Nyolc százalékon az MSZP

A Nézőpont Intézet a Heti Válasz számára készített közvélemény-kutatása szerint októberben csökkent a Fidesz támogatottsága, Bajnai Gordont viszont többen tartják alkalmasnak a válságkezelésre.

A Nézőpont Intézet a kutatás összefoglalóját szerdán az MTI-hez eljuttatta. A reprezentatív felmérés 2009. október 19. és 21. között készült, ezer ember megkérdezésével.

A vizsgálat szerint októberben a tavaszi szintre csökkent a Fidesz támogatottsága, az összes megkérdezett harmada (33 százalék) rokonszenvezik az ellenzéki párttal. Az aktív szavazók közül a Fideszt 45, az MSZP-t nyolc, a Jobbikot hét százalék támogatja. Minden ötödik aktív szavazó pedig még bizonytalan.

A közlemény szerint a fenti számok is sejtetik, hogy a következő választás tétje nem a Fidesz győzelme, hanem annak mértéke lesz, tehát az, kap-e a sarkalatos törvények módosításához szükséges felhatalmazást a párt. Míg júniusban, az uniós választások után a választók 43 százaléka tartotta előnyösnek, ha egy pártnak kétharmados többsége van, addig októberben arányuk már 47 százalékra nőtt. Ugyanebben a körben csak a megkérdezettek 33 százaléka rokonszenvezik bevallottan a Fidesszel. A választás szempontjából fontos lehet, hogy a bizonytalanok 44 százaléka előnyösnek, 33 százaléka hátrányosnak tartja az egypárti kétharmadot.

Bár Bajnai Gordont április óta többen tartják alkalmasnak a válságkezelésre (tavasszal 29, ősszel 34 százalék), a kormányfőt elfogadóknak csak 71 százaléka tartja szavahihetőnek is Bajnait, s alig minden negyedik (23 százalék) választópolgár lát benne hiteles válságkezelőt.

A Nézőpont Intézet Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök népszerűségét is vizsgálta. A választók nagy többsége, 83 százaléka nem szeretné, ha Gyurcsány Ferenc, az egykori miniszterelnök visszatérne a politikai élet élvonalába a közeljövőben. A megkérdezetteknek csupán 9 százaléka látná szívesen újra a politikában.
   
A kettős állampolgárságnak - júniushoz hasonlóan - kétharmados támogatottsága van. A nyárelőn a megkérdezettek 68, októberben 65 százaléka állította, hogy egy megismételt népszavazáson igennel szavazna - derül ki a kutatásból.
   
A válaszadóknak azt a kérdést is feltették, hogy beoltatják-e magukat az új vírus ellen. A megkérdezettek mindössze 13 százaléka szándékozik beoltatni magát, háromszázaléknyi válaszadó már túl van rajta, 79 százalékuk azonban nem szeretné beoltatni magát.

 Political Capital: a szélsőjobb megerősödött Magyarországon

A szélsőjobb megerősödése a júniusi európai parlamenti választások óta ténykérdés Magyarországon - mondta a Political Capital elemzője a Magyar Antirasszista Alapítvány által szervezett Látlelet 2009 elnevezésű konferencián Budapesten szerdán.

"A szélsőjobboldal politikai támogatottsága jelenleg olyan jelentős, hogy az egyfajta középpárti státuszt tesz lehetővé a még parlamenten kívüli Jobbik számára" - állapította meg Juhász Attila.
   
Hozzátette: a Jobbikra leadott több mint 400 ezer voks azt jelzi, hogy a párt a szélsőjobboldali szavazótábor többségének integrációján túl más, a parlamenti pártokból kiábrándult vagy azoktól eleve elzárkózó választói rétegeket is sikeresen szólított meg.
   
A szélsőjobboldal megerősödése nem egyszerűsíthető le a gazdasági és kormányzati válságra vagy a Fidesz azon politikai stratégiájára, mely több vonatkozásban elmosta a határokat a mérsékelt politizálás, illetve a radikalizmus között - mondta a szakember, aki szerint az elmúlt három évben a szélsőséges politikai válaszokra irányuló társadalmi kereslet találkozott a Jobbik által kínált politikával, és e két tendencia kölcsönösen erősítette egymást.
   
A szélsőségek terjedésének a választók körében oka többi között, hogy csalódtak a rendszerváltásban, a demokráciában, a piacgazdaságban. A társadalomban erősödtek a rendpárti, tekintélyelvű tendenciák, a nyílt előítéletesség, és eközben gyenge a civil társadalom, illetve erős a bizalomhiány - fejtette ki Juhász Attila.
   
A Jobbik megerősödésének okai között szerepel a párt eszmerendszerének és retorikájának szimbolikus ereje, egyes jelképek kisajátítása, és ezzel összefüggésben a politikai riválisok eszköztelensége, versenyképtelensége, továbbá a párt dinamikus önszerveződése, alternatív nyilvánossága, illetve a romakérdés kisajátítása és előítéletekre alapozott rendészeti problémává degradálása.
   
"A jogerősen betiltott Magyar Gárdát a mai napig a pártszervezet építésére használja fel a Jobbik" - mondta Juhász Attila.
   
A Political Capital által gyűjtött adatok szerint a párt új alapszervezeteinek száma a Magyar Gárda 2007. évi megalakulásával indult rohamos emelkedésnek, és az elmúlt két évben csaknem 180 jött létre.