Václav Klaus problémái a Lisszaboni Szerződéssel

Az MTI tudósítója a cseh sajtó alapján összefoglalta, melyek voltak Václav Klaus legfőbb kifogásai a Lisszaboni Szerződéssel szemben, illetve mivel érveltek a dokumentum csehországi támogatói. 

SZUVERENITÁS
Klaus:
A Lisszaboni Szerződés érvénybe lépése után a Cseh Köztársaság megszűnik önálló, szuverén, demokratikus állam lenni, mert az állam túl sok jogkört ruház át az Európai Unióra. 
Lisszabon támogatói:
A Cseh Köztársaság valóban átad néhány jogkört az Európai Uniónak, de mint állam továbbra is önálló egység lesz, amely az EU-val csak megosztja szuverenitását.
   
SZÖVETSÉGI  EURÓPA
Klaus:
Csehország annyi jogkört ruház át az EU-ra, hogy gyakorlatilag a szövetség egyik tagállamává válik. A többi ország bármikor leszavazhatja Csehországot, mégpedig olyan kulcsfontosságú ügyekben is, mint az energetika, külpolitika vagy a védelmi politika.
 Lisszabon támogatói:
Csehország valóban átruházza jogkörei egy részét az EU-ra, de a kulcsfontosságú kérdésekben - az adók nagysága, a szociális támogatás mértéke vagy az egészségügy - önállóan fog dönteni. A Lisszaboni Szerződésnek nem következménye egy szövetségi szuperállam.

DEMOKRÁCIA
Klaus:
Az Európai Unió nem demokratikus intézmény, komoly "demokrácia-deficittel" működik. Ennek ellenére a jogkörök átadása után központként számos fontos kérdésben fog dönteni a cseh lakosság megkérdezése és demokratikus ellenőrzése nélkül.
Lisszabon támogatói:
A Lisszaboni Szerződés érvénybe lépésével nem sérül, hanem megerősödik a demokrácia az Európai Unióban. A szerződés következtében ugyanis megerősödik az Európai Parlament és felerősödik a nemzeti parlamentek szerepe is.
 
BENES-DEKRÉTUMOK
Klaus:
 A Lisszaboni Szerződés és a hozzá csatolt európai alapjogi charta lehetőséget nyújt arra, hogy az Európai Bíróság felülvizsgálja a Benes-dekrétumokat, ami megnyithatja az utat a II. világháború után elkobzott német (Csehország) és magyar (Szlovákia) vagyon visszaköveteléséhez.
Lisszabon támogatói:
Az európai alapjogi chartának, a Lisszaboni Szerződés részének, nincs visszamenőleges hatálya. Ezért a Benes-dekrétumok megkérdőjelezésének veszélyét emlegetni alaptalan.

A BEFOLYÁS ELVESZTÉSE
Klaus:
Az olyan kis országok, mint Csehország, az Európai Tanácsban elveszítik befolyásukat, amely kisebb lesz, mint ma. A nagy országok befolyása - például Németországé és Franciaországé - viszont megerősödik. Nagyon veszélyes az is, hogy 33 területen minősített többséggel fognak dönteni, ez jelentősen korlátozza a cseh szuverenitást.
Lisszabon támogatói:
Tény, hogy a kis országok befolyása némileg csökkenni fog, de nem olyan mértékben, ahogy azt Klaus állítja. A kis országok egymással összefogva tudják majd a jövőben érdekeiket megfelelő módon érvényesíteni.
   
JOGKÖRÖK ÁTRUHÁZÁSA
Klaus:
 Várható, hogy a jövőben az Európai Unió a tagállamok megkérdezése nélkül újabb és újabb jogköröket vesz át. Ez is bizonyítéka annak, hogy az Európai Unió a gyakorlatban szövetségi állammá válik.
Lisszabon támogatói:
Lehetetlen, hogy az EU a tagállamok egyetértése nélkül bármiféle új jogköröket vegyen át. A hatalom centralizációjától a jövőben nem kell félni.
   
VÉDELEM
Klaus:
A Lisszaboni Szerződés a jövőben közös védelemmel számol, ami ellentétes a cseh alkotmánnyal.
Lisszabon támogatói:
Az a fajta közös védelem, amellyel a Lisszaboni Szerződés számol, nem ellentétes a cseh alkotmánnyal és szuverenitással.