Vaskeresztesi vörös és fehér

A falu neve a romantikus elképzelések szerint a keresztes háborúk korából ered. Arra azonban semmilyen bizonyíték sincsen, hogy a Szentföld felé Magyarországon vonuló keresztesek a Vas-hegy környékén letelepedtek volna. Keresztes a nyelvtudósok szerint a német Christian névből származik, amit bizonyít IV. Béla királynak a vashegyi földeket felsoroló, 1238-ban kelt oklevele, amely a falut „Christur” néven említi.

A pornói apátság 1401-ben pert indított a szombathelyi várnagy ellen, mivel annak emberei a kolostor keresztesi hegyen lévő pincéjéből, garázda módon, a hordókat megfúrva hét vödör vörösbort vittek el. Az erőszakoskodásról – „…villico nostre possessionis Crestis plene informati” – a Keresztes faluban szolgáló vincellér adott jelentést. Ez is bizonyítja, hogy a keresztesi bor már hat évszázaddal ezelőtt is az „érdeklődés” homlokterében volt.

A falu neve – országügyek kapcsán – 1670-ben is fölbukkan. Frangepán Ferenc és Zrínyi Péter, a Wesselényi-féle összeesküvés résztvevői, amikor szervezkedésük kitudódott, magukat tisztázni Bécsbe indultak. Frangepán naplójában részletesen leírta a császárvárosba vezető utat. Ennek során, Körmendről indulva, április 15-én érkeztek „a Pinka vize melletti Keresztesre”, ahol az éjszakát töltötték, de előtte a plébánián finom bort kóstoltak.

A keresztesi vörösbor jó hírének az 1895-ös filoxéravész sem ártott, bár a környéket is zár alá vették, de gróf Batthyány Iván „vashegyi bora” egy év múltán már a Budapesti Borverseny díjazottjai között szerepelt.

Az 1985-ös burgenlandi borhamisítási botrány a Vashegy osztrák oldalának borosgazdáit semmilyen formában sem érintette, így a vaskeresztesiek velük együttműködve bíznak abban, hogy boraik az Európai Unióban is egyre ismertebbek lesznek. Optimizmusra adhatnak okot azok az orvosi vizsgálatok, amelyek kimutatták a vaskeresztesi vörösbor szívbetegségeket gyógyító anti­oxidáns­hatását.

A Vas-hegy kialakulásában egyébként – írják a lexikonok – földtani szempontból a gyűrődés és a vulkanizmus játszott szerepet. A legősibb képződménye a devon kori dolomit és mészkő. Az utóbbi elsősorban Vaskeresztes területén fordul elő mészfillitbe belegyűrt mészkőrögök képében.

Persze az ember is otthagyta kézjegyét a tájon: a présházak feletti domb tetején áll – ragyog tiszta hófehérben – a szőlősgazdák által épített ősi Szűz Mária-kápolna, amelyet már a Bécs felé lovagoló Zrínyi Péter és Frangepán Ferenc is láthatott.

Kiemelt képünkön: A szőlőhegyi kápolnát már Zrínyi és Frangepán is láthatta