Avagy az elbeszélés különös hitelessége

A frissen megjelent Levéltáros nekrológok című kötetet azok is haszonnal forgathatják, akiknek kultúrtörténeti kuriózumok láttán csillan föl a szemük. Feiszt György már a bevezető tanulmányban kiemeli például, hogy talán nem mindenki számára ismert irodalomtörténeti érdekességet tudhatunk meg Bottló Bélától, aki Dőry Ferenc munkásságát méltatva számol be arról, hogy egy nagyobb tanulmányban (Dőry Ferenc: Gróf Buttler János házassága, Pécs 1931.) a vonatkozó teljes levéltári anyag felhasználásával bírálta meg Mikszáth Különös házasságának romantikus beállításait, túlzásait és tényszerű tévedéseit. A regényben szereplő Dőry család ugyanis az ő családja volt.

A nagyobb tanulmány maga is kuriózum: a Baranya megyei levéltárban még fellelhető az az 1931-es, a leginkább egyetemi jegyzethez hasonlító 150 (!) oldalas kötet, amely a borítón olvasható adatok szerint a pécsi egyetemi könyvkiadónál látott napvilágot. Dőry (a kötetben rövid Ö -vel) Ferenc a bevezetésben ezt írja: A jobaházi Döry család történetének megírásán dolgozva nem mehettem el hallgatagon a család egyik tagjának, gr. Döry Katalinnak gr. Buttler Jánossal kötött szerencsétlen házassága mellett sem. Noha a szereplők utódok nélkül haltak el, s így nem kellett félnem attól, hogy a hátrahagyottak kegyeletét megsértem, a tárgy kényes természeténél fogva nem szívesen nyúltam e kérdéshez, mert úgy érzem, hogy a levéltárak nem minden titka való a nyilvánosság elé. (...) Mikszáth regénye azonban közkézen forog; a hallgatás tehát részemről nem lett volna helyén, sőt a történetíró erkölcsi kötelességét véltem teljesíteni azzal, hogy a regény előadásával szemben a valóságot feltárni iparkodom. Nem is szólva ugyanis arról, hogy az olvasók nagy része csekély kritikai érzékénél fogva valónak fogadja el a történelmi regények költött adatait is, a jelen esetben a megtévesztés veszélyét fokozza az, hogy Mikszáth a regényt az elbeszélés hitelességének bizonyságául a következő szavakkal vezeti be: (...) Igaz hát minden sor. Miért rontsam én el nem igazra?

A Különös házasság című, 1900-as Mikszáth-regény persze hogy a szájhagyományból sarjadt: a gazdag Buttler gróf és a katolikus paptól gyermeket váró Dőry lány - a regényben Mária - kényszerházasságának keserves történetét (meg az egyházi és világi hatalom összetalálkozásának következményeit) beszéli el. A többször is filmre vitt (szinte filmvászonra kívánkozó) történet nevezetes jelenetében az alvó Buttlert ügyes szerkezettel juttatják el a lányszobába, hogy a cselédek rajtakaphassák őket. Nem is Dőry Ferenc volt az első, aki a történeti hűség nevében megpróbálta kiigazítani a regényt, amelynek legneuralgikusabb pontja (ebből a szemszögből) a kényszerítés ténye. Bizonyos Bosits Gábor adatgyűjtése nyomán mendemonda az, mintha Buttlert a házasság megkötésére erőszakkal kényszerítették volna . Heroikus az a munka, amit a levéltáros Dőry Ferenc elvégzett. A javított kiadás mégse érhet célt.

Más a levéltáros igazsága - és más a regényíróé. Más a levéltári dokumentumok valósága - és más a regényé. A különbségtétel nem kritikai érzék dolga (legyen csekély vagy nem csekély).

A Különös házasság című, 1900-as Mikszáth-regény persze hogy a szájhagyományból sarjadt: a gazdag Buttler gróf és a katolikus paptól gyermeket váró Dőry lány - a regényben Mária - kényszerházasságának keserves történetét (meg az egyházi és világi hatalom összetalálkozásának következményeit) beszéli el. A többször is filmre vitt (szinte filmvászonra kívánkozó) történet nevezetes jelenetében az alvó Buttlert ügyes szerkezettel juttatják el a lányszobába, hogy a cselédek rajtakaphassák őket. Nem is Dőry Ferenc volt az első, aki a történeti hűség nevében megpróbálta kiigazítani a regényt, amelynek legneuralgikusabb pontja (ebből a szemszögből) a kényszerítés ténye. Bizonyos Bosits Gábor adatgyűjtése nyomán mendemonda az, mintha Buttlert a házasság megkötésére erőszakkal kényszerítették volna . Heroikus az a munka, amit a levéltáros Dőry Ferenc elvégzett. A javított kiadás mégse érhet célt.

Más a levéltáros igazsága - és más a regényíróé. Más a levéltári dokumentumok valósága - és más a regényé. A különbségtétel nem kritikai érzék dolga (legyen csekély vagy nem csekély).

A Különös házasság című, 1900-as Mikszáth-regény persze hogy a szájhagyományból sarjadt: a gazdag Buttler gróf és a katolikus paptól gyermeket váró Dőry lány - a regényben Mária - kényszerházasságának keserves történetét (meg az egyházi és világi hatalom összetalálkozásának következményeit) beszéli el. A többször is filmre vitt (szinte filmvászonra kívánkozó) történet nevezetes jelenetében az alvó Buttlert ügyes szerkezettel juttatják el a lányszobába, hogy a cselédek rajtakaphassák őket. Nem is Dőry Ferenc volt az első, aki a történeti hűség nevében megpróbálta kiigazítani a regényt, amelynek legneuralgikusabb pontja (ebből a szemszögből) a kényszerítés ténye. Bizonyos Bosits Gábor adatgyűjtése nyomán mendemonda az, mintha Buttlert a házasság megkötésére erőszakkal kényszerítették volna . Heroikus az a munka, amit a levéltáros Dőry Ferenc elvégzett. A javított kiadás mégse érhet célt.

Más a levéltáros igazsága - és más a regényíróé. Más a levéltári dokumentumok valósága - és más a regényé. A különbségtétel nem kritikai érzék dolga (legyen csekély vagy nem csekély).

Más a levéltáros igazsága - és más a regényíróé. Más a levéltári dokumentumok valósága - és más a regényé. A különbségtétel nem kritikai érzék dolga (legyen csekély vagy nem csekély).

Más a levéltáros igazsága - és más a regényíróé. Más a levéltári dokumentumok valósága - és más a regényé. A különbségtétel nem kritikai érzék dolga (legyen csekély vagy nem csekély).