Fizetett hirdetések osztrák lapokban a magyar médiatörvény visszavonására

A hirdetés aláírói között van, mint azt az MTI-hez is eljutott felhívás feltünteti, az IPI osztrák bizottsága, a Riporterek Határok Nélkül (RSF) nevű nemzetközi újságíró-szervezet, valamint az osztrák GPA újságíró szakszervezet. Az aláírók arra figyelmeztetnek, hogy az új médiatörvény alapvető veszélyt jelent a sajtószabadságra, és ezért a demokráciára, azzal, hogy elnémítja az újságírókat és bevezeti a cenzúrát.

A dokumentumban felidézik azt a hősi szerepet, amelyet Magyarország játszott a kommunizmus igájának levetésében, a demokráciába való békés átmenet megteremtésében. A hirdetésben sürgetik a magyar kormányt, hogy erősítse meg - és ne gyengítse - a demokráciát az Európai Unión belül.

A magyar politikusoknak az a jelzése, hogy a törvényt meg lehet változtatni, nem elég. Az aláírók arra szólítják fel a magyar kormányt, hogy vonja vissza a törvényt és egy olyan jogszabállyal helyettesítse, amely megfelel a demokrácia alapelveinek. 

Gerfried Sperl, az IPI osztrák bizottságának vezetője, aki kezdeményezője volt a hirdetés elhelyezésének, azt mondta: "A magyar nemzet történelme során mindig is küzdött a demokráciáért és a szólásszabadságért. A magyar kormánynak erősítenie kell a demokráciát és nem gyengíteni".

Hozzátette, hogy "ez a nyilatkozat üzenet egyben minden osztrák politikusnak, akik időről időre olyan törvényeket kezdeményeznek, amelyek veszélyeztethetik a sajtószabadságot".

Négy újságíró-szervezet tiltakozik a kormány "nemzetközi ellehetetlenítése" ellen

Négy hazai újságíró-szervezet Magyarország belügyeibe avatkozásnak tartja, hogy a Riporterek Határok Nélkül nevű szervezet arra szólította föl Ausztria alkancellárját, kényszerítse a magyar miniszterelnököt a médiatörvény visszavonására.

A Magyar Elektronikus Újságírók Szövetsége, a Magyar Katolikus Újságírók Szövetsége, a Magyar Újságírók Közössége és a Protestáns Újságírók Szövetsége csütörtöki közleményükben azt írták: elfogadhatatlan "a szakma egy szűk rétegét képviselő" szervezet követelése, s az csak a magyar kormány nemzetközi szinten történő ellehetetlenítését szolgálja, semmi köze a sajtószabadsághoz.

A Riporterek Határok Nélkül nevű nemzetközi újságíró-szervezet ausztriai tagozata társszervezetekkel közösen tüntetést szervez péntekre a bécsi magyar nagykövetség elé. A szervezők az Emberi Jogok Európai Egyezményével, valamint a sajtószabadság és a tájékozódáshoz való jog alapelveivel ellentétesnek tartják a médiatörvényt, és annak visszavonását sürgetik. Ezért felhívták az osztrák kormányt, hogy diplomáciai szinten is egyértelműen lépjen fel a törvény ellen, Josef Pröll alkancellárt, az Osztrák Néppárt elnökét pedig arra szólították fel, hogy gyakoroljon nyomást Orbán Viktor miniszterelnökre.

OLDALTÖRÉS: A Freedom House elsősorban az új magyar médiatörvényt tartja aggasztónak

A Freedom House elsősorban az új magyar médiatörvényt tartja aggasztónak

A Freedom House elsősorban az új magyar médiatörvényt tartja aggasztónak

A Freedom House elsősorban az új magyar médiatörvényt tartja aggasztónak

"Elemzésünk Magyarországon elsősorban az új médiatörvényt találta aggasztónak" - jelentette ki az MTI-nek csütörtökön Washingtonban Christopher Walker, a Freedom House nemzetközi jogvédő szervezet egyik kutatási igazgatója.

"A számos szervezet, a többi között az EBESZ által bírált médiatörvénnyel kapcsolatban az elemzés megállapította, hogy az perspektívájában inkább szűkíti a szólás és a média szabadságát, mintsem szélesíti azt" - mondta Walker.
   
A Freedom House csütörtökön hozta nyilvánosságra a Szabadság a világon 2011-ben: tekintélyelvű kihívás a demokráciának című jelentésének főbb következtetéseit. Ebben a szervezet megállapította, hogy globális összesítésben immár öt egymást követő éve romlik a demokratikus intézmények helyzete, s hogy ilyen hanyatlást most Magyarországon is megfigyeltek.
   
Walker elmondta, hogy az elemzés alaposan megvizsgálta a magyar intézményrendszer teljes konstellációját, a fékek és ellensúlyok működését is, s megállapította, hogy "egy szélesebb problémakör lehet az érdeklődés tárgya", de a legnagyobb aggodalmat az új médiatörvény keltette. A jelentésnek - Magyarországgal is kapcsolatos - részletes megállapításait, országos bontásban a Freedom House tájékoztatása szerint a következő hetekben hozzák nyilvánosságra.
   
Charles Gati, a Johns Hopkins Egyetem politológiaprofesszora az MTI-nek csütörtökön elmondta, hogy a Freedom House évente három szabadságjelentést tesz közzé: egyet a médiaszabadság állapotáról, egyet a globális szabadság állapotának alakulásáról (ez jelent meg most) és egyet az egyes országok demokráciájában tapasztalható változásokról. Ez utóbbit, amely a másik kettőnél jóval részletsebben foglalkozik az egyes országok helyzetével, a tervek szerint májusban publikálják majd. Gati professzor a készülő harmadik, Nations in Transit című jelentés egyik tanácsadója.
   
A Freedom House legutóbbi, december 14-én közölt jelentése azt állapította meg, hogy az akkor még csak tervezetként létező médiatörvény "a magyar kormány legújabb olyan kezdeményezése, amely fenyegetést jelent a sajtószabadságra." A Freedom House egyébként 2010-ben még mind a sajtószabadság, mind pedig a politikai és polgári szabadságjogok tekintetében a "szabad" kategóriába sorolta be Magyarországot.

OLDALTÖRÉS: Magyarországi EP-rendezvény áthelyezését kéri egy liberális EP-képviselő

Magyarországi EP-rendezvény áthelyezését kéri egy liberális EP-képviselő

Magyarországi EP-rendezvény áthelyezését kéri egy liberális EP-képviselő

Magyarországi EP-rendezvény áthelyezését kéri egy liberális EP-képviselő

Egy luxemburgi liberális európai parlamenti (EP) képviselő szeretné elérni, hogy a médiatörvény miatti tiltakozásul Budapestről Brüsszelbe helyezzék át az EP, valamint az afrikai, Karib-tenger menti és csendes-óceáni térség (ACP) közös parlamenti közgyűlését május közepén.

Charles Goerens erről levélben tájékoztatta Louis Michelt, a közös közgyűlés szintén liberális európai társelnökét. Utóbbi - mint azt csütörtökön közleményben is megerősítették - úgy döntött, hogy a témát az EP-delegáció elnöksége a jövő héten Strasbourgban, rendkívüli ülésen megvitatja.
   
Goerens a levélben - brüsszeli sajtóközlések szerint - úgy vélte, mind az Európai Bizottság, mind az EU-tagországok többsége túlságosan "félénken" reagált a magyar törvényre.
   
Azt fejtegette, hogy "a közgyűlésnek demonstrálnia kell határozott ellenzését bármely tagországnak, amely nem alkalmazkodik az acquis communautaire (a teljes uniós joganyag) részét képező alapértékekhez".
   
A szóban forgó testület EP-delegációjának egyik alelnöke, a cseh néppárti Susana Roithova az MTI-nek nyilatkozva teljes egyet nem értését fejezte ki a felvetéssel kapcsolatban. Úgy vélte, az elsősorban annak érdekében született, hogy a liberális képviselő magára irányítsa a sajtó figyelmét. Emlékeztetett arra, hogy a médiatörvényt az Európai Bizottság fogja értékelni, és a körülötte indult vitát nem lehet okként kezelni az EP-ACP közgyűlés áthelyezéséhez.
   
Tagja az EP-delegációnak a szintén néppárti, szlovákiai magyar Bauer Edit (MKP) is. Ő meglepetését fejezte ki a felvetés miatt, mert - mint mondta - "a két dolog között semmilyen összefüggés nincs, még akkor is, ha a médiatörvénnyel szemben van ellenvetés". Hozzátette: ez azt mutatja, hogy "van egy értelmetlen és nem megalapozott liberális és baloldali összefogás a magyar elnökséggel szemben és az új tagországokkal szemben".
   
A médiatörvényt illetően az Európai Néppárt számára egyértelmű garancia, hogy Orbán Viktor miniszterelnök megígérte, megváltoztatja a médiatörvényt, amennyiben ellentétes az uniós jogszabályokkal - szögezte le.
   
Elmondta azt is: nem lát esélyt arra, hogy a luxemburgi képviselő javaslatát elfogadják.
   
Az Európai Bizottság szóvivője az erre vonatkozó kérdésre nem akarta kommentálni az EP-képviselők véleményét. "Nem fűzünk kommentárt minden egyes EP-képviselő minden nyilatkozatához, bármilyen érdekesek és fontosak is legyenek azok" - szögezte le a szóvivő, hozzátéve, hogy a szóban forgó esemény szervezése az uniós soros elnökség felelőssége.
   
Polner Gergely, a magyar elnökség egyik brüsszeli szóvivője annak fontosságát hangsúlyozta, hogy a médiatörvénnyel kapcsolatos vitát elválasszák az uniós elnökségtől és az elnökségi naptárban szereplő eseményektől. Ezt a jelzést kapták egyébként a legtöbb EP-frakciótól is - fűzte hozzá.
   
"Az elnökség mindig 27 tagállam nevében nyilatkozik, nem a kormányt, hanem a tagállamokat képviseli" - szögezte le a magyar szóvivő.

OLDALTÖRÉS: Vezető amerikai diplomata: Washington a magyar demokrácia fejlődésében érdekelt

 Vezető amerikai diplomata: Washington a magyar demokrácia fejlődésében érdekelt

 Vezető amerikai diplomata: Washington a magyar demokrácia fejlődésében érdekelt

 Vezető amerikai diplomata: Washington a magyar demokrácia fejlődésében érdekelt

Az Egyesült Államok "különösen érdekelt" a magyar demokrácia fejlődésében; a magyaroknak komolyan kell venniük a médiatörvény kapcsán kialakult vitát - mondta Philip H. Gordon amerikai külügyi államtitkár-helyettes a Magyar Külügyi Intézetben csütörtökön tartott előadásában.

A washingtoni diplomata hangsúlyozta: a demokratizálódás folyamata soha nem fejeződik be, az egészséges demokrácia fenntartása érdekében minden országban tiszteletben kell tartani a különböző szabadságjogokat, biztosítani kell az ellenzék élénk működését és elő kell mozdítani a sajtó szabadságát.

Úgy fogalmazott, valós aggodalmak jelentek meg azzal kapcsolatban, hogy a magyar médiatörvény egyes elemei, mechanizmusai korlátozhatják a véleménynyilvánítás szabadságát, amely a demokrácia alapvető összetevője, egy egészséges társadalom fontos eleme.

Philip Gordon ugyanakkor kiemelte: Magyarország nemzetközi tekintélye kiváló. Élenjárt az elmúlt húsz évben a közép-kelet-európai demokratikus változásokban, példával szolgál a tőle keletre és délre fekvő demokratizálódó országok számára.

"Az Egyesült Államokban nagyon pozitív a kép Magyarországról" - mondta az európai és eurázsiai ügyekért felelős államtitkár-helyettes, aki az amerikai külügyminisztériumban az Egyesült Államok európai politikájának megvalósítását is felügyelő főosztályt vezeti.

Philip Gordon - aki a később elnökké választott Barack Obama külpolitikai tanácsadójaként dolgozott a 2008-as választási kampányában, korábban, Bill Clinton elnöksége idején a nemzetbiztonsági tanács Európa-ügyi igazgatója volt - azt mondta, az Egyesült Államok számára "normális fejlemény", hogy Magyarország január 1-jén átvette az EU tanácsának soros elnökséget. "Ez sokat mond nekünk Magyarország és az Európa kapcsolatában az utóbbi húsz évben végbement alapvető átalakulásról" - mondta.

Kifejtette, hogy Közép-Kelet-Európa - ahol stabil demokráciák váltották fel a kommunista diktatúrákat - az euroatlanti közösség és intézményrendszer szerves részévé vált. Kiemelte: a magyar nép élenjárt ezekben a változásokban, az amerikaiak a magyarokkal együtt büszkék a Magyarország által az utóbbi húsz év elért haladásra. "A magyarok bátor erőfeszítéseikkel érett demokráciává változtatták országukat, amely elfoglalhatta méltó helyét Európában" - fogalmazott Philip Gordon, aki egyben neves külpolitikai szakértő, több könyv szerzője, rendszeresen publikál vezető amerikai és külföldi lapokban.

Arról is beszélt, hogy az EU-elnökség miatt Magyarország felelőssége az elkövetkező fél évben megnő, és a szokásosnál nagyobb figyelem  irányul rá, bel- és külpolitikájára egyaránt. Hozzátette, Magyarországnak lehetősége nyílik, hogy tapasztalatát és szakértelmét felhasználja, továbbá saját prioritásait megjelenítse az európai és transzatlanti szinten.

Philip Gordon azt mondta, az utóbbi hónapok egyeztetései alapján kijelenthető, hogy a magyar EU-elnökség céljai elő fogják mozdítani az amerikai érdekek és célok érvényesülését.

A magyar prioritások közül kiemelte, hogy Magyarország kiáll az EU Keleti partnerség programjának előmozdítása mellett, ezt a programot az Egyesült Államok megszületésétől fogva támogatta. Véleménye szerint a keleti partner államokkal való politikai és gazdasági kapcsolatok erősítése fontos az EU jövője, valamint egy olyan térség stabilitása és jóléte szempontjából, amelyet gyakran érnek jelentős kihívások. Jelezte, hogy az Egyesült Államok remélhetőleg magas szinten fogja képviseltetni magát a májusi keleti partnerségi csúcstalálkozón.

Az amerikai államtitkár-helyettes azt mondta, az Egyesült Államok és az EU közösen meghatározó befolyást gyakorolhat a térségre. Külön kitért Fehéroroszországra. A minszki kormánynak és Aljakszandr Lukasenka elnöknek szerinte világosan értésére kell adni, hogy változtatniuk kell politikájukon, nem tarthatnak börtönben ellenzékieket és békés tüntetőket.

Az Egyesült Államok üdvözli, hogy Magyarország elkötelezett az Európai Unió nyugat-balkáni bővítése mellett. Washington azt is méltatja, hogy Magyarország fő törekvései közé tartozik a közös európai energiapolitika kialakítása. A diplomata ugyancsak nagyra becsülte, hogy Budapest nagy hangsúlyt fektet az európai romastratégia kidolgozására. Azt mondta, ezt a törekvést az Obama-kormány is támogatja, megjegyezve, az etnikai kisebbségek sajnos Amerikában is előítéletekkel nézhetnek szembe és hátrányos megkülönböztetés érheti őket, a cél ezek leküzdése.

Az amerikai nagykövetség úgy tájékoztatta az MTI-t: a külügyi államtitkár-helyettes egynapos Budapesti látogatása során találkozik Martonyi János külügyminiszterrel is, de alapvetően nem kétoldalú konzultációkra érkezett Magyarországra, hanem azért, hogy az Egyesült Államok és az Európai Unió kapcsolatairól tárgyaljon. Philip Gordon csütörtökön részt vett azon az informális megbeszélésen, amelyen az EU-tagállamok politikai igazgatói megvitatták az uniós külpolitika időszerű kérdéseit.

OLDALTÖRÉS: Nem lesz jelen Reding a hétfői strasbourgi EP-bizottsági ülésen

Nem lesz jelen Reding a hétfői strasbourgi EP-bizottsági ülésen

Nem lesz jelen Reding a hétfői strasbourgi EP-bizottsági ülésen

Nem lesz jelen Reding a hétfői strasbourgi EP-bizottsági ülésen

Nem lesz jelen Viviane Reding, a jogérvényesülés, alapvető jogok és uniós polgárság ügyeiben illetékes, alelnöki rangú EU-biztos azon a hétfői strasbourgi európai parlamenti (EP-) bizottsági ülésen, amelyet a magyar médiatörvény miatt hívtak össze.

Mint Matthew Newman, Reding szóvivője csütörtökön közölte az MTI-vel, ennek az az oka, hogy a magyar médiatörvény ügyében Neelie Kroes médiaügyi EU-biztos jár el az uniós végrehajtó testület részéről. Kroes kért tájékoztatást korábban a magyar hatóságoktól, hogy megállapíthassa, összhangban van-e a magyar szabályozás a média- és audiovizuális szolgáltatásokról szóló uniós irányelvvel. A magyar tájékoztatás nyomán ennek vizsgálata jelenleg is folyik az Európai Bizottságban. 

Hétfőn Strasbourgban az állampolgári jogokkal, valamint a bel- és igazságügyi kérdésekkel foglalkozó EP-bizottság megvitatja a magyar médiatörvény ügyét. Az EP szocialista frakciója a törvény visszavonására szólította fel a magyar kormányfőt, több más frakció pedig EP-állásfoglalást szorgalmaz a kérdésben, mert álláspontjuk szerint a jogszabály sérti a médiaszabadságot. Ezen az ülésen azonban Reding nem akar részt venni.

Matthew Newman elmondta azt is, hogy Viviane Reding az uniós országok igazságügyi minisztereinek a jövő hét második felében - január 20-21-én - Magyarországon tartandó informális találkozóján sem lesz jelen. Az MTI kérdésére a szóvivő közölte: ez semmilyen összefüggésben nincs a médiatörvény ügyével, hanem egyszerűen időpontütközésről van szó. Redingnek a magyarországi informális miniszteri találkozó idején Brüsszelben európai bizottsági szervezésű szemináriumon kell részt vennie - tette hozzá.

A szóvivő megjegyezte: Viviane Reding és a magyar igazságügyi tárcát irányító Navracsics Tibor között élő, jól működő munkakapcsolat alakult ki.

OLDALTÖRÉS: Schmitt-interjú egy spanyol lapnak: a jogszabály megfelel az alkotmánynak

Schmitt-interjú egy spanyol lapnak: a jogszabály megfelel az alkotmánynak

A magyar médiatörvény megfelel az alkotmánynak címmel közölt interjút csütörtökön Schmitt Pál magyar köztársasági elnökkel - a nap folyamán kezdődött kétnapos madridi látogatása alkalmából - az ABC spanyol konzervatív napilap.

A médiatörvény és annak bírálata kapcsán a magyar államfő elmondta, hogy "Magyarországon az a példa nélküli, és Európában is kivételesnek számító helyzet alakult ki, hogy egy párt a parlament több mint kétharmadának bizalmát élvezi, ami egészen új lehetőségeket nyit meg számára". Mint mondta, a kormányzó párt ezzel a felhatalmazással élve "szokatlanul határozott módon kezdett el rendet teremteni többek között a gazdaság fellendítése érdekében, hogy átszervezze az egészségügyeket, a pénzügyeket, s mindent, ami a szociális szférát érinti".  Schmitt Pál másrészt viszont tökéletesen megérti azt, hogy "a kormány lépéseire adott reakciók is szokatlanok".

A köztársasági elnök úgy véli, hogy "a médiatörvényt érő kritikák nem a nyugati sajtótól erednek, hanem azokat Magyarországról sugallták". Schmitt hozzátette: most hogy a jogszabály hiteles fordítása elkészült, a bírálók közül sokan megállapították, hogy a törvény összhangban van az alkotmánnyal.  Az államfő rámutatott: a kormány nem tett mást, mint azt, hogy átvette és a szektorra alkalmazta az európai szabályokat.

A köztársasági elnök az Európai Unió bővítése kapcsán kiemelte Horvátországot, amely a csatlakozni vágyó országok közül a legfejlettebb, és reményei szerint - ha minden jól halad - még a magyar soros elnökség ideje alatt sikerül befejezni a Zágráb és EU közötti tárgyalásokat. Törökország jövőbeli esetleges uniós tagságával kapcsolatban Schmitt Pál azt hangsúlyozta, hogy közel 100 milliós muzulmán lakosságú országról van szó, s befogadására Európának is fel kell készülnie. A magyar államfő elmondta: többször beszélt már a törökökkel, akik eltökéltek arra, hogy végigjárják az EU-hoz vezető utat. Schmitt megjegyezte: Magyarországnak valószínűleg még szerencséje volt, hogy a Földközi-tenger keleti régiójának népei közül egykor pont a török szállta meg az országot, hiszen nem kényszerítették rá a magyarokat a török nyelv megtanulására, sem pedig vallásuk felvételére, és 150 éven keresztül egy stratégiai szempontból fontos helynek tekintették Magyarországot. 

A határon túli magyarsággal kapcsolatos politikáról Schmitt Pál elmondta: "Igyekszünk támogatást nyújtani e magyaroknak, és - ha kell, még tízszer megismétlem - ez semmi esetre sem jelenti azt, hogy területi ambícióink lennének." Ugyanakkor hangsúlyozta: "senki nem tud minket megakadályozni abban, hogy úgy tekintsük rájuk, mint akik kivétel nélkül ugyanannak a magyar nemzetnek a részét képezik." 

A határon túli magyarság szavazati jogával kapcsolatban a magyar államfő kifejtette: ebben a kérdésben még nem született döntés, előbb ugyanis meg kell vizsgálni a lakóhelyük szerinti országok törvénykezését és az európai gyakorlatot. "De elképzelhetetlen az, hogy az állampolgárságnak két fajtája legyen, és hogy az az ember, akinek magyar útlevelet adunk, ne rendelkezzen ugyanolyan jogokkal, mint bármilyen másik magyar."

Schmitt Pál köztársasági elnök 1993 és 1997 között volt Magyarország madridi nagykövete, és ezekből az időkből nagyon kellemes emlékeket őriz: szívesen járt az Auditorio Nacional (a spanyol főváros legnagyobb koncertterme) előadásaira, a Bernabeu stadionban rendezett mérkőzésekre és a madridi Las Ventas arénában tartott bikaviadalokra, bár utóbbit "csak halkan jegyezte meg" a spanyol lap újságírója szerint.

FAZ-írás Martin Schulzról mint "Orbán ellenfeléről"

Orbán ellenfele címmel közölt brüsszeli keltezésű írást csütörtökön a Frankfurter Allgemeine Zeitung az Európai Parlament szocialista frakciójának elnökéről.

Nikolas Busse, a német konzervatív újság munkatársa rámutat: Martin Schulz arra akarja felhasználni az Európai Parlament gyakran alábecsült hatáskörét, hogy a médiatörvény megváltoztatására kényszerítse az Orbán-kormányt. Szerinte ugyanis a jogszabály "megkérdőjelezi a jogállam alapvető normáit".

A német politikus kulcsfigurává válhat a "magyar kérdésben", mivel hat és fél éve ő áll az EP szocialista frakciójának az élén; ez az egyik legbefolyásosabb tisztség Strasbourgban. Az első olvasás után Schulz arra a következtetésre jutott - írja a FAZ tudósítója -, hogy a médiatörvény legalább három pontban nem felel meg az európai normáknak. A médiát felügyelő tanácsban nem kaptak helyet az ellenzék és társadalmi szervezetek küldöttei. A kiegyensúlyozott tudósításokat előíró passzus ködös, egyúttal kiforgatja a véleménynyilvánítás szabadságának az elvét, amelyhez hozzátartozik az irányultsághoz való jog. A harmadik pont a médiafelügyelet szankcionálási joga: ez sérti a hatalommegosztás elvét, hiszen a büntetés az igazságszolgáltatás feladata. Schulz az utóbbi pontot tartja a legsúlyosabb normasértésnek.

Ilyen esetekben komoly eszköz van az EU kezében: az európai szerződés 7. cikke, amelyet az FPÖ bécsi kormányra kerülése után fogadtak el, lehetőséget nyújt szankciók elrendelésére egy tagállam ellen, ha az megsérti a demokratikus alapelveket. Ez elméletileg az adott ország szavazati jogának a megvonását is eredményezheti. Ilyen horderejű intézkedéshez azonban kétharmados többségre van szükség az EP-ben. Mivel a néppárti frakció a képviselők csaknem egyharmadát tömöríti, valószínűtlen, hogy egy ilyen határozat átmenne az EP-n.

Schulz ezért máshogy képzeli a dolgot. Első lépésként  felkérte az EP belügyi bizottságát, hogy vizsgálja meg a médiatörvényt, jogi szakértők véleményének kikérése mellett hallgassa meg európai újságíró szövetségek képviselőit is. A belügyi bizottság hétfőn tartja első rendkívüli ülését Strasbourgban, majd szerdán lép az Európai Parlament elé Orbán Viktor miniszterelnök, hogy bemutassa a magyar EU-elnökség programját. Orbán "kemény vitára számíthat" - jósolja Schulz -, hacsak Budapest nem adja be előtte a derekát. Ez utóbbi volna a legjobb - így Schulz -, hiszen Európának jelenleg van elég más gondja. Mint hozzáteszi, személyesen is akar beszélni Orbánnal.

Ha mindez nem használna, akkor a szocialista EP-frakció elnöke abban reménykedik, hogy az EP-n belüli szavazáson legalább 55 százalékos többséget kap a határozat. Erre akkor lenne kilátás, ha a szociáldemokraták, zöldek, baloldaliak és liberálisok támogatást kapnának a néppárti frakció bizonyos csoportjaitól. Ebből a szempontból a franciák jöhetnek számításba - írja Busse -, továbbá talán néhány német képviselő (CDUCSU), hiszen mind a párizsi, mind a berlini kormány bírálóan vélekedett a médiatörvényről. Egy ilyen határozat ugyan nem vonná maga után a 7. cikk szerinti eljárást, ám erőteljes politikai jelzés volna, amely nem maradna hatás nélkül Magyarországon.

Schulz visszautasítja azt a feltételezést, hogy itt pártpolitikai motivációról lenne szó. "Meg kell szabadulnunk a jobb- és baloldalban való gondolkodástól, elvégre egy szocialista kormány esetén sem tennénk másként" - mondta a FAZ munkatársának. Az EU hétköznapjaiban a párttagsági könyv valóban kevesebbet nyom a latban, mint számos tagországban - teszi hozzá Busse. Schulz nem holmi baloldali erkölcscsősz, még ha néha ilyen benyomást kelt is. Strasbourgban rendszeresen együttműködik a néppártiakkal, amikor jelentős európai törvények elfogadásáról van szó. A kereszténydemokrata frakcióra ősszel is rászorul majd, amikor az EP elnökévé szeretné választatni magát, pályafutása megkoronázásaként. Amíg Schulz csak a néppárti frakcióban ülő magyar képviselőket hívja ki maga ellen, várhatóan kellő számú szavazatot fog kapni "előléptetéséhez" - zárult a Frankfurter Allgemeine Zeitung brüsszeli írása.

OLDALTÖRÉS: A médiatörvény visszavonására szólítják fel Orbán Viktort az európai szocialisták

A médiatörvény visszavonására szólítják fel Orbán Viktort az európai szocialisták

A médiatörvény visszavonására, a szabályozásnak az európai értékrenddel való összhangba hozására szólította fel Orbán Viktor magyar miniszterelnököt Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) szocialista frakciójának német vezetője.

"Azzal, ha ezt megteszi, lépést tesz annak érdekében, hogy szabaddá tegye az utat a (magyar EU-)elnökség sikere előtt" - írta Schulz keddi keltezésű levelében, amelyet egy csütörtöki brüsszeli sajtóreggelin osztottak ki az újságíróknak a szocialista EP-frakció képviselői. 

Schulz szerint a médiatörvény ügye nemzetközi viták tárgya lett, és "tehertétel" a január elsején kezdődött, féléves magyar EU-elnökség számára. Egy sikeres magyar elnökség a mostani nehéz időkben erősebbé teheti Európát - állapította meg a német szociáldemokrata politikus.  

Schulz utalt azokra a gazdasági feladatokra, amelyek pénzügyi piacok válságával, a valutaspekulációval kapcsolatban hárulnak Európára. Kiemelte az együttműködés megteremtésének szükségességét a költségvetési gondok megoldása érdekében, valamint annak fontosságát, hogy emeljék a foglalkoztatottsági szintet. Említést tett a környezetvédelmi feladatokról és a romakérdéssel kapcsolatos tennivalókról. 

"Mi, európai szocialisták és demokraták, tudatában vagyunk annak, hogy köztünk számos kérdésben nézeteltérés van. Mndazonáltal nem csupán az ideológiai szembenállás szintjén kerülünk kapcsolatba egymással, hanem az intézményes együttműködés szintjén is. Mi készek vagyunk erre az együttműködésre" - olvasható a szocialista EP-frakcióvezető levelében.

A sajtóreggelin az osztrák Hannes Swoboda, a frakció helyettes vezetője elmondta: személy szerint nem hiszi, hogy Orbán Viktor hivatalosan hajlandó lesz visszavonni a médiatörvényt. A szocialisták - tette hozzá - azért kezdeményezik ezt, mert megítélésük szerint szükség van bizonyos "gondolkodási időre", az európai alapértékeknek teljes mértékben megfelelő médiaszabályozás kialakítására. Azt sem gondolja - mondta -, hogy az Európai Bizottság elemzői mindent rendben levőnek fognak találni a törvénnyel kapcsolatban.

Swoboda az MTI tudósítójának kérdésére elmondta: érdeklődéssel várják azt, hogy Orbán jövő szerdán Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésén előterjessze kormánya EU-elnökségi programját. A beszédtől - tette hozzá - azt várják, hogy a kormányfő nyitottságot tanúsítson a médiatörvény miatti aggodalmakra. A törvény hivatalos visszavonása nélkül is utalhat például Orbán Viktor arra, hogy az alkalmazással kivárnak, a törvény előírásainak érvényesítésében nem lépnek fel keményen, hanem megvárják az uniós végrehajtó testület elemzésének eredményét - vélekedett az osztrák politikus.

A korábbi megnyilatkozások szerint a liberálisok, a zöldek, valamint a kommunistákat is magukban foglaló baloldaliak csoportja kemény hangú EP-állásfoglalást akar elfogadtatni a magyar médiatörvény ügyében. A szocialista frakció - amely a jobbközép, kereszténydemokrata irányzatú néppárti frakció után a második legnagyobb politikai tömörülés az Európai Parlamentben - a jelek szerint ennél valamivel hajlékonyabb. Hétfőn Strasbourgban összeül az EP szabadságjogokkal és igazságügyi kérdésekkel foglalkozó bizottsága, ahol megvitatják a kérdést.

OLDALTÖRÉS: A magyarországi belpolitikáról ír az Új Magyar Szó

A magyarországi belpolitikáról ír az Új Magyar Szó

A magyarországi belpolitikáról közöl írást csütörtöki számában az Új Magyar Szó (ÚMSZ) című bukaresti napilap.

Bíró Béla romániai magyar politológus írásában azt boncolgatja, hogyan tehetett szert a Fidesz a legutóbbi magyarországi választásokon kétharmados "politikai túlhatalomra". A szerző szerint a Fidesz-túlhatalom a korábbi szocialista erőpolitizálás szerves következménye. Mint írja, a szocialisták és a liberálisok néhány százaléknyi politikai fölényük birtokában és a jobbára kommunizmusból örökölt államapparátusra alapozva gyakorlatilag ugyanazt célozták meg, amit most a Fidesz: ellenfelüket ellenség gyanánt próbálták meg végképp diszkreditálni és kizárni mindenféle hatalomból.

A szerző szerint aligha lepett meg bárkit, hogy a magyar választók elutasították ezt a fajta attitűdöt. Ami a jóhiszemű szemlélőt azonban meglephette - írja a politikai elemző -, az az volt, hogy a Fidesz nem csak ott folytatta, ahol a szocialisták abbahagyták, de a szocialista gyakorlatot sietett minden vonatkozásban ad abszurdum erősíteni. "Pedig az ember azt hitte volna, hogy ekkora hatalom birtokában Orbán és csapata elegánsan és civilizáltan kezet nyújt az új ellenzék kompromisszumképes részének. A szerző szerint a Fidesz így valóban a nemzeti együttműködés kormányává válhatott volna.

Úgy véli, nem véletlen, hogy a nemzetközi sajtó karikaturistái vademberként ábrázolják a magyar kormányt. A dologban a legelképesztőbb az - folytatja a szerző -, hogy a médiatörvénybe olyan kitételeket iktattak be, s a készülő alkotmányba olyan elemeket szándékoznak beiktatni, amelyeket a gyakorlatban bizonyosan nem lesznek képesek érvényesíteni, hiszen az egyedi esetek végképp leránthatják a leplet azokról az antidemokratikus törekvésekről, amelyeket a kommentátorok a törvény(ek) mögött gyaníthatnak. 

A szerző szerint a nemzetközi kampány - amit a magyar közvélemény jelentős része szerint a magyarországi ellenzék indított-, bár kétségtelenül megalapozott, éppoly veszedelmes lehet, mint maga "az orbáni vademberség". Nem csak arról győzheti meg ugyanis a magyar választót, hogy a magyar állampolgárok egy része az ország érdekei ellen áskálódik, hanem arról is, hogy némelyek az ő érzelmeinek, vágyainak, akaratának fittyet hányva ismét külföldi segítséggel próbálnak meg felülkerekedni. Ez a „felismerés” pedig korántsem a szocialisták és a liberálisok, sokkal inkább a Jobbik malmára hajthatja a vizet - olvasható az ÚMSZ-ben.

OLDALTÖRÉS: Médiatörvény - brüsszeli hetilap a prioritásokról és az EP-ben várható médiaügyi bírálatokról

 Médiatörvény - brüsszeli hetilap a prioritásokról és az EP-ben várható médiaügyi bírálatokról

 Médiatörvény - brüsszeli hetilap a prioritásokról és az EP-ben várható médiaügyi bírálatokról

 Médiatörvény - brüsszeli hetilap a prioritásokról és az EP-ben várható médiaügyi bírálatokról

A médiatörvény körüli vita továbbra is árnyékot vet az európai uniós elnökségre, és Orbán Viktor miniszterelnöknek a magyar prioritások jövő heti európai parlamenti bemutatására szánt látogatása során több frakció részéről bírálatokra kell számítania - írta csütörtökön megjelent számában a European Voice című brüsszeli hetilap.

Az Economist-csoporthoz tartozó - kizárólag EU-ügyekkel foglalkozó - újság több cikkben is foglalkozott Magyarországgal. Ezek egyikében részletesen ismertette a magyar elnökség prioritásait. Idézte a miniszterelnököt, aki szerint az elnökség akkor lesz teljesen sikeres, ha megalkotják a válságkezelő mechanizmus felállításához és működtetéséhez szükséges jogszabályokat, a gazdasági koordinációban előrelépést jelentő európai szemeszter eredményesen beindul, döntés születik a hiányzó uniós energiahálózati összeköttetésekről, közzéteszik az uniós romastratégiát, illetve lezárulnak a csatlakozási tárgyalások Horvátországgal. Hozzátette, hogy a magyar elnökség elő kívánja mozdítani Bulgária és Románia schengeni csatlakozását is.

A jövő heti európai parlamenti plenáris üléssel kapcsolatban a European Voice emlékeztetett arra, hogy a szocialisták, a liberálisok és a zöldek részéről is várhatók a médiatörvénnyel kapcsolatos hozzászólások és kérdések a miniszterelnök strasbourgi látogatása során, amelynek fő célja szintén a prioritások ismertetése. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a médiatörvényt jövő hétfőn Strasbourgban rendkívüli ülésen vitatja meg az EP állampolgári jogi és igazságügyi bizottsága, ahová meghívást kapott a sajtóügyekkel foglalkozó Neelie Kroes biztos mellett az alapvető jogokért is felelős Viviane Reding és a magyar kormány egy képviselője. Idézte ugyanakkor a lap a fideszes Schöpflin György képviselőt is, aki egyebek között arra figyelmeztetett, hogy a törvény bírálata a magyar lakosságot az EU ellen fordíthatja.

A médiatörvényt illetően a hetilap visszatért az Európai Bizottság múlt heti budapesti látogatásán elhangzott nyilatkozatokra, és úgy ítélte meg, egyértelmű hangsúlykülönbség mutatkozott Orbán Viktor és José Manuel Durao Barroso bizottsági elnök között. Míg a miniszterelnök a Magyarország fiatal és nehezen megszerzett demokráciája iránti tisztelet keretébe illesztette a vitát, Barroso arra igyekezett utalni, hogy az országnak segítenie kell megőrizni az EU jó hírnevét - vélte.

Külön foglalkozott a brüsszeli újság a magyar elnökség idején elsőként tervezett uniós csúcstalálkozóval, amelynek fő témája az energiaágazat. Jelezte, hogy Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter egyebek között új infrastrukturális beruházásokról szeretne EU-döntést elérni. Egy ilyen típusú megállapodás megszületése nem vehető biztosra - tette hozzá, emlékeztetve arra is, hogy az Európai Bizottság becslése szerint az EU-ban 2020-ig további ezer milliárd eurót kellene ilyen beruházásokra fordítani.

Portrét közölt a European Voice Matolcsy György nemzetgazdasági miniszterről is, akit - magát a miniszterelnököt idézve - Orbán Viktor jobbkezeként mutatott be. Megállapította egyebek között, hogy az iparpolitika és a foglalkoztatás iránti kiemelt érdeklődése annak idején Matolcsyt természetes partnerévé tette a kormányfőnek, aki éppen azon fáradozott, hogy a Fideszt liberális ellenzéki mozgalomból fontos konzervatív erővé tegye, amely ki tudja tölteni az MDF összeomlásával keletkezett üres teret a jobboldalon.

Matolcsy György - aki a lap szerint Orbán Viktor kicsiny tanácsadói körével szorosan együtt dolgozik - nem a gazdasági szigor gondolatával csatlakozott a kormányhoz. Az volt az álláspontja, hogy a gazdasági növekedést és a pénzügyi egyensúly helyreállítását az adócsökkentések hozhatják el és egy olyan ágazatokra összpontosító gazdaságpolitika, mint az egészségügy, az idegenforgalom, a mezőgazdaság, a megújítható energiaforrások - emelte ki a European Voice.