Mesél a múlt – Melyek voltak Vas megye első lapjai? És mi lett a sorsuk?

A Vasmegyei Lapok, amelyet 1867-ben Balogh Gyula indított el, már igazi hírlapnak számított, 1895-ig meg is jelent. A cím megszűnt, de az újság mégsem tűnt el teljesen, egyesült a Vasvármegyével. Ez persze csak jelképes továbbélését jelentette. A Vasvármegyét 1889 januárjában Kaffehr Béla alapította, s egészen 1945-ig megjelent. A megyében megjelenő lapok közül – a Vas Népét megelőzően – ez élt a leghosszabb ideig. Kaffehr emlékét nem őrzi sem utcanév, sem emléktábla, pedig ő a vasi sajtó- és kultúrtörténet egyik jeles alakja. Igaz, keveset tudunk róla, neve csak néhány lexikonban és kézikönyvben szerepel, s előfordul, hogy az adatok ott is tévesek vagy pontatlanok.

Maga az életpálya is érdekes. Kaffehr Béla 1855-ben a Somogy megyei Kürtösön született, a település ma Kürtöspusztaként Pusztakovácsihoz tartozik. Családi nevét édesanyjától örökölte, ez azt jelenti, házasságon kívüli kapcsolatból született. Hogy az apa gróf Niczky György, nem volt titok, de Béla fiatal éveiről nincs túl sok információnk. Kaposváron tanult, majd 1876-ban Törökországba ment, ahol belépett a hadseregbe, megtanult törökül. Az orosz–török háborúban megsebesült, ezért haza kellett térnie. Az úti élményeiről szóló beszámoló 1878-ban Nagykanizsán jelent meg. Közben íróvá, újságíróvá vált.

Hivatalos neve mindvégig Kaffehr Béla maradt, de verseit és szépirodalmi műveit mint Kőváry Béla tette közzé. Gyakran hivatkoznak rá Kőváry-Kaffehrként, s ehhez még hozzájön a török hadseregben kapott Ali efendi név. Több lapnak is dolgozott, török versfordításai például a Pesten kiadott Vasárnapi Újságban jelentek meg. Élete és tevékenysége három megyéhez, Somogyhoz, Zalához és Vashoz kapcsolódik. Az általa gyűjtött göcseji népdalok önálló műként nyomtatásban is megjelentek. 1882-ben költözött Szombathelyre. Valószínűleg az apjával együtt jött, lakásuk a kezdeti időkben Kiskar utcában az ún. Hollán-féle házban volt. (Az utcának ezt a szakaszát később Hollán Ernő utcára keresztelték át.) 1886-ban a Dunántúl című lap szerkesztője lett.

1889-ben megalapította és elindította a Vasvármegye című politikai, társadalmi és gazdasági lapot. Az első szám január 6-án jelent meg. A szerkesztőség és a kiadóhivatal a Nagykar utca 10.-ben volt, az épület már rég nincs meg. A lap a kezdeti időkben rendszeresen közölt verseket is. Az első szám első oldalán például Éhen Gyulának és Török Sándornak jelent meg egy-egy költeménye. Ez azért érdekes, mert később mindketten polgármesterek lettek. Kaffehr és Éhen viszonya később megromlott.

A Vasvármegye többször is leszedte a keresztvizet a város polgármesteréről. Az emiatt indult perről nemcsak a helyi, hanem az országos sajtó is beszámolt. Meg kell említeni, hogy az újság gyakran közölte Kárpáti Kelemen premontrei kanonok írásait is. Ő rokoni kapcsolatban állt a lapalapítóval, Kaffehr felesége, Kárpáti Emília a kanonok húga volt.

1905-ben a lap tulajdonosa Lingauer Albin lett, a Vasvármegye történetében pedig új korszak kezdődött. Kaffehr Béla 1907-ben 51 évesen halt meg, könyvtára később a Vas Megyei Kultúregyesület tulajdonába került. Életművének feltárása, írásainak összegyűjtése fontos feladat lenne. (Köszönöm Piroska Lillának és Ingrid Brattbergnek, hogy Kaffehr életével kapcsolatos fontos adatokra hívták fel a figyelmemet.)

Kiemelt képen: Kaffehr Béla és hozzátartozói síremlékei a szombathelyi Szent Márton-temetőbe