Hírek

2011.03.16. 16:21

Alkotmányozás: tiltakozik az Eötvös Károly intézet, a Helsinki bizottság és a TASZ

Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) közös értékelése szerint az alkotmányozás módja önmagában kétségessé teszi azt, hogy "a Magyarország új alkotmányának nevezett dokumentum" alkotmányként tisztelhető lesz, mert az alaptörvény tervezete "titokban készült", kidolgozását valódi társadalmi vagy szakmai vita nem előzte meg, és egypárti alkotmányként születik majd meg.

MTI

A szervezetek az MTI-hez is eljuttatott szerdai közleménye szerint álláspontjukat megismertették a Velencei Bizottsággal, az Európa Tanács alkotmányozási kérdésekben illetékes, Magyarország alkotmányozásáról a közeljövőben véleményt formáló szervezetével is. 

A három szervezet hat pontban foglalta össze a kritikai észrevételeit. Az első pont szerint az alkotmányozás szükségességét nem támasztották alá világos és meggyőző indokolással, annak céljai ismeretlenek. A politikai közösségnek pedig nem volt módja kinyilvánítani, hogy akar-e új alkotmányt.

A második pontban a szervezetek leszögezik: az alkotmányozás tempója lehetetlenné teszi az alkotmánytervezet érdemi megvitatását.  

A harmadik pontban azt kifogásolják, hogy az új alkotmány titokban készült, nem ismert, hogy mely testületek mely tagjai szövegezték az alkotmányt. Az Országgyűlés által felhatalmazott bizottság koncepcióját nem használták, később pedig a hírek szerint három politikus, Szájer József, Gulyás Gergely és Salamon László írták az alkotmányt, akiket erre országgyűlési aktus soha nem hatalmazott fel. Így az új alkotmány megszövegezését kétes demokratikus legitimációval rendelkező személyek végezték - olvasható a dokumentumban.

A negyedik pont kitért arra: Magyarország új alkotmánya egypárti alkotmányozás eredménye, mivel a kormánytöbbség indokolás nélkül hatályon kívül helyezte azt az alaptörvényi rendelkezést, amely konszenzusra kényszerítette volna az alkotmányozás során. Így az új alkotmány kizárólag a kormánypártok közreműködésével készült, sem az alkotmányozás szükségességéről, sem módjáról, sem pedig az új alkotmány tartalmáról nincs politikai, szakmai vagy társadalmi konszenzus - közölték. 

Az ötödik pontban a szervezetek az alkotmányról szóló szakmai vitát hiányolják. A hatodik pontban az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért azt sérelmezi, hogy elmaradt az új alkotmány társadalmi vitája. 

Véleményük szerint az új alkotmány társadalmi vitáját két intézkedés szolgálta: az alkotmányblog elindítása, valamint a nyolcmillió állampolgárnak megküldött 12 kérdés, de egyik eszköz segítségével sem lehetett érdemben bekapcsolódni az alkotmányozás folyamatába.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!