Magyarba menekülnek át a trabantos turisták

Fél évvel a földrengés után boltot avat Bérbaltaváron dr. Szele Ferenc megyei vezető. Nagy volt az összefogás, segített a vasvári Áfész, egy szolgálati lakást alakított át. A kétmilliós költségből 650 ezret állt a megye. A többit a Szövosz hitelezte, és persze a társadalmi munka is segített. Dúl az utcanévháború Szombathelyen, az MDF-nek (és még sokaknak) nagyon nem tetszik Ilku Pál, Komócsin Zoltán, Kalinyin, az Április 4., Lenin, Majakovszkij, Révai és az Élmunkás utca. El is tűnnek, de a legutolsó a mai napig létezik. Ez talán nem is olyan nagy baj, hiszen írmag mindig szükséges, és az utókor legalább érdeklődhet: ki, vagy mi ez az Élmunkás? Ide kapcsolható egy másik érdekes momentum; a Fórum tiltakozik egy bizonyos Németh István utcanév ellen is. Na de ki az a Németh István? - kérdezik sokan. Mire kiderül, Szombathely sztálinista polgármestere volt... Kunos Péter államtitkár bejelenti, hogy 330 millió dollár a hiány, mert a lakosság fél év alatt 475 millió zöldhasút vett fel, vásárlásra. Ez rendkívül magas szám, lép is a kormány; eltörli az úgynevezett bc számlát. Eztán igazolás nélkül, korlátlanul lehet valutát tartani a devizaszámlán. Csakhogy a lakosság inkább tovább vásárol, mintsem az állami büdzsét erősítené.

Egyre forróbb hír, hogy tömegével áramlanak a keletnémetek az országba. Erich Honecker német pártvezető figyelmezteti a magyar elvtársait, hogy ennek nem lesz jó vége. A budapesti NSZK nagykövetség háborús állapotokat mutat. A diplomaták szobái tele menekültekkel, már a kertben is sátrakat vernek. A szovjetek hallgatnak.

Vasvárra látogat a Vasiak Baráti Köre dr. Sütő Kálmán elnök, országgyűlési képviselő vezetésével. Papp Lajos tanácselnök fogadja őket, tájékoztatva a kisváros helyzetéről. Ellátogatnak az oszkói hegyre is, megnézik a pincéket, és dicsérik a hegypásztor kört. Végül járnak egyet a hegyen, majd Sütő Kálmán kijelenti: a jövő a civileké, a kis falvak képviseletét a hegypásztor körökhöz hasonló módon kell megoldani.

Annyi reklám, beharangozó, televíziós híradás után csaknem kudarcba fullad a csajtai (Schachendorf) drótkoncert. Nagy Feró és Polczer Gábor már régóta tervezi az eseményt, meg is nyert egy csomó együttest, de két tényezővel nem számoltak. Az egyik az a magyar mentalitás, miszerint ha kiürült a zsebünk, nem mozdulunk. A másik, hogy Ausztriában magasak az árak. A focipályán rendezték meg az eseményt, a Beatrice és a Lord vitte a prímet. A fellépők nyolcvan százaléka magyar volt; az osztrákok élvezettel figyelték a Csepel kerékpáros, Riga motoros sereget. A sör 100, a kóla 80 forintba került, itthon az előbbi 40, illetve 28 forintot kóstált. Hova lett az eufória, uraim? - tette fel a költői kérdést az egykori disszidens Polczer, immáron helybeliként. Kiderült; az osztrákok többsége ugyan üdvözli a határnyitást, de leginkább a lehúzott redőnyök mögül.