Hírek

2012.09.17. 15:19

A szabadság szabályai - Több változást hozott az új Munka Törvénykönyve

Szombathely - Az új Munka Törvénykönyve - három területet kivéve - 2012. július 1-jén lépett hatályba. A lapunkhoz érkező jelzések alapján munkáltatói és munkavállaói oldalon is sok a bizonytalanság, ezért több részletben foglalkozunk a szabályokkal.

Kiss Tamás/Vas Népe

 A szervezethez érkezett hasonló jelzések miatt az IPOSZ áttekintő tanulmányt készített az új Munka Törvénykönyvének legfontosabb változásairól. Ennek mentén haladva először is azt érdemes rögzítenünk, hogy az alapszabadság ugyan továbbra is húsz nap marad, és továbbra is az életkorral növekszik majd, ám lényeges különbség, hogy a kiadható összes szabadságnapok egy része (életkor szerinti hányad, de legfeljebb tíz nap) pótszabadságként lesz nyilvántartva. Ez azt jelenti, hogy a pótszabadságként vezetett szabadsághányadot a munkáltató akár meg is vonhatja a kollektív szerződés módosításával.  

Az alapszabadság kérdésében változás, hogy a gyermekek után járó pótszabadság igénybevételére mindkét szülő jogosult. Az apának a gyermeke születését követő második hónap végéig öt munkanap pótszabadság jár.
A szabadság igénybevétele kérdésében szintén változott az új Munka Törvénykönyve, mivel arról rendelkezik, hogy a munkavállalók hét  nap szabadság kivételének idejéről dönthetnek szabadon. A szabadság többi részével a munkáltató rendelkezik. Harminc nap esetén 23 nappal, vagyis az összes szabadságnak több mint háromnegyedével.

A dolgozók által szabadon ütemezhető szabadsághányadot legfeljebb két részletben, de lehetőleg egybefüggően 14 napos időintervallumban kell kiadni. Az új törvény megengedi, hogy ebben a kérdésben a munkáltatók eltérő megállapodást tudjanak kötni. Kollektív szerződés rendelkezhet arról is, hogy a szabadság negyedét legkésőbb az esedékességet követő év március 31-ig adja ki a munkáltató.

Ezek után pedig néhány gondolat egy másik kényes kérdésről, nevezetesen arról, hogy az  új szabályozás szerint a munkaviszony közös megegyezéssel, felmondással vagy azonnali hatályú felmondással szüntethető meg, utóbbi a rendkívüli felmondás jogintézményét váltja fel. A megszüntetés okának az indokolásból világosan ki kell tűnnie. Azonnali hatályú felmondással a munkavállaló és a munkáltató egyaránt élhet. Nem kell indokolni az azonnali hatályú felmondást a próbaidő alatt, valamint ha a munkáltató határozott idejű munkaviszonyt szüntet meg így. A törvény nem határoz meg konkrét felmondási okokat, összefoglalva jelöli meg a felmondás lehetséges okait, amelyek csak a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, képességével, illetve a munkáltató működésével összefüggőek lehetnek. Változtak a felmondási tilalmak szabályai is.

Az új szabályozás szerint a  napi pihenőidő az eddigi minimum 11 óráról 8 órára csökken, vagyis ennyi időnek kell eltelnie két munkavégzés között. Eddig két pihenőnapot kellett biztosítania a munkaadónak, most azonban dönthetnek majd úgy, hogy 48 órát kitevő, megszakítás nélküli pihenőidőt ad.

Ezek is érdekelhetik