gyakran utalt rá az Őrség, valamint Pankasz történetéről szóló értekezéseiben, előadásaiban. Egy kis túlzással elmondható, hogy életútjában egy évezred múltán a székelyekkel ellentétes utat járt be, amikor a Maros megyében, a Kisküküllő folyó mellett fekvő Désfalván született tanító visszatért az Őrségbe. A második világháború végén francia hadifogságba esett.
Hazatérve Erdélyből elmenekült családjával Szombathelyen találkozott. 1945 őszén nevezték ki a pankaszi elemi iskola igazgatójának, ahol a kulturális élet motorja lett. Létrehozta és megszerettette a röplabda, asztalitenisz, sakk, atlétika sportágakat. Tanítványai, elsősorban röplabdában, fényes sportsikereket értek el. A pankaszi röplabdások nevét az úttörő olimpia döntőjében elért siker után ismerték meg szerte az országban.
A röplabdás lányok így az 1957-es, Moszkvában rendezett Világ Ifjúsági Találkozón is részt vehettek. Ennek történetét A potáncstól a luzsnyiki stadionig című tanulmányában meg is örökítette. A legtehetségesebb pankaszi játékosok pályafutásukat NB. I-es csapatokban folytatták. 1948-tól Pankaszon Kováts Béla szervezésében rendszeressé váltak a színielőadások. A kezdetektől gyűjtötte a faluban még fellelhető régi tárgyakat, emlékeket.
Kezdeményezője volt az azóta már a falu jelképévé vált „szoknyás fa harangláb” felújításának. 1960-tól a művelődési otthon igazgatójaként megalapozta a község helytörténeti gyűjteményét. Az 1994-ben elhunyt legendás „tanító bácsi” munkásságának relikviáit a Kováts Béla-emlékszoba és a pankaszi nemzedékek emlékezete őrzi.
Az emlékszobát Pankaszon a Fő utca 63.-ban keressük, ha egyszer arra visz az utunk.