Csak egy bábu vagy a sakktáblán?

Komolyra fordítva a szót, nagyon sokan nem tudják, hogy a Kegyetlen játékok (1999) egy feldolgozás, sőt nem egyszerű feldolgozás, hanem egy könyvadaptáció napjainkba áthelyezett változata. Choderlos de Laclos 1782-es regényét többen is használták forgatókönyvük alapjául. Az egyik adaptáció a 1988-as Veszedelmes viszonyok Stephen Frears rendezésében. A film a Lajos korabeli rizsporos parókák világába kalauzolja a nézőt olyan kitűnő színészek segítségével, mint Glenn Close, aki fantasztikus és rémisztő is egyben, vagy a kifejezetten ellenszenves John Malkovich és a mérhetetlenül törékeny, tiszta Michelle Pfeiffer. Továbbá a lányoknak mondanánk, hogy az ekkor még csak 24 éves Keanu Reeves is feltűnik a vásznon.

A filmben a mérhetetlenül gonosz, és másokkal nem törődő Madame de Volange grófnő mozgatja a szálakat, dróton rángat maga körül mindenkit. Abban leli örömét, ha mások életét tönkreteheti. Legnagyobb hódolója Valmont, aki  a grófnő csatlósául szegődik, hogy annak ördögi tervét megvalósíthassák. De vajon nem válik-e ő maga is csupán egy bábbá? Valmont időközben beleszeret a kis ”játékszerükbe”, Madame de Tourvel-be, és innen kezdődnek a bonyodalmak.
 
Nem ismerős a történet? Nyilván köztetek is akadnak olyanok, akik a Kegyetlen játékokat látták előbb, a Veszedelmes viszonyokat pedig utóbb, vagy egyáltalán nem. Mi is előbb láttuk Roger Kumble remekművét, és a mai napig nagy kedvenceink közé tartozik. Ebben az esetben a dúsgazdag, unatkozó Kathryn (Sarah Michelle Gellar) az, akinek nincs jobb dolga, mint hogy mások életét irányítsa és keserítse meg. A rosszfiú, a bűntárs és egyben mostohatestvér Sebastian szerepét Ryan Phillippe kapta, aki kihasznál mindenkit aki él és mozog és elképzelhetetlen, hogy szerelmes lesz, mindaddig, amíg szépen lassan el nem kezdi megismerni fogadásuk tárgyát, Anettet (Reese Witherspoon). Ez az ismerkedés annyira jól sikeredett, hogy a való életben is összejöttek, majd hét év és két közös gyerek után elváltak útjaik.

De visszatérve a filmekhez, a Veszedelmes viszonyok besöpört néhány Oscar-díjat is (legjobb jelmeztervezés, legjobb díszlet, legjobb adaptált forgatókönyv) a 89-es gálán, illetve egyéb filmes díjakat, a Kegyetlen játékok viszont csak néhány (az Oscarhoz képest) kisebb elismerést zsebelt be. A kritikusok körében egyszerű tinimozi, a fiatalok körében, pedig kultuszfilmmé nőtte ki magát Kumble drámája.
 
A két alkotás közti alapvető különbségek mellett (mint pl. az eltérő kor, a kosztümök) a befejezés sem azonos. Itt azonban nem akarjuk lelőni a poént azok előtt, akik még nem látták mindkét filmet. Nem akarunk rangsort felállítani köztük, bár az elfogultságunk a Kegyetlen játékokkal szemben mondhatni nyilvánvaló, de a Frears-féle kosztümös világ is teljesen magával ragadott minket, megéri rászánni 1-2 órát mindkettőre.