Hírek

2009.04.30. 13:43

20 éve történt: Kádár János felmentése és a vasfüggöny bontása

Húsz évvel ezelőtt május első napjaiban megkezdték a magyar-osztrák határon az elektromos határzár felszedését. A Merkur a szocialista gépcsodák mellett már indiai Marutit is forgalmazott 345 ezer forintért, a mezőgazdasági termékekből bőven jutott exportra. Május 8-án pedig felmentették Kádár Jánost tisztségéből. Krónika napról napra.

MTI

1989. május 1. - Mindenfajta hivalkodást mellőzve rendezték meg a május 1-i felvonulást Budapesten. A formaságokkal való szakítás jeleként a társadalmi, a politikai és az állami élet vezető személyiségei nem a dísztribünön fogadták a felvonulókat, hanem az ünneplőkkel együtt haladva érkeztek a felvonulási térre. Az ellenzéki pártok és szervezetek a Népligetben ünnepeltek.

1989. május 2. - A magyar-osztrák határon megkezdték az elektromos határzár felszedését. (A 350 kilométer hosszú magyar-osztrák határon a hatvanas évek közepén telepítették a jelzőrendszert.)

1989. május 2. - Sarkadi Nagy Barna elnökhelyettes vette át az Állami Egyházügyi Hivatal vezetését a május 1-jétől nyugállományba vonult Miklós Imre államtitkár utódaként.

1989. május 3. - A Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint a mezőgazdasági termékek bruttó termelésének értéke 1988-ban 242 milliárd forint volt, 4,6 százalékkal több, mint az előző évben. A mezőgazdasági termelés a lakosság élelmiszerigényének kielégítésén túl az évtized legnagyobb arányú exporteredményét is lehetővé tette, a kivitel tíz százalékkal növekedett, a népgazdaság konvertibilis kiviteléből a mezőgazdasági termékek 25-26 százalékkal részesedtek.

1989. május 3. - A Magyar Gazdasági Kamara sajtótájékoztatót tartott az iparvállalatok helyzetéről. Ezek összességében 34 százalékkal kevesebb nyereséget értek el 1988-ban, mint egy évvel korábban, de a feldolgozóiparban a nyereségcsökkenés elérte a 60 százalékot is.

1989. május 3. - Elkészült a kormány Nyers Rezső államminiszter vezette reformbizottságának vitaanyaga, mely szerint ahhoz, hogy három éven belül megálljon az életszínvonal csökkenése és reális közelségbe kerüljön a gazdaság külső és belső egyensúlyának megteremtése, másfél milliárd dollárnyi pótlólagos erőforrásra van szükség, ami azonban nem hitel, hanem csakis működő tőke lehet.

1989. május 4. - A Magyar Vöröskereszt romániai menekülteket segítő irodája közölte, hogy 1988-ban 14 700, 1989 első négy hónapjában pedig több mint 6000 menekültnek segített.

1989. május 4. - A Minisztertanács ülésén értékelte a népgazdaság első negyedévi teljesítményét és tárgyalt a kedvezőtlen folyamatok megállításához szükséges teendőkről, csomagterv kidolgozásáról. Határozatot hozott a lakossági devizaszámla-rendszer korszerűsítéséről, elfogadta a forint védelméről, fizetőeszköz funkciójának erősítéséről szóló előterjesztést.

1989. május 4. - A személyautókat forgalmazó állami monopolvállalat, a MERKUR bejelentette: megrendeléseket fogad el Maruti 800-as típusú személygépkocsikra. Az indiai gyártású gépkocsi fogyasztói ára 345 ezer forint, az előleg ennek 40 százaléka, 148 ezer forint volt.
 
1989. május 4. - A Vásárhelyi Pál Társaság képviselői a Hazafias Népfront Országos Tanácsa székházában ismertették a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer további építését támogató nyilatkozatukat.
 
1989. május 5. - A lábatlani papírgyárban megszüntették a brigádmozgalmat, a szocialista munkaversenyt, ehelyett az egyéni teljesítmények arányában értékelik a dolgozók munkáját.

1989. május 5. - Az osztrák Girozentrale bankcsoporthoz tartozó 13 pénzintézet 110 millió dollárért megvásárolta a Tungsram Rt. részvényeinek 49,65 százalékát. Ez volt az első megállapodás, amely egy szocialista országbeli vállalatból nemzetközi részvénytársaságot hozott létre.

1989. május 5. - Az Európa Tanács Miniszteri Tanácsa úgy döntött, hogy Magyarországot és Lengyelországot meghívja a szervezet kulturális egyezményéhez való csatlakozásra.

1989. május 5. - Megjelent a Dátum című új politikai napilap első száma. A Szekszárdon szerkesztett, Baranya, Fejér, Somogy, Tolna megyében és a fővárosban terjesztett újság főszerkesztője Bába Iván volt. Ugyanezen a napon jelent meg Szolnokon a Maholnap című, Szolnok és Pest megyei független hetilap.

1989. május 5. - Ruttner György lemondott a Magyarországi Szociáldemokrata Pártban viselt valamennyi tisztségéről, így a szóvivői posztról is. Mint indokolta: nem járt eredménnyel az az erőfeszítése, hogy megbékítse a pártban a vitatkozó feleket.    

1989. május 6. - A Magyar Gazdasági Kamara székházában megtartotta alakuló közgyűlését a gazdasági vezetők érdekképviseleti szervezete.
 
1989. május 6. - Az elmúlt 45 év történetének kutatásával foglalkozó Nagy Imre Intézet létrehozására tett javaslatot Varga László történész a Nyilvánosság Klub, a Hajnal István Kör és a Történelmi Igazságtétel Bizottság történészvitáján.

1989. május 6. - Hatvanegy erdélyi menekült családnak adták át ünnepélyes keretek között a Pest megyei Tahitótfaluban a letelepedéshez szükséges telkeket, illetve azok okmányait.
 
1989. május 6. - MSZMP-tagok egy csoportja Ribánszki Róbert volt népfronttitkár vezetésével megalakította az MSZMP Marxista Egységplatformját.

1989. május 7. - Feloszlatta magát a debreceni Tartósítóipari Kombinát pártbizottsága, mert feleslegesnek érezte létét, s úgy ítélte, meg, tagjai jobban hasznosíthatják tudásukat, mozgalmi tapasztalataikat a lakóterületeken.
 
1989. május 7. - Az Ófalu térségébe tervezett radioaktív hulladéktemető megépítése ellen tiltakozott a térségben négyezer helybéli.

1989. május 7. - A szétválás mellett döntöttek helyi szavazáson a Pest megyei Kakucs község lakói, akiknek 1973 óta Inárcs településsel volt közös községi tanácsuk.

1989. május 8. - A Magyar Tudományos Akadémia közgyűlése megvitatta az akadémiai törvény tervezetét, a szervezet reformját. Hatálytalanította a kizárt és más akadémiai tagokat méltánytalanul sújtó intézkedéseket és tagságukat folyamatosnak nyilvánította.

1989. május 8. - Az MSZMP Központi Bizottsága - miután tájékoztatást kapott a párt elnökének egészségi állapotáról - felmentette Kádár Jánost elnöki tisztségéből és KB-tagságából. A tanácskozás megszüntette az MSZMP eddigi káderhatáskörét, ezentúl a KB és a pártbizottságok csak a saját hatáskörükbe tartozó párttisztségek betöltéséről dönthetnek.

1989. május 9. - MSZMP reformkör alakult a Külügyminisztériumban.

1989. május 9. - Ideiglenes országgyűlési képviselőcsoport alakult, amely a nagymarosi gátépítés haladéktalan felfüggesztését akarja elérni - jelentette be Bubla Gyula képviselő.

1989. május 10. - Az Igazságügyi Minisztérium közzétette az 1956. december 20. és 1961. december 13. között a bíróságok által halálra ítéltek és kivégzettek névsorát, amelyet a büntetés-végrehajtás adatai és a bírósági iratok alapján állítottak össze. Az akkor hatályos jogszabályok szerint kifejezetten politikai - állam elleni - bűncselekmény miatt 77 személyt ítéltek halálra és végeztek ki, közülük 51 rendes bíróság elé került, 26-ot pedig statáriális eljárás során vontak felelősségre. A listán 177-en szerepeltek, akiket politikai és köztörvényes bűncselekmény - az akkori szabályok szerint rablás, gyilkosság vagy vagyon elleni bűncselekmény - miatt ítéltek halálra és végeztek ki. Kifejezetten köztörvényes bűncselekmény elkövetése miatt 23 személyt végeztek ki az említett időszakban. Katonai bíróság 115, "civil" bíróság pedig 162 személy felett ítélkezett. A halálos ítéletek többsége, 210 a fővárosban született, a többi - egyebek között - Miskolcon, Győrött, Kecskeméten és Szekszárdon. Azt is bejelentették, hogy Nagy Imre és társainak újratemetése június 16-án lesz, a temetést a Magyar Televízió egyenes adásban közvetíti.

1989. május 10. - Az Országgyűlés nyílt szavazással felmentette tisztségéből Berecz Frigyes ipari minisztert, Czibere Tibor művelődési minisztert, Hoós Jánost, az Országos Tervhivatal elnökét, Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztert, Várkonyi Péter külügyminisztert és Villányi Miklós pénzügyminisztert. Ezután titkos szavazással Békesi Lászlót pénzügyminiszterré, Glatz Ferencet művelődési miniszterré, Horn Gyulát külügyminiszterré, Horváth Ferencet ipari miniszterré, Hütter Csabát mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterré választották, az Országos Tervhivatal elnöke Kemenes Ernő lett. A vitában Németh Miklós kormányfő adatokat ismertetett az államadósságról. Az Országgyűlés kétharmados törvénnyel módosította az alkotmányt: eszerint a képviselők legalább egyötöde nyújthat be bizalmatlansági indítványt a Minisztertanáccsal, vagy annak valamely tagjával szemben.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!