A fazekasmesterséget mutatták be a gerencsérek földjén

- 2002-ben volt az első ilyen rendezvényünk - tette hozzá a polgármester. - Abban az időben zárt be a kerámiagyár, szükség volt valamire, amivel felhívhatjuk az emberek figyelmét a fazekasságra. Emellett nem titok, hogy a településnek is szüksége volt arra, hogy megismerjék az országban Magyarszombatfa nevét, ide jöjjenek a vásárlók, s valamiből bevételünk legyen. Az idei nemzetközi fazekas napok is csütörtökön kezdődtek el, a fazekasok szakértőkkel zsűriztették a termékeiket. Pénteken szakmai programokkal folytatódott a rendezvény, a közösségi házban a fazekasság múltjáról és jelenéről beszélgettek a szakemberek. Lehetőség nyílt arra, hogy betekinthessünk a műhelyekbe, valamint gyertyát gyújtottunk az elhunyt fazekasok sírjánál. Este pedig fazekas- és kerámiatermékekből nyílt tárlat a művelődési házban. Számunkra nagyon fontos ez a rendezvény, hiszen azok, akik ilyenkor ellátogatnak hozzánk, messzire viszik a kicsi falunk hírnevét, a magyarszombatfai fazekasság értékeit.

A polgármester hangsúlyozta, hogy ezen a hétvégén inkább a népi kultúra értékeire helyezték a hangsúlyt. Míg más falunapokon hastáncot láthatnak az érdeklődők, addig Magyarszombatfán népi együttesek állnak színpadra.

- Együttműködési megállapodást írtunk alá a megyei múzeummal - folytatta a polgármester -, a szakemberek a fazekasság múltját kutatják, s mi mindenben segítünk nekik. El is készült már egy kiadvány, ebben is sok érdekes dolog van. Sok mindent nem tudunk még az ősi mesterségről, remélem a kutatómunkának köszönhetően még sok érdekes dolog napvilágra kerül. Például mindenki azt gondolja, hogy a településünk az Őrségben található, pedig természet-földrajzilag nem ott van. A hagyományainkat nézve viszont oda tartozunk, ha a fazekasságnál a formát, a színvilágot és a mintákat vesszük alapul. A kutatás nemcsak a mi falunkra, hanem Hodosra, Kercaszomorra és Lendvára is kiterjed.

A fazkeastalálkozó minden évben jó alkalom arra, hogy a hazai és külföldi mesterek megismerjék egymás munkáját. Laczó László elárulta azt is, hogy a mesterség vajdasági képviselője például Magyarszombatfán látott először korongot, itt tanulta meg a használatát is.

A programok szombaton és vasárnap is folytatódtak, tíz órától már árusok kínálták portékáikat az ide érkezőknek. Használati tárgyakat, edényeket, korsókat, vázákat, fonott és szőtt termékeket próbáltak eladni a helyi és a külföldről érkező árusok. De nemcsak a lakás díszeit vásárolhatták meg az érdeklődők, hanem bele is kóstolhattak az itteniek életébe. Kipróbálhatták mesterek irányításával a korongozást is, s hazavihették az elkészült remekműveket is. Bárki kipróbálhatta a korongozást, s hazavihette művét

- 2002-ben volt az első ilyen rendezvényünk - tette hozzá a polgármester. - Abban az időben zárt be a kerámiagyár, szükség volt valamire, amivel felhívhatjuk az emberek figyelmét a fazekasságra. Emellett nem titok, hogy a településnek is szüksége volt arra, hogy megismerjék az országban Magyarszombatfa nevét, ide jöjjenek a vásárlók, s valamiből bevételünk legyen. Az idei nemzetközi fazekas napok is csütörtökön kezdődtek el, a fazekasok szakértőkkel zsűriztették a termékeiket. Pénteken szakmai programokkal folytatódott a rendezvény, a közösségi házban a fazekasság múltjáról és jelenéről beszélgettek a szakemberek. Lehetőség nyílt arra, hogy betekinthessünk a műhelyekbe, valamint gyertyát gyújtottunk az elhunyt fazekasok sírjánál. Este pedig fazekas- és kerámiatermékekből nyílt tárlat a művelődési házban. Számunkra nagyon fontos ez a rendezvény, hiszen azok, akik ilyenkor ellátogatnak hozzánk, messzire viszik a kicsi falunk hírnevét, a magyarszombatfai fazekasság értékeit.

A polgármester hangsúlyozta, hogy ezen a hétvégén inkább a népi kultúra értékeire helyezték a hangsúlyt. Míg más falunapokon hastáncot láthatnak az érdeklődők, addig Magyarszombatfán népi együttesek állnak színpadra.

- Együttműködési megállapodást írtunk alá a megyei múzeummal - folytatta a polgármester -, a szakemberek a fazekasság múltját kutatják, s mi mindenben segítünk nekik. El is készült már egy kiadvány, ebben is sok érdekes dolog van. Sok mindent nem tudunk még az ősi mesterségről, remélem a kutatómunkának köszönhetően még sok érdekes dolog napvilágra kerül. Például mindenki azt gondolja, hogy a településünk az Őrségben található, pedig természet-földrajzilag nem ott van. A hagyományainkat nézve viszont oda tartozunk, ha a fazekasságnál a formát, a színvilágot és a mintákat vesszük alapul. A kutatás nemcsak a mi falunkra, hanem Hodosra, Kercaszomorra és Lendvára is kiterjed.

A fazkeastalálkozó minden évben jó alkalom arra, hogy a hazai és külföldi mesterek megismerjék egymás munkáját. Laczó László elárulta azt is, hogy a mesterség vajdasági képviselője például Magyarszombatfán látott először korongot, itt tanulta meg a használatát is.

A programok szombaton és vasárnap is folytatódtak, tíz órától már árusok kínálták portékáikat az ide érkezőknek. Használati tárgyakat, edényeket, korsókat, vázákat, fonott és szőtt termékeket próbáltak eladni a helyi és a külföldről érkező árusok. De nemcsak a lakás díszeit vásárolhatták meg az érdeklődők, hanem bele is kóstolhattak az itteniek életébe. Kipróbálhatták mesterek irányításával a korongozást is, s hazavihették az elkészült remekműveket is. Bárki kipróbálhatta a korongozást, s hazavihette művét

A polgármester hangsúlyozta, hogy ezen a hétvégén inkább a népi kultúra értékeire helyezték a hangsúlyt. Míg más falunapokon hastáncot láthatnak az érdeklődők, addig Magyarszombatfán népi együttesek állnak színpadra.

- Együttműködési megállapodást írtunk alá a megyei múzeummal - folytatta a polgármester -, a szakemberek a fazekasság múltját kutatják, s mi mindenben segítünk nekik. El is készült már egy kiadvány, ebben is sok érdekes dolog van. Sok mindent nem tudunk még az ősi mesterségről, remélem a kutatómunkának köszönhetően még sok érdekes dolog napvilágra kerül. Például mindenki azt gondolja, hogy a településünk az Őrségben található, pedig természet-földrajzilag nem ott van. A hagyományainkat nézve viszont oda tartozunk, ha a fazekasságnál a formát, a színvilágot és a mintákat vesszük alapul. A kutatás nemcsak a mi falunkra, hanem Hodosra, Kercaszomorra és Lendvára is kiterjed.

A fazkeastalálkozó minden évben jó alkalom arra, hogy a hazai és külföldi mesterek megismerjék egymás munkáját. Laczó László elárulta azt is, hogy a mesterség vajdasági képviselője például Magyarszombatfán látott először korongot, itt tanulta meg a használatát is.

A programok szombaton és vasárnap is folytatódtak, tíz órától már árusok kínálták portékáikat az ide érkezőknek. Használati tárgyakat, edényeket, korsókat, vázákat, fonott és szőtt termékeket próbáltak eladni a helyi és a külföldről érkező árusok. De nemcsak a lakás díszeit vásárolhatták meg az érdeklődők, hanem bele is kóstolhattak az itteniek életébe. Kipróbálhatták mesterek irányításával a korongozást is, s hazavihették az elkészült remekműveket is. Bárki kipróbálhatta a korongozást, s hazavihette művét

A polgármester hangsúlyozta, hogy ezen a hétvégén inkább a népi kultúra értékeire helyezték a hangsúlyt. Míg más falunapokon hastáncot láthatnak az érdeklődők, addig Magyarszombatfán népi együttesek állnak színpadra.

- Együttműködési megállapodást írtunk alá a megyei múzeummal - folytatta a polgármester -, a szakemberek a fazekasság múltját kutatják, s mi mindenben segítünk nekik. El is készült már egy kiadvány, ebben is sok érdekes dolog van. Sok mindent nem tudunk még az ősi mesterségről, remélem a kutatómunkának köszönhetően még sok érdekes dolog napvilágra kerül. Például mindenki azt gondolja, hogy a településünk az Őrségben található, pedig természet-földrajzilag nem ott van. A hagyományainkat nézve viszont oda tartozunk, ha a fazekasságnál a formát, a színvilágot és a mintákat vesszük alapul. A kutatás nemcsak a mi falunkra, hanem Hodosra, Kercaszomorra és Lendvára is kiterjed.

A fazkeastalálkozó minden évben jó alkalom arra, hogy a hazai és külföldi mesterek megismerjék egymás munkáját. Laczó László elárulta azt is, hogy a mesterség vajdasági képviselője például Magyarszombatfán látott először korongot, itt tanulta meg a használatát is.

A programok szombaton és vasárnap is folytatódtak, tíz órától már árusok kínálták portékáikat az ide érkezőknek. Használati tárgyakat, edényeket, korsókat, vázákat, fonott és szőtt termékeket próbáltak eladni a helyi és a külföldről érkező árusok. De nemcsak a lakás díszeit vásárolhatták meg az érdeklődők, hanem bele is kóstolhattak az itteniek életébe. Kipróbálhatták mesterek irányításával a korongozást is, s hazavihették az elkészült remekműveket is. Bárki kipróbálhatta a korongozást, s hazavihette művét

- Együttműködési megállapodást írtunk alá a megyei múzeummal - folytatta a polgármester -, a szakemberek a fazekasság múltját kutatják, s mi mindenben segítünk nekik. El is készült már egy kiadvány, ebben is sok érdekes dolog van. Sok mindent nem tudunk még az ősi mesterségről, remélem a kutatómunkának köszönhetően még sok érdekes dolog napvilágra kerül. Például mindenki azt gondolja, hogy a településünk az Őrségben található, pedig természet-földrajzilag nem ott van. A hagyományainkat nézve viszont oda tartozunk, ha a fazekasságnál a formát, a színvilágot és a mintákat vesszük alapul. A kutatás nemcsak a mi falunkra, hanem Hodosra, Kercaszomorra és Lendvára is kiterjed.

A fazkeastalálkozó minden évben jó alkalom arra, hogy a hazai és külföldi mesterek megismerjék egymás munkáját. Laczó László elárulta azt is, hogy a mesterség vajdasági képviselője például Magyarszombatfán látott először korongot, itt tanulta meg a használatát is.

A programok szombaton és vasárnap is folytatódtak, tíz órától már árusok kínálták portékáikat az ide érkezőknek. Használati tárgyakat, edényeket, korsókat, vázákat, fonott és szőtt termékeket próbáltak eladni a helyi és a külföldről érkező árusok. De nemcsak a lakás díszeit vásárolhatták meg az érdeklődők, hanem bele is kóstolhattak az itteniek életébe. Kipróbálhatták mesterek irányításával a korongozást is, s hazavihették az elkészült remekműveket is. Bárki kipróbálhatta a korongozást, s hazavihette művét

- Együttműködési megállapodást írtunk alá a megyei múzeummal - folytatta a polgármester -, a szakemberek a fazekasság múltját kutatják, s mi mindenben segítünk nekik. El is készült már egy kiadvány, ebben is sok érdekes dolog van. Sok mindent nem tudunk még az ősi mesterségről, remélem a kutatómunkának köszönhetően még sok érdekes dolog napvilágra kerül. Például mindenki azt gondolja, hogy a településünk az Őrségben található, pedig természet-földrajzilag nem ott van. A hagyományainkat nézve viszont oda tartozunk, ha a fazekasságnál a formát, a színvilágot és a mintákat vesszük alapul. A kutatás nemcsak a mi falunkra, hanem Hodosra, Kercaszomorra és Lendvára is kiterjed.

A fazkeastalálkozó minden évben jó alkalom arra, hogy a hazai és külföldi mesterek megismerjék egymás munkáját. Laczó László elárulta azt is, hogy a mesterség vajdasági képviselője például Magyarszombatfán látott először korongot, itt tanulta meg a használatát is.

A programok szombaton és vasárnap is folytatódtak, tíz órától már árusok kínálták portékáikat az ide érkezőknek. Használati tárgyakat, edényeket, korsókat, vázákat, fonott és szőtt termékeket próbáltak eladni a helyi és a külföldről érkező árusok. De nemcsak a lakás díszeit vásárolhatták meg az érdeklődők, hanem bele is kóstolhattak az itteniek életébe. Kipróbálhatták mesterek irányításával a korongozást is, s hazavihették az elkészült remekműveket is. Bárki kipróbálhatta a korongozást, s hazavihette művét

A fazkeastalálkozó minden évben jó alkalom arra, hogy a hazai és külföldi mesterek megismerjék egymás munkáját. Laczó László elárulta azt is, hogy a mesterség vajdasági képviselője például Magyarszombatfán látott először korongot, itt tanulta meg a használatát is.

A programok szombaton és vasárnap is folytatódtak, tíz órától már árusok kínálták portékáikat az ide érkezőknek. Használati tárgyakat, edényeket, korsókat, vázákat, fonott és szőtt termékeket próbáltak eladni a helyi és a külföldről érkező árusok. De nemcsak a lakás díszeit vásárolhatták meg az érdeklődők, hanem bele is kóstolhattak az itteniek életébe. Kipróbálhatták mesterek irányításával a korongozást is, s hazavihették az elkészült remekműveket is. Bárki kipróbálhatta a korongozást, s hazavihette művét

A fazkeastalálkozó minden évben jó alkalom arra, hogy a hazai és külföldi mesterek megismerjék egymás munkáját. Laczó László elárulta azt is, hogy a mesterség vajdasági képviselője például Magyarszombatfán látott először korongot, itt tanulta meg a használatát is.

A programok szombaton és vasárnap is folytatódtak, tíz órától már árusok kínálták portékáikat az ide érkezőknek. Használati tárgyakat, edényeket, korsókat, vázákat, fonott és szőtt termékeket próbáltak eladni a helyi és a külföldről érkező árusok. De nemcsak a lakás díszeit vásárolhatták meg az érdeklődők, hanem bele is kóstolhattak az itteniek életébe. Kipróbálhatták mesterek irányításával a korongozást is, s hazavihették az elkészült remekműveket is. Bárki kipróbálhatta a korongozást, s hazavihette művét

A programok szombaton és vasárnap is folytatódtak, tíz órától már árusok kínálták portékáikat az ide érkezőknek. Használati tárgyakat, edényeket, korsókat, vázákat, fonott és szőtt termékeket próbáltak eladni a helyi és a külföldről érkező árusok. De nemcsak a lakás díszeit vásárolhatták meg az érdeklődők, hanem bele is kóstolhattak az itteniek életébe. Kipróbálhatták mesterek irányításával a korongozást is, s hazavihették az elkészült remekműveket is. Bárki kipróbálhatta a korongozást, s hazavihette művét

A programok szombaton és vasárnap is folytatódtak, tíz órától már árusok kínálták portékáikat az ide érkezőknek. Használati tárgyakat, edényeket, korsókat, vázákat, fonott és szőtt termékeket próbáltak eladni a helyi és a külföldről érkező árusok. De nemcsak a lakás díszeit vásárolhatták meg az érdeklődők, hanem bele is kóstolhattak az itteniek életébe. Kipróbálhatták mesterek irányításával a korongozást is, s hazavihették az elkészült remekműveket is. Bárki kipróbálhatta a korongozást, s hazavihette művét