Oblomov egy napja - Konferencián a fölösleges emberről

A Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Szláv Filológiai Intézete, egészen pontosan az intézeti  orosz tanszék Ivan Goncsarov regényei a XIX. és XX. századi irodalomban című   konferenciájára nemcsak magyarországi egyetemekről érkeztek előadók, hanem Horvátországból, Szlovákiából, Bulgáriából is. Máshonnan (például USA, Lengyelország) ugyancsak szívesen jöttek volna Goncsarov-kutatók Szombathelyre, ha vállalni tudták volna az utazás költségeit. Az orosz nyelvű  tanácskozásra  szánt, élőben el nem  hangzott  előadások szintén belekerülnek a konferencia-kötetbe.

Goncsarovnak nem az egyetlen, de kétségkívül a  legismertebb regénye az 1859-es  Oblomov, amelynek   köntöse-papucsa-ágya nélkül elképzelhetetlen címszereplője  (Oblomovka lakója)  az orosz irodalom  híres fölösleges embereinek  legplasztikusabb képviselője. ( Nyikita Mihalkov Oblomov néhány napja című játékfilmje  Oleg Tabakovval a címszerepben sokat hozzátett az ismertséghez. Oblomov a színpadon is megjelent nálunk nemrég: a debreceni előadásban Trill Zsolt formálta meg.) A   fölöslegesség-érzet árnyalataival pedig mostanában  nap mint nap szembesülhetünk, úgyhogy   Goncsarovra sem csak a jubileum és a tudományos konferencia okán érdemes odafigyelnünk. A konferencia alapvető célja egyébként is az, hogy felkeltse Goncsarov iránt az érdeklődést.

A  szombathelyi  orosz tanszék régóta fontos résztvevője a nemzetközi szlavisztikai életnek.  Dr. Jankovics Mária PhD.,  a szombathelyi bölcsészkar Szláv Filológiai Intézetének és az intézet orosz tanszékének vezetője ráadásul azzal a hírrel kezdte köszöntőjét, hogy  Oroszországban a 200 éves jubileumon   két  orosz író mellett Molnár Angelikának, a Nyugat-Magyarországi Egyetem Szláv Filológiai Intézete docensének - a Goncsarov-konferencia szervezőjének - ítélték oda  az Ivan Goncsarov Nemzetközi Irodalmi Díjat.

Az Oroszországi Írószövetség és az uljanovszki területi kormányzat  2006-ban alapított díjat Ivan Goncsarov nevével. Az író 200. születésnapján  szülővárosában, Uljanovszkban rendezték meg  a díjátadó ünnepséget.  Az idén  az irodalmi nyelv mestere kategóriában Borisz Agejevet tüntették ki A jó kikötő című regényéért, az elismeréssel 500 ezer rubel (3,5 millió forint) pénzjutalom jár.  Molnár Angelikát - több kötet és tanulmány szerzőjét - az Ivan Goncsarov irodalmi hagyatékának kutatója kategóriában díjazták, amely szintén 500 ezer rubellel jár.  A 35 év alatti alkotók kategóriájában Irina Bogatirjeva moszkvai írónőt ismerték el Anna elvtársnő című regényéért.

 Érdeklődésünkre, hogy melyek ma  a Goncsarov-kutatás fő irányai, Molnár Angelika elmondta: az utóbbi időben előtérbe került a motívumkutatás, a Goncsarov-életmű és az antik irodalom kapcsolatainak fölfejtése; nyugaton gyakran a pszichoanalízis felől közelítik meg az életművet. Mindezzel együtt máig  alapkérdés, hogy Goncsarov vajon miért annyira oroszos, vagyis mi az oka annak, hogy például Turgenyev vagy Dosztojevszkij  jóval ismertebb és népszerűbb nála; az irodalomtudósok körében is. Molnár Angelika elmondta azt is, hogy Oroszországban 1997 óta készül a 20 kötetes Goncsarov-összes, amely sok fejtörést okoz a textológusoknak, hiszen a szerző sok kéziratot elégetett.

A konferencia plenáris ülésének nyitó előadását - az Oblomovval a középpontban-  Kovács Árpád professzor (Budapest) tartotta tegnap délelőtt a SEK-forrásközpontban. Az előadás nemcsak a regény műfaji eredetiségére mutatott rá, hanem (a formával szoros összefüggésben) azonnal más fénytörésbe helyezte az oblomovi semmittevést is: a professzor meglátása szerint az örökös jelenben létező   Oblomov   számára az élet  költészet.  (Aminek értelemszerűen se  célja, se  eredménye: a cél az élet - a költészet  maga.)
A pragmatizmustól azonban a mindennapi életben nehéz (nem is kell) eltekinteni.

A  szombathelyi szláv intézet orosz tanszéke most  kapta meg az engedélyt annak a  szakirányú képzésnek az elindítására, amely idegenforgalmi, gazdasági, energetikai, élelmiszer-ipari ismereteket nyújt; természetesen orosz nyelven. A képzést maga a megnövekedett  érdeklődés hívta életre.