Hírek

2012.10.04. 05:37

Mégis mozgott a föld 456-ban?

Szombathely - Ha igaz, hogy Savariát anno földrengés pusztította el, akkor Magyarország területén ráadásul ez az első földrengés, amelyről feljegyzés készült. Bár bizonyos szempontból éppen ez a följegyzés okoz máig bonyodalmakat.

Ölbei Lívia

A probléma pont az, hogy bár a Ravennai Krónika szerint volt földrengés 456. szeptember 7-én Savariában, a régészeti és a geológiai kutatások (eddigi) eredményei az írásos állítást nem támasztják alá megkérdőjelezhetetlen bizonyossággal. Igaz, az ellenkezőjét se. A "földrengéspárti" régészek például a régi Iseum ledőlt oszlopait és a Borostyánkőút romkerti szakaszán látható "vetemedéseket" hozzák föl érvként; de akkor mit kezdjünk mondjuk a belvárosi föltárás nyomán láthatóvá vált, épen maradt csatornarendszerrel? Bár, mint az iseumi beszélgetésen kiderült, a csatorna akár meg is úszhatta a földrengést: két oldalról megtartja a föld. A Borostyánkőút deformálódása, meghasadása viszont minden bizonnyal egyszerű talajsüllyedés, és az oszlopok megtalálásának körülményei is arra utalnak, hogy nem földrengés döntötte le őket a lábukról: földdel kevert törmelékrétegben feküdtek. Szóval szkepszis és majdnem-meggyőződés hullámvasútján ülnek maguk a tudósok is: legfőbb fegyverük mindenesetre az átgondolt érvelés. Sőt, ha arra gondolunk, hogy 456. táján már így is, úgy is "rengett" a Római Birodalom, könnyen metaforát csinálhatunk a savariai földrengésből; Attila hunjainak megjelenéséről nem beszélve.
 
Hogy a Kutatók éjszakáján mégis a "Volt-e földrengés..."-témával indult a túlvilágra is átkalauzoló program az Iseum Savariense Régészeti Műhely és Tárházban, főleg a Nyugat-magyarországi Egyetem indulásra kész szombathelyi földtani tanszékének, pontosabban a Vas-hegy és Kőszeg között alig néhány hete befejezett, a terület aljzatát és kőzetrétegeit (a "hirtelen" felszínváltozásokat) vizsgáló méréseknek köszönhető. Sosztarits Ottó régész arra kérte az egyetemisták által végzett kutatás vezetőjét, Unger Zoltán geológust - valamint a szintén geológus Faragó Évát és a régész Kiss Gábort -, hogy a korábbi és újabb adatok, eredmények összevetésével, értelmezésével közösen járuljanak hozzá a nagy kérdés megválaszolásához. Geológusok egyébként szőrmentén már foglalkoztak a témával, ugyancsak a ravennai feljegyzés nyomán, méghozzá akkor, amikor a paksi atomerőmű biztonságos helyét keresték az országban. A rövid szombathelyi terepszemle nyomán akkor arra jutottak, hogy "talán volt itt földrengés, de nyomát nem találják".



Pedig ma úgy tűnik, hogy a kérdést csak geológiai érvek alapján lehet eldönteni (ha egyáltalán). Az Unger Zoltán vezette méréssorozat eredményei mindenesetre nem cáfolják a 456-os rengést; igaz, meg se erősítik. De ez még csak a kezdet: a terület alapos felméréséhez "pénz kellene, paripa és fegyver". (A jelszó: "Szeizmográfot Szombathelynek!") Faragó Éva geológus szkeptikus a "Volt-e földrengés..." egyértelmű megválaszolhatóságát illetően, hiszen a hétköznapi léptékhez képest a geológia óriási (a laikus számára befoghatatlan és "saccolt") korszakhatárokkal, időegységekkel dolgozik. Ebben a kontextusban a 456-os földrengés (...ha volt...) mintha tegnap lett volna. És akkor a föld mélyében zajló, a kisebb-nagyobb rengéseket előidéző folyamatokról, energiaáramlásokról és koncentrálódásokról, epicentrumról és perifériáról még nem beszéltünk.

Az meg már az "ókori bulvár" kategóriájába tartozik, hogy az előadáson is fölvetődött: meglehet, anno a nagyobb kárpótlás reményében tupírozták föl egy kicsit a helyiek a savariai földrengés pusztító erejét. Így vagy úgy, Szombathely ma is joggal birtokolja a "legrégebben lakott település az országban" címet: Kiss Gábor a "földrengéses korszakból" mutatott az előadáson leleteket. Az is jó hír, hogy a régészek és a geológusok között ismét párbeszéd kezdődött. Mire az előadás véget ért, az Iseum előtt már szólt a dzsessz, a fehér lépcsőkön színes párnák világítottak.
 

  

MÉG EGYMÁST IS KASZABOLTÁK


A szentéletű Severinus életét nyomon követő munkában található a legpontosabb utalás a rengés idejére és erejére:  "Még csak néhány napja élt a városban, amikor az Asturis pusztulása miatt tartott háromnapos ájtatosság utolsó estéjén szokatlan hevességű földrengés rázta meg a helységet, olyan erejű hogy a falak között tanyázó rugi katonaság körében pánik tört ki. Félelmükben kitódultak a városkapun, és azt hívén, ellenség tört rájuk, a sötétben még egymást is kaszabolták."

Ezek is érdekelhetik