A legendás Kolonics György sportrelikviáiból nyílt kiállítás Körmenden

A körmendi Városi Kiállítóterem része a Batthyány-kastélyegyüttesnek, korábban kocsiszín volt. Évtizedek óta kiállítótér, Vas megye ilyen jellegű terei közül az egyik legszebb. Méltó helyszíne egy olyan kiállításnak, amely a magyar sporttörténelem egyik kiemelkedő és halhatatlan sportolóját, Kolonics Györgyöt mutatja be.

Az emlékkiállítást kétszer kellett elhalasztani a koronavírus-járvány miatt, de ezt a szervező Bereki Bárkás Egylet Egyesület egyáltalán nem bánja. Az időzítés talán aktuálisabb, mint bármikor, hiszen jó egy héttel ezelőtt szerzett kvótát a tokiói olimpiára ezer méteren az Adolf Balázs és Fejes Dániel alkotta kenupáros. Újra fényesen ragyog tehát az ég a férfi kenusok fölött, így a Kolonics-emlékkiállításnak ilyen szempontból is különleges apropója van.

A megnyitón Varga Gábor István, a Bereki Bárkás Egylet Egyesület elnöke elmondta, Körmenden hat évvel ezelőtt alakult kajak-kenu szakosztály, ami elsőre meredek ötletnek tűnt, de ma már majdnem harmincan sportolnak az első rábai versenysport-egyesületben.

– Kajak-kenu szakosztályunk helyi bajnokok híján mindig nagy gondot fordított arra, hogy a sportág emblematikus alakjait elhívja Körmendre. Járt nálunk Wichmann Tamás, Németh Szabolcs, Vasbányai Henrik, Vajda Attila, Vaskuti István, Storcz Botond, Kiss Tamás és Csabai Edvin, hogy csak néhány nevet említsünk a szakág nagyjai közül.

Arra viszont már nem volt lehetőségünk, hogy Kolonics Györgyöt elhívjuk, ezért amikor hallottunk az emlékkiállításról, eldöntöttük, hogy a róla szóló anyagot mindenképpen elhozzuk Körmendre. Ebben segítségünkre volt a Kolonics György Alapítvány, a rendezésben a Körmendi Kulturális Központ vállalt nagy szerepet – mondta az egyesület elnöke.

Bebes István polgármester köszöntőjében kitért arra, hogy Körmend sportváros, a legtöbben ugyan a kosárlabda okán ismerik, de a kisebb egyesületek is nagyon fontosak, hiszen ők is a sikerekért dolgoznak, amelyek a város hírnevét öregbítik. Kolonics Györgyöt követendő példának nevezte, aki tudatosan építette pályafutását, motivált volt minden körülmények között. – A nehézségek idején ilyen emberekből lehet erőt meríteni – folytatta a városvezető –, és Kolonics György olyan utat mutat, amely minden tiszteletünkre rászolgál.

A Magyar Kajak-Kenu Szövetség részéről Schmidt Gábor elnök méltatta a kiállítást. Beszédében kiemelte, hogy az akaratot, a kitartást, a fair play szellemét hirdeti a tárlat, ezekben Kolonics György egyértelműen élen járt. Szó esett a víziturisztikai fejlesztésekről, amelyek a térséget is érintik, és egyértelmű céljuk, hogy minél több embert hívjanak evezni Magyarország vizeire, így a Rábára is.

Csabai Edvin, a Kolonics György Alapítvány kuratóriu­mának elnöke személyes élményeit idézte fel Kolonics Györggyel kapcsolatban.

– Gyuri művészi szinten űzte a kenuzást, de munkáskeze volt, tele bőrkeményedéssel. Csakis az elvégzett munkában hitt, mindig jobb és jobb akart lenni. Ezek itt csak képek és tárgyak, ám egy csodálatos életutat tárnak elénk.

Kolonics két sporttársa, Kozmann György és Kiss Tamás is megszólalt. Előbbi hangsúlyozta, hogy a legszebb emlékek a legnehezebb csatákhoz fűződnek.

– Úgy látom, hogy működik az a modell, amelyet a Magyar Kajak-Kenu Szövetség szorgalmaz. A kis kluboknak – mint a körmendi is – helye van a mi nagy kajak-kenus családunkban. Én az aktív éveim után távolabb kerültem a sportágtól, de természetes, hogy figyelemmel kísérem az eseményeket. A lényeg, hogy a rendszerben mindenki tegye a dolgát, és akkor jönnek az eredmények is.

Lesznek sikerek, lesznek bajnokaink – mondta az olimpiai bronzérmes kenus.

A zárószó Kiss Tamásé volt, aki 2008-ban, Kolonics György halála után – elmondása szerint majdhogynem indokolatlanul – került Kozmann György mellé az olimpiai hajóba. Egy bronz- érmet szereztek Pekingben, amely csodálatos eredménynek számított, és méltón lezárt egy időszakot, amelyet a kenu sportban akár Kolonics-korszaknak is nevezhetünk.

– Koló olyan volt, mint egy nagy hegedűművész, akit élvezet volt nézni, hallgatni. Hozzá képest én akkor, 21 évesen csak egy kezdő hegedűs voltam, de ismerhettem, edzhettem vele, és ez számomra felejthetetlen élmény – zárta szavait Kiss Tamás.

A kiállítás június 9-éig tart nyitva. Felejthetetlen élmény.