Hírek

2007.07.11. 02:29

Rókák járják a falut

Hegyhátsál - A település lakói az utóbbi hónapokban megtapasztalhatták, hogy mennyire ravasz állat a róka. Nem zavartatja magát, nappal járja a falut, van olyan, hogy hetente többször is visszatér a házi szárnyasokért.

Németh Zoltán

Amikor a falu felé autózom a 76-os főúton, Katafa és Hegyhátsál között róka teteme fekszik az út szélén, a napokban üthették el. A környéken az utóbbi hónapokban egyre több helyen jelent meg a ravaszdi, ez sokaknak nem kis bosszúságot okoz.

A százhatvan lélekszámú Hegyhátsálon az emberek többsége tart otthon háziállatot, legtöbb helyen tyúkokat nevelgetnek. Az elmúlt hónapokban sok helyütt vitte el a házi szárnyasokat fényes nappal a róka. A lakók több hivatalnál érdeklődtek már, de még mindig nem tudják, hogyan lehetne a róka ellen védekezni. A faluba érve éppen a boltos hölggyel, Katalinnal találkozom először, aki levelet írt a szerkesztőségnek a róka miatt.

- Húsvét előtt tizenkét előnevelt csibém tűnt el. Darabja 350 forintba kerül, és amire másfél-két kilogrammosok lesznek, már nagyon sokat kell költeni rájuk. Egyáltalán nem zavartatja magát a vadállat, az elmúlt hetekben nappal járta a falut, sok udvarból elvitte a tyúkokat. Más választásunk nem volt, mint hogy két méter magasra megemeltük a kerítést - kesereg Katalin. Közben bekapcsolódik a beszélgetésünkbe Sándor is, akivel pár perccel később elindulunk a faluba, felkeresünk olyan udvarokat, ahol az állat már megfordult a házi szárnyas miatt.

- Nem hiába mondják a rókára azt, hogy ravasz. Akkor garázdálkodik, ha nem hall neszt a környéken. Az éber és jó házőrző kutyánkat is többször kijátszotta. Sőt előfordult már, hogy amikor a gyerekek kint voltak az udvaron, megjelent a róka a farakás mögött. Akkor még sikerült elzavarni, de később a kitűnő helyismerettel rendelkező állat visszatért, és a harmincnyolc tyúkomból csak ötöt hagyott meg nekünk - kesereg Imre.

Sándorral sétálunk tovább a faluban, bemutat egy portára. - Innen egy tyúkot sem vitt el a róka, mert itt nem is tartanak - jegyzi meg viccesen. Közben elmondja, hogy Hegyhátsál környezetében az erdőben, a kukoricában és a gazos területen egyre kevesebb táplálékot - pockokat, egereket, rovarokat, dögöket - találnak maguknak a rókák, ezért jönnek be a faluba.

- Húsz tyúkból tizenegyet ellopott a zsivány. Volt olyan, amelyiket nem tudta a kerítésen átcipelni, ezért itt hagyta nekünk átharapott torokkal - kesereg Jenő.

Újabb ház: Máté bácsi megerősíti, hogy a rókák egyre kevesebb táplálékot találnak maguknak az erdőben és a mezőn. - Úgy tudom, hogy a vadásztársaságok hatáskörébe tartozik az etetésük. Tőlem tizenhét csirkét és sok tyúkot is elvitt a róka. Nem egyszer előfordult, hogy amikor az udvaron sompolygott, sikerült elkergetnem, de mégsem ülhetek egész nap kint - teszi hozzá.

Átmegyünk a szomszédba, ahol Márta előadja, hogy tőlük még csak egy tyúkot lopott el a róka, ugyanis a pajta végében egy bácsi szinte egész nap kint ücsörög, és amikor meglátja a ragadozót, összeveri a kezében a vasat, attól elinal az állat, fél a ricsajtól. Mielőtt visszatérünk a boltba, bemegyünk még Erzsébethez is. Megmutatja, hogy melyik irányból érkezik szinte naponta a ragadozó. - Hat tyúkot és ugyanennyi csirkét vitt már el a majorságunkról. Nem tudom, mi lenne a megoldás, ugyanis ha a baromfit egész nap bezárva tartom, akkor megeszi saját tojásait - avat be a hölgy.

Gagyi Istvánt, a Vas Megyei Vadászkamara alelnökét is megkérdezzük a nem mindennapi dologról.

- A rókák az utóbbi egy-két évben inkább visszaszorultak a megye területén. Egyfelől a különböző betegségek miatt, másfelől pedig a vadászatra jogosultak is jobban törődnek azzal, hogy az apró vadállomány feljavítása érdekében a ravaszdit féken tartsák. Ennek ellenére természetesen előfordulhat, hogy bizonyos területeken, a nem kellő odafigyelés miatt felszaporodhat egy-egy kisebb törzsállomány. Lakott területen belül már nem sok mindent lehet tenni, ha ott megjelenik a róka. Ugyanis a fegyverhasználat különböző engedélyekhez kötött. Amikor ilyen jellegű probléma felmerül, egyből kell jelezni a helyi hivatalnak. Legtöbb esetben engedélyt adnak az elriasztásra, különböző gázosításokat, füstgyertyákat alkalmaznak - teszi hozzá az alelnök.

Hegyhátsál a nádasdi körjegyzőséghez tartozik, így ott is érdeklődünk a problémáról. Az illetékestől megtudjuk, hogy a faluban a legutóbbi közmeghallgatáson valóban szóba került ez a kérdés. Elmondják még, hogy belterületen a rendőrségtől kell engedélyt kérni a rókák kilövéséhez. Arra pedig ígéretet kaptak, hogy külterületen a vadászatra jogosultak jobban odafigyelnek a ravaszdira és ha kell, egyből intézkednek. Úgy tudjuk, a környéken a vadászatra jogosultsággal kapcsolatban az utóbbi időben akadtak viták, de a megoldás már folyamatban van.

A százhatvan lélekszámú Hegyhátsálon az emberek többsége tart otthon háziállatot, legtöbb helyen tyúkokat nevelgetnek. Az elmúlt hónapokban sok helyütt vitte el a házi szárnyasokat fényes nappal a róka. A lakók több hivatalnál érdeklődtek már, de még mindig nem tudják, hogyan lehetne a róka ellen védekezni. A faluba érve éppen a boltos hölggyel, Katalinnal találkozom először, aki levelet írt a szerkesztőségnek a róka miatt.

- Húsvét előtt tizenkét előnevelt csibém tűnt el. Darabja 350 forintba kerül, és amire másfél-két kilogrammosok lesznek, már nagyon sokat kell költeni rájuk. Egyáltalán nem zavartatja magát a vadállat, az elmúlt hetekben nappal járta a falut, sok udvarból elvitte a tyúkokat. Más választásunk nem volt, mint hogy két méter magasra megemeltük a kerítést - kesereg Katalin. Közben bekapcsolódik a beszélgetésünkbe Sándor is, akivel pár perccel később elindulunk a faluba, felkeresünk olyan udvarokat, ahol az állat már megfordult a házi szárnyas miatt.

- Nem hiába mondják a rókára azt, hogy ravasz. Akkor garázdálkodik, ha nem hall neszt a környéken. Az éber és jó házőrző kutyánkat is többször kijátszotta. Sőt előfordult már, hogy amikor a gyerekek kint voltak az udvaron, megjelent a róka a farakás mögött. Akkor még sikerült elzavarni, de később a kitűnő helyismerettel rendelkező állat visszatért, és a harmincnyolc tyúkomból csak ötöt hagyott meg nekünk - kesereg Imre.

Sándorral sétálunk tovább a faluban, bemutat egy portára. - Innen egy tyúkot sem vitt el a róka, mert itt nem is tartanak - jegyzi meg viccesen. Közben elmondja, hogy Hegyhátsál környezetében az erdőben, a kukoricában és a gazos területen egyre kevesebb táplálékot - pockokat, egereket, rovarokat, dögöket - találnak maguknak a rókák, ezért jönnek be a faluba.

- Húsz tyúkból tizenegyet ellopott a zsivány. Volt olyan, amelyiket nem tudta a kerítésen átcipelni, ezért itt hagyta nekünk átharapott torokkal - kesereg Jenő.

Újabb ház: Máté bácsi megerősíti, hogy a rókák egyre kevesebb táplálékot találnak maguknak az erdőben és a mezőn. - Úgy tudom, hogy a vadásztársaságok hatáskörébe tartozik az etetésük. Tőlem tizenhét csirkét és sok tyúkot is elvitt a róka. Nem egyszer előfordult, hogy amikor az udvaron sompolygott, sikerült elkergetnem, de mégsem ülhetek egész nap kint - teszi hozzá.

Átmegyünk a szomszédba, ahol Márta előadja, hogy tőlük még csak egy tyúkot lopott el a róka, ugyanis a pajta végében egy bácsi szinte egész nap kint ücsörög, és amikor meglátja a ragadozót, összeveri a kezében a vasat, attól elinal az állat, fél a ricsajtól. Mielőtt visszatérünk a boltba, bemegyünk még Erzsébethez is. Megmutatja, hogy melyik irányból érkezik szinte naponta a ragadozó. - Hat tyúkot és ugyanennyi csirkét vitt már el a majorságunkról. Nem tudom, mi lenne a megoldás, ugyanis ha a baromfit egész nap bezárva tartom, akkor megeszi saját tojásait - avat be a hölgy.

Gagyi Istvánt, a Vas Megyei Vadászkamara alelnökét is megkérdezzük a nem mindennapi dologról.

- A rókák az utóbbi egy-két évben inkább visszaszorultak a megye területén. Egyfelől a különböző betegségek miatt, másfelől pedig a vadászatra jogosultak is jobban törődnek azzal, hogy az apró vadállomány feljavítása érdekében a ravaszdit féken tartsák. Ennek ellenére természetesen előfordulhat, hogy bizonyos területeken, a nem kellő odafigyelés miatt felszaporodhat egy-egy kisebb törzsállomány. Lakott területen belül már nem sok mindent lehet tenni, ha ott megjelenik a róka. Ugyanis a fegyverhasználat különböző engedélyekhez kötött. Amikor ilyen jellegű probléma felmerül, egyből kell jelezni a helyi hivatalnak. Legtöbb esetben engedélyt adnak az elriasztásra, különböző gázosításokat, füstgyertyákat alkalmaznak - teszi hozzá az alelnök.

Hegyhátsál a nádasdi körjegyzőséghez tartozik, így ott is érdeklődünk a problémáról. Az illetékestől megtudjuk, hogy a faluban a legutóbbi közmeghallgatáson valóban szóba került ez a kérdés. Elmondják még, hogy belterületen a rendőrségtől kell engedélyt kérni a rókák kilövéséhez. Arra pedig ígéretet kaptak, hogy külterületen a vadászatra jogosultak jobban odafigyelnek a ravaszdira és ha kell, egyből intézkednek. Úgy tudjuk, a környéken a vadászatra jogosultsággal kapcsolatban az utóbbi időben akadtak viták, de a megoldás már folyamatban van.

A százhatvan lélekszámú Hegyhátsálon az emberek többsége tart otthon háziállatot, legtöbb helyen tyúkokat nevelgetnek. Az elmúlt hónapokban sok helyütt vitte el a házi szárnyasokat fényes nappal a róka. A lakók több hivatalnál érdeklődtek már, de még mindig nem tudják, hogyan lehetne a róka ellen védekezni. A faluba érve éppen a boltos hölggyel, Katalinnal találkozom először, aki levelet írt a szerkesztőségnek a róka miatt.

- Húsvét előtt tizenkét előnevelt csibém tűnt el. Darabja 350 forintba kerül, és amire másfél-két kilogrammosok lesznek, már nagyon sokat kell költeni rájuk. Egyáltalán nem zavartatja magát a vadállat, az elmúlt hetekben nappal járta a falut, sok udvarból elvitte a tyúkokat. Más választásunk nem volt, mint hogy két méter magasra megemeltük a kerítést - kesereg Katalin. Közben bekapcsolódik a beszélgetésünkbe Sándor is, akivel pár perccel később elindulunk a faluba, felkeresünk olyan udvarokat, ahol az állat már megfordult a házi szárnyas miatt.

- Nem hiába mondják a rókára azt, hogy ravasz. Akkor garázdálkodik, ha nem hall neszt a környéken. Az éber és jó házőrző kutyánkat is többször kijátszotta. Sőt előfordult már, hogy amikor a gyerekek kint voltak az udvaron, megjelent a róka a farakás mögött. Akkor még sikerült elzavarni, de később a kitűnő helyismerettel rendelkező állat visszatért, és a harmincnyolc tyúkomból csak ötöt hagyott meg nekünk - kesereg Imre.

Sándorral sétálunk tovább a faluban, bemutat egy portára. - Innen egy tyúkot sem vitt el a róka, mert itt nem is tartanak - jegyzi meg viccesen. Közben elmondja, hogy Hegyhátsál környezetében az erdőben, a kukoricában és a gazos területen egyre kevesebb táplálékot - pockokat, egereket, rovarokat, dögöket - találnak maguknak a rókák, ezért jönnek be a faluba.

- Húsz tyúkból tizenegyet ellopott a zsivány. Volt olyan, amelyiket nem tudta a kerítésen átcipelni, ezért itt hagyta nekünk átharapott torokkal - kesereg Jenő.

Újabb ház: Máté bácsi megerősíti, hogy a rókák egyre kevesebb táplálékot találnak maguknak az erdőben és a mezőn. - Úgy tudom, hogy a vadásztársaságok hatáskörébe tartozik az etetésük. Tőlem tizenhét csirkét és sok tyúkot is elvitt a róka. Nem egyszer előfordult, hogy amikor az udvaron sompolygott, sikerült elkergetnem, de mégsem ülhetek egész nap kint - teszi hozzá.

Átmegyünk a szomszédba, ahol Márta előadja, hogy tőlük még csak egy tyúkot lopott el a róka, ugyanis a pajta végében egy bácsi szinte egész nap kint ücsörög, és amikor meglátja a ragadozót, összeveri a kezében a vasat, attól elinal az állat, fél a ricsajtól. Mielőtt visszatérünk a boltba, bemegyünk még Erzsébethez is. Megmutatja, hogy melyik irányból érkezik szinte naponta a ragadozó. - Hat tyúkot és ugyanennyi csirkét vitt már el a majorságunkról. Nem tudom, mi lenne a megoldás, ugyanis ha a baromfit egész nap bezárva tartom, akkor megeszi saját tojásait - avat be a hölgy.

Gagyi Istvánt, a Vas Megyei Vadászkamara alelnökét is megkérdezzük a nem mindennapi dologról.

- A rókák az utóbbi egy-két évben inkább visszaszorultak a megye területén. Egyfelől a különböző betegségek miatt, másfelől pedig a vadászatra jogosultak is jobban törődnek azzal, hogy az apró vadállomány feljavítása érdekében a ravaszdit féken tartsák. Ennek ellenére természetesen előfordulhat, hogy bizonyos területeken, a nem kellő odafigyelés miatt felszaporodhat egy-egy kisebb törzsállomány. Lakott területen belül már nem sok mindent lehet tenni, ha ott megjelenik a róka. Ugyanis a fegyverhasználat különböző engedélyekhez kötött. Amikor ilyen jellegű probléma felmerül, egyből kell jelezni a helyi hivatalnak. Legtöbb esetben engedélyt adnak az elriasztásra, különböző gázosításokat, füstgyertyákat alkalmaznak - teszi hozzá az alelnök.

Hegyhátsál a nádasdi körjegyzőséghez tartozik, így ott is érdeklődünk a problémáról. Az illetékestől megtudjuk, hogy a faluban a legutóbbi közmeghallgatáson valóban szóba került ez a kérdés. Elmondják még, hogy belterületen a rendőrségtől kell engedélyt kérni a rókák kilövéséhez. Arra pedig ígéretet kaptak, hogy külterületen a vadászatra jogosultak jobban odafigyelnek a ravaszdira és ha kell, egyből intézkednek. Úgy tudjuk, a környéken a vadászatra jogosultsággal kapcsolatban az utóbbi időben akadtak viták, de a megoldás már folyamatban van.

- Húsvét előtt tizenkét előnevelt csibém tűnt el. Darabja 350 forintba kerül, és amire másfél-két kilogrammosok lesznek, már nagyon sokat kell költeni rájuk. Egyáltalán nem zavartatja magát a vadállat, az elmúlt hetekben nappal járta a falut, sok udvarból elvitte a tyúkokat. Más választásunk nem volt, mint hogy két méter magasra megemeltük a kerítést - kesereg Katalin. Közben bekapcsolódik a beszélgetésünkbe Sándor is, akivel pár perccel később elindulunk a faluba, felkeresünk olyan udvarokat, ahol az állat már megfordult a házi szárnyas miatt.

- Nem hiába mondják a rókára azt, hogy ravasz. Akkor garázdálkodik, ha nem hall neszt a környéken. Az éber és jó házőrző kutyánkat is többször kijátszotta. Sőt előfordult már, hogy amikor a gyerekek kint voltak az udvaron, megjelent a róka a farakás mögött. Akkor még sikerült elzavarni, de később a kitűnő helyismerettel rendelkező állat visszatért, és a harmincnyolc tyúkomból csak ötöt hagyott meg nekünk - kesereg Imre.

Sándorral sétálunk tovább a faluban, bemutat egy portára. - Innen egy tyúkot sem vitt el a róka, mert itt nem is tartanak - jegyzi meg viccesen. Közben elmondja, hogy Hegyhátsál környezetében az erdőben, a kukoricában és a gazos területen egyre kevesebb táplálékot - pockokat, egereket, rovarokat, dögöket - találnak maguknak a rókák, ezért jönnek be a faluba.

- Húsz tyúkból tizenegyet ellopott a zsivány. Volt olyan, amelyiket nem tudta a kerítésen átcipelni, ezért itt hagyta nekünk átharapott torokkal - kesereg Jenő.

Újabb ház: Máté bácsi megerősíti, hogy a rókák egyre kevesebb táplálékot találnak maguknak az erdőben és a mezőn. - Úgy tudom, hogy a vadásztársaságok hatáskörébe tartozik az etetésük. Tőlem tizenhét csirkét és sok tyúkot is elvitt a róka. Nem egyszer előfordult, hogy amikor az udvaron sompolygott, sikerült elkergetnem, de mégsem ülhetek egész nap kint - teszi hozzá.

Átmegyünk a szomszédba, ahol Márta előadja, hogy tőlük még csak egy tyúkot lopott el a róka, ugyanis a pajta végében egy bácsi szinte egész nap kint ücsörög, és amikor meglátja a ragadozót, összeveri a kezében a vasat, attól elinal az állat, fél a ricsajtól. Mielőtt visszatérünk a boltba, bemegyünk még Erzsébethez is. Megmutatja, hogy melyik irányból érkezik szinte naponta a ragadozó. - Hat tyúkot és ugyanennyi csirkét vitt már el a majorságunkról. Nem tudom, mi lenne a megoldás, ugyanis ha a baromfit egész nap bezárva tartom, akkor megeszi saját tojásait - avat be a hölgy.

Gagyi Istvánt, a Vas Megyei Vadászkamara alelnökét is megkérdezzük a nem mindennapi dologról.

- A rókák az utóbbi egy-két évben inkább visszaszorultak a megye területén. Egyfelől a különböző betegségek miatt, másfelől pedig a vadászatra jogosultak is jobban törődnek azzal, hogy az apró vadállomány feljavítása érdekében a ravaszdit féken tartsák. Ennek ellenére természetesen előfordulhat, hogy bizonyos területeken, a nem kellő odafigyelés miatt felszaporodhat egy-egy kisebb törzsállomány. Lakott területen belül már nem sok mindent lehet tenni, ha ott megjelenik a róka. Ugyanis a fegyverhasználat különböző engedélyekhez kötött. Amikor ilyen jellegű probléma felmerül, egyből kell jelezni a helyi hivatalnak. Legtöbb esetben engedélyt adnak az elriasztásra, különböző gázosításokat, füstgyertyákat alkalmaznak - teszi hozzá az alelnök.

Hegyhátsál a nádasdi körjegyzőséghez tartozik, így ott is érdeklődünk a problémáról. Az illetékestől megtudjuk, hogy a faluban a legutóbbi közmeghallgatáson valóban szóba került ez a kérdés. Elmondják még, hogy belterületen a rendőrségtől kell engedélyt kérni a rókák kilövéséhez. Arra pedig ígéretet kaptak, hogy külterületen a vadászatra jogosultak jobban odafigyelnek a ravaszdira és ha kell, egyből intézkednek. Úgy tudjuk, a környéken a vadászatra jogosultsággal kapcsolatban az utóbbi időben akadtak viták, de a megoldás már folyamatban van.

- Húsvét előtt tizenkét előnevelt csibém tűnt el. Darabja 350 forintba kerül, és amire másfél-két kilogrammosok lesznek, már nagyon sokat kell költeni rájuk. Egyáltalán nem zavartatja magát a vadállat, az elmúlt hetekben nappal járta a falut, sok udvarból elvitte a tyúkokat. Más választásunk nem volt, mint hogy két méter magasra megemeltük a kerítést - kesereg Katalin. Közben bekapcsolódik a beszélgetésünkbe Sándor is, akivel pár perccel később elindulunk a faluba, felkeresünk olyan udvarokat, ahol az állat már megfordult a házi szárnyas miatt.

- Nem hiába mondják a rókára azt, hogy ravasz. Akkor garázdálkodik, ha nem hall neszt a környéken. Az éber és jó házőrző kutyánkat is többször kijátszotta. Sőt előfordult már, hogy amikor a gyerekek kint voltak az udvaron, megjelent a róka a farakás mögött. Akkor még sikerült elzavarni, de később a kitűnő helyismerettel rendelkező állat visszatért, és a harmincnyolc tyúkomból csak ötöt hagyott meg nekünk - kesereg Imre.

Sándorral sétálunk tovább a faluban, bemutat egy portára. - Innen egy tyúkot sem vitt el a róka, mert itt nem is tartanak - jegyzi meg viccesen. Közben elmondja, hogy Hegyhátsál környezetében az erdőben, a kukoricában és a gazos területen egyre kevesebb táplálékot - pockokat, egereket, rovarokat, dögöket - találnak maguknak a rókák, ezért jönnek be a faluba.

- Húsz tyúkból tizenegyet ellopott a zsivány. Volt olyan, amelyiket nem tudta a kerítésen átcipelni, ezért itt hagyta nekünk átharapott torokkal - kesereg Jenő.

Újabb ház: Máté bácsi megerősíti, hogy a rókák egyre kevesebb táplálékot találnak maguknak az erdőben és a mezőn. - Úgy tudom, hogy a vadásztársaságok hatáskörébe tartozik az etetésük. Tőlem tizenhét csirkét és sok tyúkot is elvitt a róka. Nem egyszer előfordult, hogy amikor az udvaron sompolygott, sikerült elkergetnem, de mégsem ülhetek egész nap kint - teszi hozzá.

Átmegyünk a szomszédba, ahol Márta előadja, hogy tőlük még csak egy tyúkot lopott el a róka, ugyanis a pajta végében egy bácsi szinte egész nap kint ücsörög, és amikor meglátja a ragadozót, összeveri a kezében a vasat, attól elinal az állat, fél a ricsajtól. Mielőtt visszatérünk a boltba, bemegyünk még Erzsébethez is. Megmutatja, hogy melyik irányból érkezik szinte naponta a ragadozó. - Hat tyúkot és ugyanennyi csirkét vitt már el a majorságunkról. Nem tudom, mi lenne a megoldás, ugyanis ha a baromfit egész nap bezárva tartom, akkor megeszi saját tojásait - avat be a hölgy.

Gagyi Istvánt, a Vas Megyei Vadászkamara alelnökét is megkérdezzük a nem mindennapi dologról.

- A rókák az utóbbi egy-két évben inkább visszaszorultak a megye területén. Egyfelől a különböző betegségek miatt, másfelől pedig a vadászatra jogosultak is jobban törődnek azzal, hogy az apró vadállomány feljavítása érdekében a ravaszdit féken tartsák. Ennek ellenére természetesen előfordulhat, hogy bizonyos területeken, a nem kellő odafigyelés miatt felszaporodhat egy-egy kisebb törzsállomány. Lakott területen belül már nem sok mindent lehet tenni, ha ott megjelenik a róka. Ugyanis a fegyverhasználat különböző engedélyekhez kötött. Amikor ilyen jellegű probléma felmerül, egyből kell jelezni a helyi hivatalnak. Legtöbb esetben engedélyt adnak az elriasztásra, különböző gázosításokat, füstgyertyákat alkalmaznak - teszi hozzá az alelnök.

Hegyhátsál a nádasdi körjegyzőséghez tartozik, így ott is érdeklődünk a problémáról. Az illetékestől megtudjuk, hogy a faluban a legutóbbi közmeghallgatáson valóban szóba került ez a kérdés. Elmondják még, hogy belterületen a rendőrségtől kell engedélyt kérni a rókák kilövéséhez. Arra pedig ígéretet kaptak, hogy külterületen a vadászatra jogosultak jobban odafigyelnek a ravaszdira és ha kell, egyből intézkednek. Úgy tudjuk, a környéken a vadászatra jogosultsággal kapcsolatban az utóbbi időben akadtak viták, de a megoldás már folyamatban van.

- Nem hiába mondják a rókára azt, hogy ravasz. Akkor garázdálkodik, ha nem hall neszt a környéken. Az éber és jó házőrző kutyánkat is többször kijátszotta. Sőt előfordult már, hogy amikor a gyerekek kint voltak az udvaron, megjelent a róka a farakás mögött. Akkor még sikerült elzavarni, de később a kitűnő helyismerettel rendelkező állat visszatért, és a harmincnyolc tyúkomból csak ötöt hagyott meg nekünk - kesereg Imre.

Sándorral sétálunk tovább a faluban, bemutat egy portára. - Innen egy tyúkot sem vitt el a róka, mert itt nem is tartanak - jegyzi meg viccesen. Közben elmondja, hogy Hegyhátsál környezetében az erdőben, a kukoricában és a gazos területen egyre kevesebb táplálékot - pockokat, egereket, rovarokat, dögöket - találnak maguknak a rókák, ezért jönnek be a faluba.

- Húsz tyúkból tizenegyet ellopott a zsivány. Volt olyan, amelyiket nem tudta a kerítésen átcipelni, ezért itt hagyta nekünk átharapott torokkal - kesereg Jenő.

Újabb ház: Máté bácsi megerősíti, hogy a rókák egyre kevesebb táplálékot találnak maguknak az erdőben és a mezőn. - Úgy tudom, hogy a vadásztársaságok hatáskörébe tartozik az etetésük. Tőlem tizenhét csirkét és sok tyúkot is elvitt a róka. Nem egyszer előfordult, hogy amikor az udvaron sompolygott, sikerült elkergetnem, de mégsem ülhetek egész nap kint - teszi hozzá.

Átmegyünk a szomszédba, ahol Márta előadja, hogy tőlük még csak egy tyúkot lopott el a róka, ugyanis a pajta végében egy bácsi szinte egész nap kint ücsörög, és amikor meglátja a ragadozót, összeveri a kezében a vasat, attól elinal az állat, fél a ricsajtól. Mielőtt visszatérünk a boltba, bemegyünk még Erzsébethez is. Megmutatja, hogy melyik irányból érkezik szinte naponta a ragadozó. - Hat tyúkot és ugyanennyi csirkét vitt már el a majorságunkról. Nem tudom, mi lenne a megoldás, ugyanis ha a baromfit egész nap bezárva tartom, akkor megeszi saját tojásait - avat be a hölgy.

Gagyi Istvánt, a Vas Megyei Vadászkamara alelnökét is megkérdezzük a nem mindennapi dologról.

- A rókák az utóbbi egy-két évben inkább visszaszorultak a megye területén. Egyfelől a különböző betegségek miatt, másfelől pedig a vadászatra jogosultak is jobban törődnek azzal, hogy az apró vadállomány feljavítása érdekében a ravaszdit féken tartsák. Ennek ellenére természetesen előfordulhat, hogy bizonyos területeken, a nem kellő odafigyelés miatt felszaporodhat egy-egy kisebb törzsállomány. Lakott területen belül már nem sok mindent lehet tenni, ha ott megjelenik a róka. Ugyanis a fegyverhasználat különböző engedélyekhez kötött. Amikor ilyen jellegű probléma felmerül, egyből kell jelezni a helyi hivatalnak. Legtöbb esetben engedélyt adnak az elriasztásra, különböző gázosításokat, füstgyertyákat alkalmaznak - teszi hozzá az alelnök.

Hegyhátsál a nádasdi körjegyzőséghez tartozik, így ott is érdeklődünk a problémáról. Az illetékestől megtudjuk, hogy a faluban a legutóbbi közmeghallgatáson valóban szóba került ez a kérdés. Elmondják még, hogy belterületen a rendőrségtől kell engedélyt kérni a rókák kilövéséhez. Arra pedig ígéretet kaptak, hogy külterületen a vadászatra jogosultak jobban odafigyelnek a ravaszdira és ha kell, egyből intézkednek. Úgy tudjuk, a környéken a vadászatra jogosultsággal kapcsolatban az utóbbi időben akadtak viták, de a megoldás már folyamatban van.

- Nem hiába mondják a rókára azt, hogy ravasz. Akkor garázdálkodik, ha nem hall neszt a környéken. Az éber és jó házőrző kutyánkat is többször kijátszotta. Sőt előfordult már, hogy amikor a gyerekek kint voltak az udvaron, megjelent a róka a farakás mögött. Akkor még sikerült elzavarni, de később a kitűnő helyismerettel rendelkező állat visszatért, és a harmincnyolc tyúkomból csak ötöt hagyott meg nekünk - kesereg Imre.

Sándorral sétálunk tovább a faluban, bemutat egy portára. - Innen egy tyúkot sem vitt el a róka, mert itt nem is tartanak - jegyzi meg viccesen. Közben elmondja, hogy Hegyhátsál környezetében az erdőben, a kukoricában és a gazos területen egyre kevesebb táplálékot - pockokat, egereket, rovarokat, dögöket - találnak maguknak a rókák, ezért jönnek be a faluba.

- Húsz tyúkból tizenegyet ellopott a zsivány. Volt olyan, amelyiket nem tudta a kerítésen átcipelni, ezért itt hagyta nekünk átharapott torokkal - kesereg Jenő.

Újabb ház: Máté bácsi megerősíti, hogy a rókák egyre kevesebb táplálékot találnak maguknak az erdőben és a mezőn. - Úgy tudom, hogy a vadásztársaságok hatáskörébe tartozik az etetésük. Tőlem tizenhét csirkét és sok tyúkot is elvitt a róka. Nem egyszer előfordult, hogy amikor az udvaron sompolygott, sikerült elkergetnem, de mégsem ülhetek egész nap kint - teszi hozzá.

Átmegyünk a szomszédba, ahol Márta előadja, hogy tőlük még csak egy tyúkot lopott el a róka, ugyanis a pajta végében egy bácsi szinte egész nap kint ücsörög, és amikor meglátja a ragadozót, összeveri a kezében a vasat, attól elinal az állat, fél a ricsajtól. Mielőtt visszatérünk a boltba, bemegyünk még Erzsébethez is. Megmutatja, hogy melyik irányból érkezik szinte naponta a ragadozó. - Hat tyúkot és ugyanennyi csirkét vitt már el a majorságunkról. Nem tudom, mi lenne a megoldás, ugyanis ha a baromfit egész nap bezárva tartom, akkor megeszi saját tojásait - avat be a hölgy.

Gagyi Istvánt, a Vas Megyei Vadászkamara alelnökét is megkérdezzük a nem mindennapi dologról.

- A rókák az utóbbi egy-két évben inkább visszaszorultak a megye területén. Egyfelől a különböző betegségek miatt, másfelől pedig a vadászatra jogosultak is jobban törődnek azzal, hogy az apró vadállomány feljavítása érdekében a ravaszdit féken tartsák. Ennek ellenére természetesen előfordulhat, hogy bizonyos területeken, a nem kellő odafigyelés miatt felszaporodhat egy-egy kisebb törzsállomány. Lakott területen belül már nem sok mindent lehet tenni, ha ott megjelenik a róka. Ugyanis a fegyverhasználat különböző engedélyekhez kötött. Amikor ilyen jellegű probléma felmerül, egyből kell jelezni a helyi hivatalnak. Legtöbb esetben engedélyt adnak az elriasztásra, különböző gázosításokat, füstgyertyákat alkalmaznak - teszi hozzá az alelnök.

Hegyhátsál a nádasdi körjegyzőséghez tartozik, így ott is érdeklődünk a problémáról. Az illetékestől megtudjuk, hogy a faluban a legutóbbi közmeghallgatáson valóban szóba került ez a kérdés. Elmondják még, hogy belterületen a rendőrségtől kell engedélyt kérni a rókák kilövéséhez. Arra pedig ígéretet kaptak, hogy külterületen a vadászatra jogosultak jobban odafigyelnek a ravaszdira és ha kell, egyből intézkednek. Úgy tudjuk, a környéken a vadászatra jogosultsággal kapcsolatban az utóbbi időben akadtak viták, de a megoldás már folyamatban van.

Sándorral sétálunk tovább a faluban, bemutat egy portára. - Innen egy tyúkot sem vitt el a róka, mert itt nem is tartanak - jegyzi meg viccesen. Közben elmondja, hogy Hegyhátsál környezetében az erdőben, a kukoricában és a gazos területen egyre kevesebb táplálékot - pockokat, egereket, rovarokat, dögöket - találnak maguknak a rókák, ezért jönnek be a faluba.

- Húsz tyúkból tizenegyet ellopott a zsivány. Volt olyan, amelyiket nem tudta a kerítésen átcipelni, ezért itt hagyta nekünk átharapott torokkal - kesereg Jenő.

Újabb ház: Máté bácsi megerősíti, hogy a rókák egyre kevesebb táplálékot találnak maguknak az erdőben és a mezőn. - Úgy tudom, hogy a vadásztársaságok hatáskörébe tartozik az etetésük. Tőlem tizenhét csirkét és sok tyúkot is elvitt a róka. Nem egyszer előfordult, hogy amikor az udvaron sompolygott, sikerült elkergetnem, de mégsem ülhetek egész nap kint - teszi hozzá.

Átmegyünk a szomszédba, ahol Márta előadja, hogy tőlük még csak egy tyúkot lopott el a róka, ugyanis a pajta végében egy bácsi szinte egész nap kint ücsörög, és amikor meglátja a ragadozót, összeveri a kezében a vasat, attól elinal az állat, fél a ricsajtól. Mielőtt visszatérünk a boltba, bemegyünk még Erzsébethez is. Megmutatja, hogy melyik irányból érkezik szinte naponta a ragadozó. - Hat tyúkot és ugyanennyi csirkét vitt már el a majorságunkról. Nem tudom, mi lenne a megoldás, ugyanis ha a baromfit egész nap bezárva tartom, akkor megeszi saját tojásait - avat be a hölgy.

Gagyi Istvánt, a Vas Megyei Vadászkamara alelnökét is megkérdezzük a nem mindennapi dologról.

- A rókák az utóbbi egy-két évben inkább visszaszorultak a megye területén. Egyfelől a különböző betegségek miatt, másfelől pedig a vadászatra jogosultak is jobban törődnek azzal, hogy az apró vadállomány feljavítása érdekében a ravaszdit féken tartsák. Ennek ellenére természetesen előfordulhat, hogy bizonyos területeken, a nem kellő odafigyelés miatt felszaporodhat egy-egy kisebb törzsállomány. Lakott területen belül már nem sok mindent lehet tenni, ha ott megjelenik a róka. Ugyanis a fegyverhasználat különböző engedélyekhez kötött. Amikor ilyen jellegű probléma felmerül, egyből kell jelezni a helyi hivatalnak. Legtöbb esetben engedélyt adnak az elriasztásra, különböző gázosításokat, füstgyertyákat alkalmaznak - teszi hozzá az alelnök.

Hegyhátsál a nádasdi körjegyzőséghez tartozik, így ott is érdeklődünk a problémáról. Az illetékestől megtudjuk, hogy a faluban a legutóbbi közmeghallgatáson valóban szóba került ez a kérdés. Elmondják még, hogy belterületen a rendőrségtől kell engedélyt kérni a rókák kilövéséhez. Arra pedig ígéretet kaptak, hogy külterületen a vadászatra jogosultak jobban odafigyelnek a ravaszdira és ha kell, egyből intézkednek. Úgy tudjuk, a környéken a vadászatra jogosultsággal kapcsolatban az utóbbi időben akadtak viták, de a megoldás már folyamatban van.

Sándorral sétálunk tovább a faluban, bemutat egy portára. - Innen egy tyúkot sem vitt el a róka, mert itt nem is tartanak - jegyzi meg viccesen. Közben elmondja, hogy Hegyhátsál környezetében az erdőben, a kukoricában és a gazos területen egyre kevesebb táplálékot - pockokat, egereket, rovarokat, dögöket - találnak maguknak a rókák, ezért jönnek be a faluba.

- Húsz tyúkból tizenegyet ellopott a zsivány. Volt olyan, amelyiket nem tudta a kerítésen átcipelni, ezért itt hagyta nekünk átharapott torokkal - kesereg Jenő.

Újabb ház: Máté bácsi megerősíti, hogy a rókák egyre kevesebb táplálékot találnak maguknak az erdőben és a mezőn. - Úgy tudom, hogy a vadásztársaságok hatáskörébe tartozik az etetésük. Tőlem tizenhét csirkét és sok tyúkot is elvitt a róka. Nem egyszer előfordult, hogy amikor az udvaron sompolygott, sikerült elkergetnem, de mégsem ülhetek egész nap kint - teszi hozzá.

Átmegyünk a szomszédba, ahol Márta előadja, hogy tőlük még csak egy tyúkot lopott el a róka, ugyanis a pajta végében egy bácsi szinte egész nap kint ücsörög, és amikor meglátja a ragadozót, összeveri a kezében a vasat, attól elinal az állat, fél a ricsajtól. Mielőtt visszatérünk a boltba, bemegyünk még Erzsébethez is. Megmutatja, hogy melyik irányból érkezik szinte naponta a ragadozó. - Hat tyúkot és ugyanennyi csirkét vitt már el a majorságunkról. Nem tudom, mi lenne a megoldás, ugyanis ha a baromfit egész nap bezárva tartom, akkor megeszi saját tojásait - avat be a hölgy.

Gagyi Istvánt, a Vas Megyei Vadászkamara alelnökét is megkérdezzük a nem mindennapi dologról.

- A rókák az utóbbi egy-két évben inkább visszaszorultak a megye területén. Egyfelől a különböző betegségek miatt, másfelől pedig a vadászatra jogosultak is jobban törődnek azzal, hogy az apró vadállomány feljavítása érdekében a ravaszdit féken tartsák. Ennek ellenére természetesen előfordulhat, hogy bizonyos területeken, a nem kellő odafigyelés miatt felszaporodhat egy-egy kisebb törzsállomány. Lakott területen belül már nem sok mindent lehet tenni, ha ott megjelenik a róka. Ugyanis a fegyverhasználat különböző engedélyekhez kötött. Amikor ilyen jellegű probléma felmerül, egyből kell jelezni a helyi hivatalnak. Legtöbb esetben engedélyt adnak az elriasztásra, különböző gázosításokat, füstgyertyákat alkalmaznak - teszi hozzá az alelnök.

Hegyhátsál a nádasdi körjegyzőséghez tartozik, így ott is érdeklődünk a problémáról. Az illetékestől megtudjuk, hogy a faluban a legutóbbi közmeghallgatáson valóban szóba került ez a kérdés. Elmondják még, hogy belterületen a rendőrségtől kell engedélyt kérni a rókák kilövéséhez. Arra pedig ígéretet kaptak, hogy külterületen a vadászatra jogosultak jobban odafigyelnek a ravaszdira és ha kell, egyből intézkednek. Úgy tudjuk, a környéken a vadászatra jogosultsággal kapcsolatban az utóbbi időben akadtak viták, de a megoldás már folyamatban van.

- Húsz tyúkból tizenegyet ellopott a zsivány. Volt olyan, amelyiket nem tudta a kerítésen átcipelni, ezért itt hagyta nekünk átharapott torokkal - kesereg Jenő.

Újabb ház: Máté bácsi megerősíti, hogy a rókák egyre kevesebb táplálékot találnak maguknak az erdőben és a mezőn. - Úgy tudom, hogy a vadásztársaságok hatáskörébe tartozik az etetésük. Tőlem tizenhét csirkét és sok tyúkot is elvitt a róka. Nem egyszer előfordult, hogy amikor az udvaron sompolygott, sikerült elkergetnem, de mégsem ülhetek egész nap kint - teszi hozzá.

Átmegyünk a szomszédba, ahol Márta előadja, hogy tőlük még csak egy tyúkot lopott el a róka, ugyanis a pajta végében egy bácsi szinte egész nap kint ücsörög, és amikor meglátja a ragadozót, összeveri a kezében a vasat, attól elinal az állat, fél a ricsajtól. Mielőtt visszatérünk a boltba, bemegyünk még Erzsébethez is. Megmutatja, hogy melyik irányból érkezik szinte naponta a ragadozó. - Hat tyúkot és ugyanennyi csirkét vitt már el a majorságunkról. Nem tudom, mi lenne a megoldás, ugyanis ha a baromfit egész nap bezárva tartom, akkor megeszi saját tojásait - avat be a hölgy.

Gagyi Istvánt, a Vas Megyei Vadászkamara alelnökét is megkérdezzük a nem mindennapi dologról.

- A rókák az utóbbi egy-két évben inkább visszaszorultak a megye területén. Egyfelől a különböző betegségek miatt, másfelől pedig a vadászatra jogosultak is jobban törődnek azzal, hogy az apró vadállomány feljavítása érdekében a ravaszdit féken tartsák. Ennek ellenére természetesen előfordulhat, hogy bizonyos területeken, a nem kellő odafigyelés miatt felszaporodhat egy-egy kisebb törzsállomány. Lakott területen belül már nem sok mindent lehet tenni, ha ott megjelenik a róka. Ugyanis a fegyverhasználat különböző engedélyekhez kötött. Amikor ilyen jellegű probléma felmerül, egyből kell jelezni a helyi hivatalnak. Legtöbb esetben engedélyt adnak az elriasztásra, különböző gázosításokat, füstgyertyákat alkalmaznak - teszi hozzá az alelnök.

Hegyhátsál a nádasdi körjegyzőséghez tartozik, így ott is érdeklődünk a problémáról. Az illetékestől megtudjuk, hogy a faluban a legutóbbi közmeghallgatáson valóban szóba került ez a kérdés. Elmondják még, hogy belterületen a rendőrségtől kell engedélyt kérni a rókák kilövéséhez. Arra pedig ígéretet kaptak, hogy külterületen a vadászatra jogosultak jobban odafigyelnek a ravaszdira és ha kell, egyből intézkednek. Úgy tudjuk, a környéken a vadászatra jogosultsággal kapcsolatban az utóbbi időben akadtak viták, de a megoldás már folyamatban van.

- Húsz tyúkból tizenegyet ellopott a zsivány. Volt olyan, amelyiket nem tudta a kerítésen átcipelni, ezért itt hagyta nekünk átharapott torokkal - kesereg Jenő.

Újabb ház: Máté bácsi megerősíti, hogy a rókák egyre kevesebb táplálékot találnak maguknak az erdőben és a mezőn. - Úgy tudom, hogy a vadásztársaságok hatáskörébe tartozik az etetésük. Tőlem tizenhét csirkét és sok tyúkot is elvitt a róka. Nem egyszer előfordult, hogy amikor az udvaron sompolygott, sikerült elkergetnem, de mégsem ülhetek egész nap kint - teszi hozzá.

Átmegyünk a szomszédba, ahol Márta előadja, hogy tőlük még csak egy tyúkot lopott el a róka, ugyanis a pajta végében egy bácsi szinte egész nap kint ücsörög, és amikor meglátja a ragadozót, összeveri a kezében a vasat, attól elinal az állat, fél a ricsajtól. Mielőtt visszatérünk a boltba, bemegyünk még Erzsébethez is. Megmutatja, hogy melyik irányból érkezik szinte naponta a ragadozó. - Hat tyúkot és ugyanennyi csirkét vitt már el a majorságunkról. Nem tudom, mi lenne a megoldás, ugyanis ha a baromfit egész nap bezárva tartom, akkor megeszi saját tojásait - avat be a hölgy.

Gagyi Istvánt, a Vas Megyei Vadászkamara alelnökét is megkérdezzük a nem mindennapi dologról.

- A rókák az utóbbi egy-két évben inkább visszaszorultak a megye területén. Egyfelől a különböző betegségek miatt, másfelől pedig a vadászatra jogosultak is jobban törődnek azzal, hogy az apró vadállomány feljavítása érdekében a ravaszdit féken tartsák. Ennek ellenére természetesen előfordulhat, hogy bizonyos területeken, a nem kellő odafigyelés miatt felszaporodhat egy-egy kisebb törzsállomány. Lakott területen belül már nem sok mindent lehet tenni, ha ott megjelenik a róka. Ugyanis a fegyverhasználat különböző engedélyekhez kötött. Amikor ilyen jellegű probléma felmerül, egyből kell jelezni a helyi hivatalnak. Legtöbb esetben engedélyt adnak az elriasztásra, különböző gázosításokat, füstgyertyákat alkalmaznak - teszi hozzá az alelnök.

Hegyhátsál a nádasdi körjegyzőséghez tartozik, így ott is érdeklődünk a problémáról. Az illetékestől megtudjuk, hogy a faluban a legutóbbi közmeghallgatáson valóban szóba került ez a kérdés. Elmondják még, hogy belterületen a rendőrségtől kell engedélyt kérni a rókák kilövéséhez. Arra pedig ígéretet kaptak, hogy külterületen a vadászatra jogosultak jobban odafigyelnek a ravaszdira és ha kell, egyből intézkednek. Úgy tudjuk, a környéken a vadászatra jogosultsággal kapcsolatban az utóbbi időben akadtak viták, de a megoldás már folyamatban van.

Újabb ház: Máté bácsi megerősíti, hogy a rókák egyre kevesebb táplálékot találnak maguknak az erdőben és a mezőn. - Úgy tudom, hogy a vadásztársaságok hatáskörébe tartozik az etetésük. Tőlem tizenhét csirkét és sok tyúkot is elvitt a róka. Nem egyszer előfordult, hogy amikor az udvaron sompolygott, sikerült elkergetnem, de mégsem ülhetek egész nap kint - teszi hozzá.

Átmegyünk a szomszédba, ahol Márta előadja, hogy tőlük még csak egy tyúkot lopott el a róka, ugyanis a pajta végében egy bácsi szinte egész nap kint ücsörög, és amikor meglátja a ragadozót, összeveri a kezében a vasat, attól elinal az állat, fél a ricsajtól. Mielőtt visszatérünk a boltba, bemegyünk még Erzsébethez is. Megmutatja, hogy melyik irányból érkezik szinte naponta a ragadozó. - Hat tyúkot és ugyanennyi csirkét vitt már el a majorságunkról. Nem tudom, mi lenne a megoldás, ugyanis ha a baromfit egész nap bezárva tartom, akkor megeszi saját tojásait - avat be a hölgy.

Gagyi Istvánt, a Vas Megyei Vadászkamara alelnökét is megkérdezzük a nem mindennapi dologról.

- A rókák az utóbbi egy-két évben inkább visszaszorultak a megye területén. Egyfelől a különböző betegségek miatt, másfelől pedig a vadászatra jogosultak is jobban törődnek azzal, hogy az apró vadállomány feljavítása érdekében a ravaszdit féken tartsák. Ennek ellenére természetesen előfordulhat, hogy bizonyos területeken, a nem kellő odafigyelés miatt felszaporodhat egy-egy kisebb törzsállomány. Lakott területen belül már nem sok mindent lehet tenni, ha ott megjelenik a róka. Ugyanis a fegyverhasználat különböző engedélyekhez kötött. Amikor ilyen jellegű probléma felmerül, egyből kell jelezni a helyi hivatalnak. Legtöbb esetben engedélyt adnak az elriasztásra, különböző gázosításokat, füstgyertyákat alkalmaznak - teszi hozzá az alelnök.

Hegyhátsál a nádasdi körjegyzőséghez tartozik, így ott is érdeklődünk a problémáról. Az illetékestől megtudjuk, hogy a faluban a legutóbbi közmeghallgatáson valóban szóba került ez a kérdés. Elmondják még, hogy belterületen a rendőrségtől kell engedélyt kérni a rókák kilövéséhez. Arra pedig ígéretet kaptak, hogy külterületen a vadászatra jogosultak jobban odafigyelnek a ravaszdira és ha kell, egyből intézkednek. Úgy tudjuk, a környéken a vadászatra jogosultsággal kapcsolatban az utóbbi időben akadtak viták, de a megoldás már folyamatban van.

Újabb ház: Máté bácsi megerősíti, hogy a rókák egyre kevesebb táplálékot találnak maguknak az erdőben és a mezőn. - Úgy tudom, hogy a vadásztársaságok hatáskörébe tartozik az etetésük. Tőlem tizenhét csirkét és sok tyúkot is elvitt a róka. Nem egyszer előfordult, hogy amikor az udvaron sompolygott, sikerült elkergetnem, de mégsem ülhetek egész nap kint - teszi hozzá.

Átmegyünk a szomszédba, ahol Márta előadja, hogy tőlük még csak egy tyúkot lopott el a róka, ugyanis a pajta végében egy bácsi szinte egész nap kint ücsörög, és amikor meglátja a ragadozót, összeveri a kezében a vasat, attól elinal az állat, fél a ricsajtól. Mielőtt visszatérünk a boltba, bemegyünk még Erzsébethez is. Megmutatja, hogy melyik irányból érkezik szinte naponta a ragadozó. - Hat tyúkot és ugyanennyi csirkét vitt már el a majorságunkról. Nem tudom, mi lenne a megoldás, ugyanis ha a baromfit egész nap bezárva tartom, akkor megeszi saját tojásait - avat be a hölgy.

Gagyi Istvánt, a Vas Megyei Vadászkamara alelnökét is megkérdezzük a nem mindennapi dologról.

- A rókák az utóbbi egy-két évben inkább visszaszorultak a megye területén. Egyfelől a különböző betegségek miatt, másfelől pedig a vadászatra jogosultak is jobban törődnek azzal, hogy az apró vadállomány feljavítása érdekében a ravaszdit féken tartsák. Ennek ellenére természetesen előfordulhat, hogy bizonyos területeken, a nem kellő odafigyelés miatt felszaporodhat egy-egy kisebb törzsállomány. Lakott területen belül már nem sok mindent lehet tenni, ha ott megjelenik a róka. Ugyanis a fegyverhasználat különböző engedélyekhez kötött. Amikor ilyen jellegű probléma felmerül, egyből kell jelezni a helyi hivatalnak. Legtöbb esetben engedélyt adnak az elriasztásra, különböző gázosításokat, füstgyertyákat alkalmaznak - teszi hozzá az alelnök.

Hegyhátsál a nádasdi körjegyzőséghez tartozik, így ott is érdeklődünk a problémáról. Az illetékestől megtudjuk, hogy a faluban a legutóbbi közmeghallgatáson valóban szóba került ez a kérdés. Elmondják még, hogy belterületen a rendőrségtől kell engedélyt kérni a rókák kilövéséhez. Arra pedig ígéretet kaptak, hogy külterületen a vadászatra jogosultak jobban odafigyelnek a ravaszdira és ha kell, egyből intézkednek. Úgy tudjuk, a környéken a vadászatra jogosultsággal kapcsolatban az utóbbi időben akadtak viták, de a megoldás már folyamatban van.

Átmegyünk a szomszédba, ahol Márta előadja, hogy tőlük még csak egy tyúkot lopott el a róka, ugyanis a pajta végében egy bácsi szinte egész nap kint ücsörög, és amikor meglátja a ragadozót, összeveri a kezében a vasat, attól elinal az állat, fél a ricsajtól. Mielőtt visszatérünk a boltba, bemegyünk még Erzsébethez is. Megmutatja, hogy melyik irányból érkezik szinte naponta a ragadozó. - Hat tyúkot és ugyanennyi csirkét vitt már el a majorságunkról. Nem tudom, mi lenne a megoldás, ugyanis ha a baromfit egész nap bezárva tartom, akkor megeszi saját tojásait - avat be a hölgy.

Gagyi Istvánt, a Vas Megyei Vadászkamara alelnökét is megkérdezzük a nem mindennapi dologról.

- A rókák az utóbbi egy-két évben inkább visszaszorultak a megye területén. Egyfelől a különböző betegségek miatt, másfelől pedig a vadászatra jogosultak is jobban törődnek azzal, hogy az apró vadállomány feljavítása érdekében a ravaszdit féken tartsák. Ennek ellenére természetesen előfordulhat, hogy bizonyos területeken, a nem kellő odafigyelés miatt felszaporodhat egy-egy kisebb törzsállomány. Lakott területen belül már nem sok mindent lehet tenni, ha ott megjelenik a róka. Ugyanis a fegyverhasználat különböző engedélyekhez kötött. Amikor ilyen jellegű probléma felmerül, egyből kell jelezni a helyi hivatalnak. Legtöbb esetben engedélyt adnak az elriasztásra, különböző gázosításokat, füstgyertyákat alkalmaznak - teszi hozzá az alelnök.

Hegyhátsál a nádasdi körjegyzőséghez tartozik, így ott is érdeklődünk a problémáról. Az illetékestől megtudjuk, hogy a faluban a legutóbbi közmeghallgatáson valóban szóba került ez a kérdés. Elmondják még, hogy belterületen a rendőrségtől kell engedélyt kérni a rókák kilövéséhez. Arra pedig ígéretet kaptak, hogy külterületen a vadászatra jogosultak jobban odafigyelnek a ravaszdira és ha kell, egyből intézkednek. Úgy tudjuk, a környéken a vadászatra jogosultsággal kapcsolatban az utóbbi időben akadtak viták, de a megoldás már folyamatban van.

Átmegyünk a szomszédba, ahol Márta előadja, hogy tőlük még csak egy tyúkot lopott el a róka, ugyanis a pajta végében egy bácsi szinte egész nap kint ücsörög, és amikor meglátja a ragadozót, összeveri a kezében a vasat, attól elinal az állat, fél a ricsajtól. Mielőtt visszatérünk a boltba, bemegyünk még Erzsébethez is. Megmutatja, hogy melyik irányból érkezik szinte naponta a ragadozó. - Hat tyúkot és ugyanennyi csirkét vitt már el a majorságunkról. Nem tudom, mi lenne a megoldás, ugyanis ha a baromfit egész nap bezárva tartom, akkor megeszi saját tojásait - avat be a hölgy.

Gagyi Istvánt, a Vas Megyei Vadászkamara alelnökét is megkérdezzük a nem mindennapi dologról.

- A rókák az utóbbi egy-két évben inkább visszaszorultak a megye területén. Egyfelől a különböző betegségek miatt, másfelől pedig a vadászatra jogosultak is jobban törődnek azzal, hogy az apró vadállomány feljavítása érdekében a ravaszdit féken tartsák. Ennek ellenére természetesen előfordulhat, hogy bizonyos területeken, a nem kellő odafigyelés miatt felszaporodhat egy-egy kisebb törzsállomány. Lakott területen belül már nem sok mindent lehet tenni, ha ott megjelenik a róka. Ugyanis a fegyverhasználat különböző engedélyekhez kötött. Amikor ilyen jellegű probléma felmerül, egyből kell jelezni a helyi hivatalnak. Legtöbb esetben engedélyt adnak az elriasztásra, különböző gázosításokat, füstgyertyákat alkalmaznak - teszi hozzá az alelnök.

Hegyhátsál a nádasdi körjegyzőséghez tartozik, így ott is érdeklődünk a problémáról. Az illetékestől megtudjuk, hogy a faluban a legutóbbi közmeghallgatáson valóban szóba került ez a kérdés. Elmondják még, hogy belterületen a rendőrségtől kell engedélyt kérni a rókák kilövéséhez. Arra pedig ígéretet kaptak, hogy külterületen a vadászatra jogosultak jobban odafigyelnek a ravaszdira és ha kell, egyből intézkednek. Úgy tudjuk, a környéken a vadászatra jogosultsággal kapcsolatban az utóbbi időben akadtak viták, de a megoldás már folyamatban van.

Gagyi Istvánt, a Vas Megyei Vadászkamara alelnökét is megkérdezzük a nem mindennapi dologról.

- A rókák az utóbbi egy-két évben inkább visszaszorultak a megye területén. Egyfelől a különböző betegségek miatt, másfelől pedig a vadászatra jogosultak is jobban törődnek azzal, hogy az apró vadállomány feljavítása érdekében a ravaszdit féken tartsák. Ennek ellenére természetesen előfordulhat, hogy bizonyos területeken, a nem kellő odafigyelés miatt felszaporodhat egy-egy kisebb törzsállomány. Lakott területen belül már nem sok mindent lehet tenni, ha ott megjelenik a róka. Ugyanis a fegyverhasználat különböző engedélyekhez kötött. Amikor ilyen jellegű probléma felmerül, egyből kell jelezni a helyi hivatalnak. Legtöbb esetben engedélyt adnak az elriasztásra, különböző gázosításokat, füstgyertyákat alkalmaznak - teszi hozzá az alelnök.

Hegyhátsál a nádasdi körjegyzőséghez tartozik, így ott is érdeklődünk a problémáról. Az illetékestől megtudjuk, hogy a faluban a legutóbbi közmeghallgatáson valóban szóba került ez a kérdés. Elmondják még, hogy belterületen a rendőrségtől kell engedélyt kérni a rókák kilövéséhez. Arra pedig ígéretet kaptak, hogy külterületen a vadászatra jogosultak jobban odafigyelnek a ravaszdira és ha kell, egyből intézkednek. Úgy tudjuk, a környéken a vadászatra jogosultsággal kapcsolatban az utóbbi időben akadtak viták, de a megoldás már folyamatban van.

Gagyi Istvánt, a Vas Megyei Vadászkamara alelnökét is megkérdezzük a nem mindennapi dologról.

- A rókák az utóbbi egy-két évben inkább visszaszorultak a megye területén. Egyfelől a különböző betegségek miatt, másfelől pedig a vadászatra jogosultak is jobban törődnek azzal, hogy az apró vadállomány feljavítása érdekében a ravaszdit féken tartsák. Ennek ellenére természetesen előfordulhat, hogy bizonyos területeken, a nem kellő odafigyelés miatt felszaporodhat egy-egy kisebb törzsállomány. Lakott területen belül már nem sok mindent lehet tenni, ha ott megjelenik a róka. Ugyanis a fegyverhasználat különböző engedélyekhez kötött. Amikor ilyen jellegű probléma felmerül, egyből kell jelezni a helyi hivatalnak. Legtöbb esetben engedélyt adnak az elriasztásra, különböző gázosításokat, füstgyertyákat alkalmaznak - teszi hozzá az alelnök.

Hegyhátsál a nádasdi körjegyzőséghez tartozik, így ott is érdeklődünk a problémáról. Az illetékestől megtudjuk, hogy a faluban a legutóbbi közmeghallgatáson valóban szóba került ez a kérdés. Elmondják még, hogy belterületen a rendőrségtől kell engedélyt kérni a rókák kilövéséhez. Arra pedig ígéretet kaptak, hogy külterületen a vadászatra jogosultak jobban odafigyelnek a ravaszdira és ha kell, egyből intézkednek. Úgy tudjuk, a környéken a vadászatra jogosultsággal kapcsolatban az utóbbi időben akadtak viták, de a megoldás már folyamatban van.

- A rókák az utóbbi egy-két évben inkább visszaszorultak a megye területén. Egyfelől a különböző betegségek miatt, másfelől pedig a vadászatra jogosultak is jobban törődnek azzal, hogy az apró vadállomány feljavítása érdekében a ravaszdit féken tartsák. Ennek ellenére természetesen előfordulhat, hogy bizonyos területeken, a nem kellő odafigyelés miatt felszaporodhat egy-egy kisebb törzsállomány. Lakott területen belül már nem sok mindent lehet tenni, ha ott megjelenik a róka. Ugyanis a fegyverhasználat különböző engedélyekhez kötött. Amikor ilyen jellegű probléma felmerül, egyből kell jelezni a helyi hivatalnak. Legtöbb esetben engedélyt adnak az elriasztásra, különböző gázosításokat, füstgyertyákat alkalmaznak - teszi hozzá az alelnök.

Hegyhátsál a nádasdi körjegyzőséghez tartozik, így ott is érdeklődünk a problémáról. Az illetékestől megtudjuk, hogy a faluban a legutóbbi közmeghallgatáson valóban szóba került ez a kérdés. Elmondják még, hogy belterületen a rendőrségtől kell engedélyt kérni a rókák kilövéséhez. Arra pedig ígéretet kaptak, hogy külterületen a vadászatra jogosultak jobban odafigyelnek a ravaszdira és ha kell, egyből intézkednek. Úgy tudjuk, a környéken a vadászatra jogosultsággal kapcsolatban az utóbbi időben akadtak viták, de a megoldás már folyamatban van.

- A rókák az utóbbi egy-két évben inkább visszaszorultak a megye területén. Egyfelől a különböző betegségek miatt, másfelől pedig a vadászatra jogosultak is jobban törődnek azzal, hogy az apró vadállomány feljavítása érdekében a ravaszdit féken tartsák. Ennek ellenére természetesen előfordulhat, hogy bizonyos területeken, a nem kellő odafigyelés miatt felszaporodhat egy-egy kisebb törzsállomány. Lakott területen belül már nem sok mindent lehet tenni, ha ott megjelenik a róka. Ugyanis a fegyverhasználat különböző engedélyekhez kötött. Amikor ilyen jellegű probléma felmerül, egyből kell jelezni a helyi hivatalnak. Legtöbb esetben engedélyt adnak az elriasztásra, különböző gázosításokat, füstgyertyákat alkalmaznak - teszi hozzá az alelnök.

Hegyhátsál a nádasdi körjegyzőséghez tartozik, így ott is érdeklődünk a problémáról. Az illetékestől megtudjuk, hogy a faluban a legutóbbi közmeghallgatáson valóban szóba került ez a kérdés. Elmondják még, hogy belterületen a rendőrségtől kell engedélyt kérni a rókák kilövéséhez. Arra pedig ígéretet kaptak, hogy külterületen a vadászatra jogosultak jobban odafigyelnek a ravaszdira és ha kell, egyből intézkednek. Úgy tudjuk, a környéken a vadászatra jogosultsággal kapcsolatban az utóbbi időben akadtak viták, de a megoldás már folyamatban van.

Hegyhátsál a nádasdi körjegyzőséghez tartozik, így ott is érdeklődünk a problémáról. Az illetékestől megtudjuk, hogy a faluban a legutóbbi közmeghallgatáson valóban szóba került ez a kérdés. Elmondják még, hogy belterületen a rendőrségtől kell engedélyt kérni a rókák kilövéséhez. Arra pedig ígéretet kaptak, hogy külterületen a vadászatra jogosultak jobban odafigyelnek a ravaszdira és ha kell, egyből intézkednek. Úgy tudjuk, a környéken a vadászatra jogosultsággal kapcsolatban az utóbbi időben akadtak viták, de a megoldás már folyamatban van.

Hegyhátsál a nádasdi körjegyzőséghez tartozik, így ott is érdeklődünk a problémáról. Az illetékestől megtudjuk, hogy a faluban a legutóbbi közmeghallgatáson valóban szóba került ez a kérdés. Elmondják még, hogy belterületen a rendőrségtől kell engedélyt kérni a rókák kilövéséhez. Arra pedig ígéretet kaptak, hogy külterületen a vadászatra jogosultak jobban odafigyelnek a ravaszdira és ha kell, egyből intézkednek. Úgy tudjuk, a környéken a vadászatra jogosultsággal kapcsolatban az utóbbi időben akadtak viták, de a megoldás már folyamatban van.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!