Hírek

2012.09.23. 08:01

Festmények Don Boscoról - A szalézi rend jövőre ünnepli centenáriumát

Szombathely - 1903-ban lesz 100 éve, hogy Don Bosco követői, a szalézi rend megtelepedett Magyarországon. A jubileumra nagyon készülnek Szombathelyen. Tavaly két hatalmas, Don Bosco életét megjelenítő, egyenként mintegy 20 négyzetméteres festmény megfestésére írt ki nyílt pályázatot a Szent Kvirin Szalézi Plébánia és Rendház.

Némethy Mária

- Egy lelkes, hűséges és szerény, inkognitója megőrzését kért hívünk adománya tette lehetővé, hogy szándéka szerint a templom javára valami szép, lélekemelő mű jöhessen létre, amit ő falra elkészített festményekben határozott meg - meséli az előzményeket P. Csány Péter SDB, a szombathelyi szalézi templom plébánosa, irodaigazgató.

Még elődje, Andrásfalvy János atya kezdte el egy festménypályázat alapjainak kidolgozását, amit immár P. Csány Péter vezetésével egy hosszabb folyamat követett: szaktanácskérés, tapasztalatszerzés, finomítások. Februárra tették nyilvánossá az országos pályázatot.

A téma mellett lényeges szempontként adták meg a meglévő Radnóti-Kovács Árpád festménnyel való szín- és képi harmóniát, a Don Bosco-i és a katolikus lelkiség autentikus megjelenítését, a művek tanítói jelentőségét, s azt is: a pályázó személye, alkotói előélete és jóhíre ne legyen éles ellentétben a kereszténység eszméivel és elveivel. A kiírás szerint a festményeknek tükrözniük kell a szalézi rendet alapító Don Bosco személyének és nevelői-lelki tevékenységének sokoldalúságát és mélységét, korának történelmi-társadalmi hátterét úgy, hogy az egyben a mai korban is érvényes, aktualitás legyen, tükrözze Don Bosco derűs és kiemelten a szegényebb, szociálisan elhagyatott, veszélyeztetett fiatalok, gyerekek nyelvét értő magatartását. A kiírásban az is szerepelt, hogy - a 2013-as magyar szalézi centenáriumi évre tekintettel - a nyerteseknek a kész, és a megrendelt helyen elhelyezett festményekkel jövő év első felére garantáltan el kell készülniük.

A nyílt pályázatra huszonhét művész jelentkezett az ország minden részéből. Őket meghívták egy templombejárásra, erre tizenöten jöttek el.

- Az idő múlásával, a visszajelzésekből ráébredtünk: nemcsak a megrendelt képek mérete, hanem a pályázat mindenki számára nyitott jellege miatt párját ritkító akcióról van szó. Ez a mód, a nyílt pályazat nagy ritkaság a mai egyházban, de ugyanakkor beszél a szalézi nyitottságról. Számomra megnyugtató volt, hogy a kiírást követő három héten belül 27 festőművész jelezte: indul a pályázaton, és a szeptemberi határidő lejártáig megalkotja tervét - meséli a részleteket P. Csány Péter.

Az idő rohanása és a feladat bonyolultsága végül alaposan megrostálta a pályázók számát, de a határidő lejártáig így is 15 kompozíció terve érkezett meg Szombathelyre. A pályaművek - amelyek tartalmaztak színvázlatot, a koncepció rajzát, egy kidolgozott részletét is - időre beérkeztek. Közülük a hét szavazattal rendelkező zsűri egyhangúlag szavazta meg az első, második és harmadik helyezetteket.

Az elbírált pályaműveket nyilvános tárlaton tették hozzáférhetővé az érdeklődő és műkedvelő nagyközönség számára. Tavaly október 5-én a tárlatmegnyitót a Magyar Katolikus Kultúra Napjainak szombathelyi programjába illesztették be. A műveket feszített munkában, önerőből rendezték kiállítás alá. A szaléziak színháztermében a megnyitó alkalmával a pályázatkiíró P. Csány Péter szalézi plébános mellett segítői és szakmai tanácsadói, Torjay Valter művészettörténész és Tóth Csaba festőművész köszöntötte a mintegy nyolcvan - köztük örvendetesen sok középiskolás - megjelentet, érdeklődőt.

- A jobb- és baloldali falfelületre két különböző festőművész, a kőszegi Mészáros György, illetve az ózdi születésű, Budapesen élő Hegedűs Anett Lilla érdemelte ki az első helyet - fejezi be a pályázat történetét a plébános.

Ezek közül Mészáros György alkotása, egy falfestmény, úgynevezett secco már elkészült. A művészt alkotás közben most nyáron bárki megszólíthatta, a templomban, a hívek előtt született meg a mű. A másik, a keretes festmény még készül.

Az első szaléziek Magyarországon 1900-ban Szombathelyen Eredics Ferencné jóvoltából, majd 1902-ben Rákospalotán gróf Károlyi István jóvoltából jelentek meg. Hivatalosan hazánkban 1913-ban telepedtek le az első szaléziak Csernoch János hercegprímás hívására Péliföldszentkereszten (Komárom-Esztergom megye). Zafféry Károlyt az első magyar szaléziként tartják számon. Jövőre, Szombathelyen a centenáriumi ünnepen, a festmények felszentelésekor nyilván minderről szó lesz.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!