Mesélő házak

2021.02.13. 11:30

Kiszsidány régi neve

„Fogy a lakosság, nincs munkalehetőség, kevés a gyerek, ritkán akad egy-egy betelepülő” – a kistelepülések általános problémáját így foglalta össze néhány éve Kiszsidány polgármestere.

Feiszt György

Mesélő házak: Szűz Mária neve templom 20210206 Kiszsidány Fotó: Unger Tamás UT Vas Népe

Fotó: Unger Tamás

Abból az alkalomból született az összefoglaló, hogy az ő községe, Kiszsidány is bekerült a „100 főnél kevesebb lakosú falvak” klubjába. A XII. században alapított borsmonostori apátság birtokához tartozó Kiszsidány lakossága kezdetektől német ajkú volt. A falu a XV. századtól már a Garai család birtokaként a kőszegi váruradalomhoz tartozott, és nevét Roggendorfnak írták az oklevelekben.

A török kiűzése után közigazgatásilag már Sopron vármegyéhez tartozó falut az Esterházy család német telepesekkel népesítette be, és a neve is Németzsidányként szerepelt az összeírásokban. A település a XIX. század végétől a második világháborúig Leopold Bechtoldnak, a Monarchia közös külügyminiszterének tulajdonában volt. Bár a településről 1946- ban kitelepítések nem történtek, a második világháború utáni németellenes hisztéria ezen a környéken is megjelent: a falu nevét ugyanis ekkor változtatták Kiszsidányra.

A katolikus közösség a település szélén, a Csepregből Kőszegre vezető országút mellett 1882-ben építette és Szűz Mária neve tiszteletére szentelte fel kis templomát. 1884. szeptember 28-án itt keresztelték Horváth Vencel Agnellust, a falu mára szinte teljesen elfeledett szülöttjét. A fiatalember 1907-ben lépett a ferences rendbe, majd novíciusként 1920-ban kérte felvételét a Szombathelyi Egyházmegye papjai közé. Ekkor Mikes János püspök a zalai Pusztamagyaródra, majd egy év múltán Zalaegerszegre, Mindszenty József plébániájára káplánnak nevezte ki.

A templom bejárata Fotó: Unger Tamás

1924-ben meghalt Lévay Pál, a Trianon után Ausztriához csatolt Lajtakáta (ma Gattendorf) község plébánosa. A morálteológiával foglalkozó, Apponyi Albert eszmeköréhez tartozó neves egyházi író állandó szerzője volt a Soproni Népiskolai Lapok, a Mosonvármegyei Értesítő, az Oedenburger Post, valamint a Neusiedler Wochenschrift című kiadványoknak. Halálával a burgenlandi magyar közösség egyik rátermett képviselőjét vesztette el.

A helyi közösség kérése nyomán Mikes püspök hozzájárulását adta ahhoz, hogy Horváth Vencel Agnellus a gattendorfi plébániára távozzon. Így kapcsolódik össze kistelepülések sorsa a nagy történelemmel – és így befolyásolják a történelmi kontextusban értelmezhető események az egyes emberek életét.

Mindenesetre: ha Kiszsidányban járunk, álljunk meg a templomnál (el sem téveszthető), és jusson eszünkbe Horváth Vencel Agnellus.

Kiemelt képünkön: A Szűz Mária neve tiszteletére emelt kiszsidányi templom

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!